A szövetkezeti formában megvalósuló együttműködés előnyeit, lehetőségeit méltatta Nagy István agrárminiszter a  Méhészeti Szövetkezet alakuló ülésén augusztus 26-án, Domonyvölgyben.

    Magyarországon 1 200 000 méhcsalád van és 20 000 méhész tevékenykedik, akik a szövetkezeti együttműködéssel nagyobb mennyiséggel tudnak megjelenni a piacon, és magasabb árat alkudhatnak ki.
   Magyarország a mostanihoz hasonló összefogással piacbefolyásoló tényező is lehet a mézpiacon, hiszen az itteni méhészek állítják elő a világ akácméztermelésének 80 százalékát.

A kérdés az, hogy össze tudunk-e fogni 20 ezren.

 Nagy István hangsúlyozta, a problémákra csak az összefogás,  az egységes értékesítés és egységes beszerzés jelenthet megoldást. Kitért arra is, hogy kampányokkal már az óvodás kortól ösztönözni kell a méz fogyasztását, és el kell érni az egy főre jutó két kilogrammos éves mézfogyasztást.

A magyar méz kiváló, GMO és antibiotikum mentes termék.

    Az idei méhpusztulásokról az MTI kérdésére az agrárminiszter elmondta,

Zajlik a mintagyűjtés és folytatódnak a laboratóriumi vizsgálatok, de még a kiváltó okot nem sikerült megtalálni. A méhészek a napraforgónál a neonikotinoid típusú hatóanyagot tartalmazó csávázószerek használatára gyanakszanak, ám 2018-ban, a vetési időszakra, ilyen vegyszerek használatára egyetlen engedélyt sem adott ki a minisztérium.

Ezt a vegyszert már 10 éve használja a mezőgazdaság, de eddig soha sem okozott problémát, ezért több lehetséges okot is vizsgálnak, mert feltételezhetően több tényező együttesen vezethetett a méhpusztuláshoz – tette hozzá.

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A szövetkezeti együttműködés a méhészek között appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Belföldön kell palackozni a kivitelre szánt magyar mézet, mert csomagolás nélkül a gyenge minőségű távol-keleti mézek javítására használják föl a külföldi üzemek

    Hangsúlyozta, hogy a magyar termelők jelentős bevételtől esnek el a csomagolás hiánya miatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Európában mézhiány van, miközben a magyar termelés évente 15-20 ezer tonnával meghaladja a belföldi fogyasztást, ezért – mint hangsúlyozta – kiválóak a kiviteli lehetőségek. A miniszter szorgalmazta azt is, hogy rövid távon legalább a másfélszeresére kell emelni a belföldi mézfogyasztást. 

 Nagy István közölte, hogy a minisztérium minden eszközzel azon dolgozik, hogy kiderítse, miért pusztultak tömegesen a méhek az elmúlt hetekben. A háttérben összetett jelenség állhat, mivel külföldön is ugyanez történt, eredetére azonban egyelőre nincs magyarázat – tette hozzá.

Forrás: mti

fotó. archiv

The post Belföldön kell palackozni a magyar mézet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarországon jelenleg mintegy húszezer méhész tevékenykedik. A méhcsaládok száma jelentősen emelkedett:

• 1990-ben mintegy ötszáz-hatszázezer méhcsalád volt hazánkban,
• 2010-ben ez a szám már 997 ezerre nőtt,
• a legutóbbi, 2016-os adatok szerint pedig már meghaladta az 1,2 milliót is hangzott el Summa adásában.

A legutóbbi két évtized átlaga alapján Magyarország évi 20-25 ezer tonna mézet termel, amivel jelentős súlyt képviselünk az Európai Unió piacán.

A magyar kormány 2010 óta több intézkedéssel is támogatta az ágazatot. Ezek közül az egyik legfontosabb a fő méhlegelő, vagyis az akácfák megvédése volt.

Létrejött Magyarországon az akáckoalíció, amellyel sikeresen meg tudtuk védeni azt, hogy Magyarországon az akácfákat békén hagyják, sikerült megvédenünk azt, hogy a legnagyobb méhlegelőnk változatlan formában megmaradhat. És ez az akáckoalíció tette lehetővé azt, hogy ma már az akácméz hungarikum szerte a világban. Az akácméztermés 80 százaléka  itt keletkezik Magyarországon

mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium  parlamenti államtitkára.

Emellett a kormány a mézhamisítás téren is igyekezett megvédeni a termelők érdekeit. Az unió méztermelése 500-550 ezer tonna körül alakul egy évben, azonban szakértők szerint ez csak az EU-s belső fogyasztás mintegy 50-60 százalékát fedezi. Éppen ezért a fennmaradó hányadot a térség importálja, az EU-ba áramló, sokszor kétes minőségű méz viszont sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek.

Magyarország állítja elő az Európai Unió éves méztermésének 15 százalékát. Évjárattól függően a harmadik-hatodik helyen vagyunk a megtermelt méz mennyiségében. Az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládszámban Magyarország listavezető, hiszen 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, nincs még egy olyan hely az unióban, ahol ilyen sűrűn lennének a méhcsaládok

 mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Sikeres magyar kezdeményezés a mézhamisítás ellen

Hamisított, ipari jellegű, iparilag előállított műmézek jelentek meg az Európai Unió piacán, amelyek természetesen jóval olcsóbbak, mint a természetes úton előállított mézek, és addig, míg a boltok polcait ellepte ez az ipari műméz, addig a magyar méhészek kiváló méze ott maradt az udvaron. Ezért ez ellen mi nagyon határozottan felléptünk, Brüsszelben is szót emeltünk azért, hogy ez nem lehetséges. Találtunk egy nagyon kiváló európai uniós képviselőt, Erdős Norbertet, aki vette a fáradtságot, és kiállt a magyar méhészek mellett Európában, és elkészítette a mézjelentést, ami óriási siker, hiszen óriási többséggel el is fogadta az Európai Unió

fogalmazott Nagy István.

A március 1-jén elfogadott dokumentum a mézhamisítás elleni fellépést, a mézpromóció ügyét és a méhészek támogatásának növelését is előtérbe helyezte. Utóbbit tekintve a méhészágazat uniós szinten évente jelenleg mintegy 36 millió euró, azaz nagyjából 10-11 milliárd forint támogatást kap az EU pénzügyi forrásaiból.

36 millió eurót különített el az Európai Unió a méhészek számára. Ehhez a tagországoknak hozzá kell tenniük ugyanúgy még 36 millió eurót. Így összesen 72 millió euró jut a méhcsaládokra. Ez a támogatás nem valami sok, mindössze 4 euró/méhcsalád, az Európai Unió méhcsaládszámait figyelembe véve

mondta Bross Péter.

A hazai ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től mintegy tízmilliárd forint támogatást kapott, amelyet részben hazai költségvetési forrásból finanszírozott a kormány. Ez az összeg segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések és eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat, illetve a méhészek szakmai továbbfejlődését.

Az ágazat további fejlesztésének érdekében március 23-án stratégiai megállapodást írt alá a kormány és az ágazat.

forrás: www.hirado.hu

The post A méhészeti ágazat fejlődése az elmúlt nyolc évben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István elmondta:

a keretmegállapodás tartalmazza, hogy a méhészek és a kormány továbbra is egymással szövetségben kívánnak dolgozni, együttműködnek a szakmai kérdésekben. Rögzíti azt is, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és külföldön egyaránt, és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból jutó forrásokat. 

Bross Péter nyilatkozata szerint

a megállapodás arról szól, hogy az Európai Parlament által elfogadott mézjelentésben foglaltakon tovább kell dolgozni, el kell érni, hogy az EP javaslataiból jogszabálymódosítás legyen. Az egyesületi elnök beszélt arról is, hogy a meleg tél utáni hideg időjárás nem kedvez a méhészeteknek, a következő tíz nap kritikus lesz. 

    Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta

a kormány stratégiai partnerként tekint a méhészekre, az őket összefogó egyesületre. Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, és több mint 1,2 millió a méhcsaládok száma. Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban Spanyolország és Románia után – ismertette. 

Nagy István kifejtette: a méhészet kicsi, de kulcsfontosságú ágazat. A nemzetgazdasági jelentősége 1 százalék, míg az állattenyésztésben 3,6 százalékot tesz ki, de a méhek tevékenysége, a beporzás nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára. 

Az elmúlt években nagyon sok kihívással nézett szembe az ágazat, és ezek szoros szövetséget kovácsoltak a méhészek és a magyar kormány között. Példaként említette többek között a fő „méhlegelő”, az akácfák megvédését és a hamisított mézek kivonását a piacról. 

Az összefogás eredményének nevezte azt is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a méhcsaládok száma: míg 2010-ben 997 ezer méhcsalád volt Magyarországon, 2016-ra már 1,225 millió, amivel az unió 28 tagállama közül Magyarországon a hatodik helyen áll. A mézfogyasztás az összefogás eredményeként kétszeresére emelkedett: míg 2010-ben 40 dekagramm volt az éves átlagfogyasztás,  már eléri a 80 dekagrammot. 
    
Az államtitkár kiemelte továbbá

a méhészeti ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től közel 10 milliárd forint – fele részt hazai költségvetési forrású, fele részt uniós finanszírozású – támogatásban részesült, ami segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések, eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat és a méhészek szakmai továbbfejlődését. 

Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az EP-ben az ágazat helyzetével foglalkozó mézjelentés előterjesztője volt, kifejtette:

a stratégiai együttműködési szerződéssel nagyon fontos, több fronton zajló munka érett be. Kiemelte, hogy az EP óriási többséggel fogadta el március 1-jén a mézjelentést, amely érinti a mézhamisítást, a méhészek támogatásának a növelését, a mézpromóció ügyét. Úgy vélekedett, 1-1,5 éven belül nagyon komoly jogszabálymódosításokat is el tudnak érni, ha az együttműködés folytatódik.

    Hangsúlyozta, a méhészet a legfontosabb ágazat, hiszen az élelmiszeripari termékek 76 százaléka a méhek általi beporzásnak köszönhető, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig 84 százalék ez az arány. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában érzékelik a méhek, a beporzás fontosságát.

A mézhamisítás azért kap kisebb figyelmet, mert az EU saját mézfogyasztásának csupán 60 százalékát állítja elő. A magyarok számára azért kiemelten fontos a mézhamisítás ügye, mert a megtermelt méz 75 százalékát az európai piacon értékesíti, miközben az oda beérkező méz 20 százaléka bizonyítottan hamisított. Magyarországon, az agrárkormányzatnak köszönhetően két-három éve nincs kínai méz a polcokon – mondta az európai parlamenti képviselő.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

The post Stratégiai megállapodást kötött az agrártárca és a méhészek egyesülete appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az államtitkár kiemelte, egyértelműen előmozdítja az ágazat helyzetét a szaktárca és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) stratégiai megállapodása. Emlékeztetett arra, hogy közös munka zajlott a Magyar Méhészeti Nemzeti Program végrehajtási rendeletének kidolgozásában, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos feladatokban jelenleg is együttműködik az OMME és a minisztérium. 

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. 

Arról is szólt, hogy évtizedek óta fontos szerepet tölt be a méhegészségügyi hálózat, amely rendszeres ellenőrzéssel biztosítja és tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést. 

Az államtitkár hangsúlyozta,

a betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés kiemelt és megkülönböztetett figyelmet és támogatást kíván. A nyúlós költésrothadás, a nozéma, s az egyéb kórokozók, kártevők minden esztendőben igen komoly károkat okoznak a méhészetekben, de a legnagyobb veszélyt mégis változatlanul a varroa atka jelenti.

Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség már meghaladta a 12 méhcsalád/km2 értéket, amivel első helyre kerültünk Európában. A méhcsaládok száma meghaladja az  egymilliót, a méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között mozgott. A megtermelt méz nagyobb hányadát külföldön értékesítjük.

Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Az ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető.

MTI/FM sajtóiroda

Fotó: Szarkáné Takács Edit

The post A méhészek munkáját ma már megbecsülés övezi appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség meghaladta a 12 méhcsalád/km² értéket, amivel Európában első helyre kerültünk

– hangsúlyozta az államtitkár.

Nagy István aláhúzta, a magyar méz minősége kiváló. Arról is szólt, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül végzett mézvizsgálatok segítik a kiváló mézminőség fenntartását. A minőségellenőrzést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság folyamatosan végzi, amelyek keretében monitoring-vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak.

A méhészek a megtermelt méz 73 százalékát nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek hordósan, 1 százalékát kiszerelve kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 százalékát ipari felhasználóknak, 25 százalékát pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik

– ismertette az államtitkár.

A Földművelésügyi Minisztérium és az OMME stratégiai partnerségi megállapodásának köszönhetően közös munka folyik például a növényvédelemmel kapcsolatban.  Ennek lényege, hogy a szabályrendszer garantálja azokat a feltételeket, amelyek a méhekre veszélyt nem jelentő, optimális gazdálkodást tesznek lehetővé.

A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető.  A megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is elvitathatatlan, a 100 leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát ugyanis rovarok porozzák be. 

The post Nagyobb összeghez jutnak a magyar méhészetek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.