A miniszter kifejtette, a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az élelmezésbiztonsági kihívások és az idei súlyos aszály a következő időszakban is alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét. A kihívások ráirányították a társadalom figyelmét arra, hogy a mindennapi betevő asztalra kerülése akár bizonytalanná is válhat.    

A tárcavezető rámutatott, a legfontosabb cél a mezőgazdaság modernizációja, az ágazat válságállóvá tétele. A kormányzat biztosítja a forrásokat a versenyképesség megteremtéséhez, a modernizációhoz, 2023-tól az eddigiekhez képest háromszor több pénzt fordít az agráriumra. Az egész agrártámogatási rendszert átalakítják, hogy minél több fejlesztés valósulhasson meg. Az agráriumot megfiatalodó, megerősödő, versenyképes, környezettudatos ágazattá kell tenni a következő években, ellenkező esetben a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jelentősen lemarad – tette hozzá.

Nagy István arra kérte a bankokat, hogy bízzanak a gazdákban, hiszen az agráriumba és az élelmiszeriparba megéri befektetni. Ahhoz, hogy a modernizáció megvalósuljon, az agráriumnak szüksége van a bankszektor együttműködésére is. A közös gondolkodás kulcsfontosságú, hangsúlyozta.

A kerekasztal beszélgetés során a miniszter kiemelte, a gazdálkodás feltételei alapvetően és folyamatosan változnak, a kérdés az, hogy a gazdák követik-e a változásokat, maguk változnak-e. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelőknek nyitottá kell válniuk, be kell fogadniuk az újdonságokat, például lehetséges, hogy más növényt lesz érdemes termeszteniük, mint eddig.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post A magyar mezőgazdaságot modernizálni kell appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter rámutatott, a háború,  a brüsszeli szankciók okozta energiaválság és az aszály miatt  évtizedek óta nem látott élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek a világ számos pontján. Magyarországon az ágazat válságállóságát bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt két évben is biztosította a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport. Ehhez arra is szükség volt, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezeljük, megadva a megfelelő szintű és mértékű kormányzati figyelmet és támogatást, hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy István megjegyezte, a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen az, hogy modernizálják az ágazatot. A következő időszakban igen jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárgazdaság megújítását. A fejlesztések hatására emelkedik az ágazat versenyképessége és inputhatékonysága, ami hozzájárul a kihívások többségének kezeléséhez – tette hozzá.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzet speciális, hiszen három ágazat együttműködésén múlik a végső sikeresség. Komplexen kell gondolkozni arról, mi a teendő a termőföldtől az asztalig, hogyan lesz a kihívásokból lehetőség mindenki számára. A magyar kormány tavaly hozott egy történelmi léptékű döntést: a KAP Vidékfejlesztési lába esetében a nemzeti társfinanszírozást megemelte, a forrás így megháromszorozódott. Ez esélyt teremtett arra, hogy Magyarország ledolgozza a hátrányait, húzta alá a tárcavezető.

Arra is kitért, hogy a kereskedelem eddig más tárcához tartozott, most viszont lehetőség nyílt arra, hogy a teljes élelmiszerláncot egyben szemlélve olyan fejlesztéseket, szabályozásokat hozzon létre az Agrárminisztérium, amelyek a lánc minden elemének érdekét figyelembe veszi. A cél, hogy nemzetközi piacokon is eredményes, erőforrás-hatékony és magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem működjön Magyarországon, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot is, miközben ellenállóvá válik a külső negatív hatásoknak, például az esetleges humán járványoknak.

Nagy István az idén 15 éves Business Days konferencia szervezőit oklevéllel köszöntötte a kerek évforduló alkalmából. Ezt követően átadták „A Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjakat”. A bronzérmes az Auchan Magyarország Kft., az ezüstérmes a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., a szakmai különdíjas a CBA Kereskedelmi Kft., a 2022-es nívódíj győztese pedig a PENNY Market Kft. lett.

The post <strong>Magyarországon biztosított a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel történő ellátása</strong> appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter kifejtette, a koronavírus járvány felhívta a figyelmünket arra, mennyire fontos az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer önellátottság, amit a szomszédunkban dúló háború megerősített. Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogyan tudja a legkisebbeknek is biztosítani a megfelelő védőhálót, és ezzel összhangban hogyan tud a legnagyobbaknak olyan támogatást nyújtani, amivel húzzák előre a magyar mezőgazdaságot. Hiszen ha a kistermelőknek biztosítják az olyan integrációkat, melyekben védve vannak, akkor a feldolgozóipar számára is adott az az alapanyag-mennyiség, amellyel képesek teljesíteni a szállítási kötelezettségeiket, és akkor Magyarországon az élelmiszer önellátással nem lehet probléma – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Azt kell összehangolni, hogyan találhatja meg mindenki a helyét és a szerepét a mezőgazdaságban – tette hozzá.

Nagy István elmondta, a baromfiágazat a legversenyképesebb és egyben a legnagyobb koncentrációval rendelkező állattenyésztő ágazat hazánkban, amely a külkereskedelmi mérleget is javítja, a hazai fogyasztáson túl jelentős export árualap is képződik. A Nagisz Zrt. egy 70 éves múltra visszatekintő, működése során rengeteg tudást és tapasztalatot felhalmozó mezőgazdasági vállalkozás. Az OTP-NAGISZ sőreháti pulykatelepének beruházása a magyar mezőgazdaság megújulását is jelképezi. Az új pulykatelepen a legmodernebb technológiát használhatják és a legjobb minőséget állíthatják elő – mutatott rá.

Nagy István hangsúlyozta, hogy más ágazatokhoz hasonlóan az állattenyésztést is alaposan próbára tették az elmúlt évek. A magyar kormány az orosz-ukrán háborús konfliktus okozta válság, az energia- és üzemanyagárak nagymértékű emelkedése, a madárinfluenza és a történelmi léptékű aszályhelyzet ellenére továbbra is kiáll az állattenyésztők mellett. Nagyon komoly egyeztetések folynak a pénzügyi szektorral azért, hogy egy olyan konstrukció szülessen, ami mindenkinek segít túlélni ezt az aszályos időszakot. Kiemelte, újra kell gondolni, az állattartókat hogyan lehet az aszályos időkben is megfelelő takarmányhoz juttatni, ezen kihívás megoldásához új utakat kell keresnie az agráriumnak.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a baromfiszektorban nemzeti vagy uniós társfinanszírozott támogatás vehető igénybe például az állatjóléti többletkötelezettség-vállalások ellentételezésére, az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére. A finanszírozási problémák megoldására több állami hátterű, kedvezményes program is indult az elmúlt években. Mindezek mellett az Agrárminisztérium az Európai Unióban elsőként, 2021-ben bevezette a Krízisbiztosítási Rendszert, amely az állattenyésztők és a növénytermesztők számára egyaránt elérhető. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán keletkezett piaci zavarok kezelésére az unió a mezőgazdasági ágazatok termelőinek nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatás odaítélésről döntött. A támogatás a baromfiágazat részére is elérhető – sorolta a miniszter.

The post  A sőreháti pulykatelep a mezőgazdaság megújulását is jelképezi appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A magyar mezőgazdaság ütésálló, az agrártermékek ütőképesek a piacokért folytatott, kiélezett gazdasági küzdelemben

– jelentette ki Nagy István.

    Közölte: a koronavírus-járvány volt a magyar mezőgazdaság terheléspróbája, és az agrárium, a hazai élelmiszeripar kiállta a próbát.

 Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 43,6 százalék volt az év első három hónapjában. Az agrárgazdaság közel 809 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 1855 millió eurós többletéhez – mondta a miniszter.

    Kitért arra is, hogy a tárca által kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program három üteme közül az első kettő sikeresen lezárult, a kifizetések szeptemberben kezdődnek a benyújtott és elbírált támogatási kérelmek után.

•     A program első körében több mint négyezer kérelem érkezett baromfi- és sertéstenyésztőktől, halgazdálkodóktól, élelmiszer-feldolgozóktól és a dísznövény ágazat szereplőitől.
• A támogatási igény meghaladta a 14 milliárd forintot.
• A második ütemben a méhészek, az anyajuh, az anyatehén és a tejelő tehén tartók igényelhettek támogatást. A mintegy 30 ezer kérelem több mint 5,3 milliárdnyi támogatásra szólt – mondta Nagy István

    Az agrárminiszter szerint minden idők legszárazabb tavaszán vagyunk túl, közel 300 ezer hektárt ér aszálykár. Ez is arra sarkall, hogy folytassák a klímavédelmi intézkedéseket, amelyek közül kiemelkedik a fásítás és az öntözésfejlesztés.

 „A versenyképes magyar agrárium egyik alapfeltétele az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése”

– állapította meg a szaktárca vezetője megjegyezve, hogy napjainkban a szántóterületek alig két százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.
    Hozzátette: az agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázzák, és 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljék.

 A kormány évi 17 milliárd, összesen 170 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez a következő tíz évben

– jelezte Nagy István.

    Az agrárminiszter arról is beszélt Debrecenben, hogy az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetése elegendő méretű fejlesztési forrást tartalmaz az agrárfejezetben is.
    Kijelentette:

a gazdák nem lehetnek az új Közös agrárpolitika (Kap) kárvallottjai, védőháló nélkül az európai gazdák kiszolgáltatottak, és ha a versenyhátrány miatt tönkremennek, „a világ távoli országaiból származó, ismeretlen eredetű áruk árasztják el a piacainkat az egészséges, biztonságos, magyar élelmiszerek helyett”.

    Nagy István jelezte azt is, hogy a Kap következő költségvetési időszaka előtt egy évvel meghosszabbítják az Agrár-környezetgazdálkodási programot (Akg); az ötéves Akg támogatási program kerete 250 milliárd forint, ebből eddig 170 milliárd forintot fizettek ki.
    Hozzátette: a Kap „mögöttünk álló költségvetési időszakában” eddig 1434 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget, és 65 ezer igénylőnek már több mint 721 milliárd forintot fizettek ki.

    A 29. Farmer Expo megnyitóján a miniszter azt mondta, a találkozó jelentőségét növeli, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta most nyílik első ízben lehetőség arra, hogy a magyar agrárium szereplői személyesen megoszthassák egymással a tapasztalataikat.

    Vaszkó László vásárigazgató, az expót szervező V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetője hozzátette: a kiállítók bátorsága, az ágazat szereplőinek szolidaritása és együttműködése kellett ahhoz, hogy a járványügyi szabályok betartásával az idén is megrendezhessék a találkozót. A négy napos expón mintegy 100 kiállító mutatkozik be, számos szakmai fórumot és állatbemutatót is tartanak – tette hozzá.

    Az expó társrendezője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelynek elnöke a megnyitón ismertetett üzenetében kiemelte: a magyar agrárium szereplői példásan kezelték a vészhelyzetet, mindent megtettek azért, hogy Magyarország lakossága ne szenvedjen hiányt a pandémia miatt.

    Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke jelezte: az önkormányzat közreműködésével 24 termelői piacot építettek, illetve újítottak fel a megye településein az elmúlt években annak érdekében, hogy segítsék a gazdák piacra jutását.

    Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, ötvenéves álom válik valóra, amikor kormányzati támogatással az idén megkezdődik a térség vízellátását javító Civaqua program, amiből egész Kelet-Magyarország mezőgazdasága profitál.

    A Farmer Expo megnyitóján felszentelték az új búzából készült kenyeret. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke felidézte, hogy tíz éves a Magyarok kenyere program, az idén több mint hatezer itthoni és határon túli adományozó gazda, nyolcszáz tonnát meghaladó mennyiségű búzával járult hozzá, hogy minden rászorulónak jusson a magyarok kenyeréből.

The post Ütésálló a magyar mezőgazdaság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Berobbant Európába a koronavírus, és a járvány Magyarországot sem kerüli el. A pandémia természetesen hatással van a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is. Halmozni, spájzolni viszont nem érdemes, mert van, és lesz elegendő élelem a hazai boltokban.

Az adás itt érhető el:

Az AgroHang, az Agrárminisztérium Podcast csatornáinak felvételei itt érhetőek el: https://drnagyistvan.hu/agrohang/

The post AgroHang 3 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Hangsúlyozta: ezért semmi szükség nincs az élelmiszerek felhalmozására.

A magyar mezőgazdaság 25 millió ember ellátására képes.

A múlt szombaton háromszor annyit vásároltak az emberek, mint karácsonykor szoktak, ennek ellenére az ellátás zökkenőmentes volt. Ezt a hirtelen jött nagy nyomást is képes volt kiállni az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a kereskedelem – hangsúlyozta.

Az ideiglenesen előforduló üres polcok azt mutatják, hogy az alkalmazottak fizikai erővel nem győzik feltölteni azokat.

    Azt is elmondta, hogy a pánik hozza az élelmiszerek túlárazását, a piaci folyamatok ezt nem indokolják. Kijelentette,

a túlárazások ellen fel kell lépni, így ellenőrzések várhatók.

    A tárcavezető a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az uniós támogatásokat a gazdák rendben megkapják, a kifizetések esetleg még előbb is megtörténhetnek a tavaszi vetések megfelelő elindulásához. Az igénylési határidő meghosszabbításáról vannak tárgyalások, döntés még nincs – mondta.

The post Zavartalan az élelmiszerellátás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető hangsúlyozta, hogy

a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar sokszorosan többet termel, mint amennyit el tud az ország fogyasztani. Tekintettel arra, hogy nincs élelmiszerhiány, így általános árnövekedés sem indokolt.

    Elmondta, hogy nem okoz gondot, de az árufeltöltés időigényessége miatt átmeneti készlethiányt idézhet elő, hogy a lakosság a járvány hírére készletezéssel reagál. Egyes tartósított termékek megrendeléseinél már 15-30 százalékos növekedés látható, de előfordul 50 százalékos is. Mint mondta, az esetleges készlethiány az augusztusig betárolt termékek előrehozott értékesítésével áthidalható.

• Elmondta, hogy az UHT (ultrapasztőrözött) tejek iránt nőtt meg ugrásszerűen a kereslet, de ez egy hét alatt lecsengett, a gyártók pedig ki tudták elégíteni az igényeket.
• A járványügyi intézkedések miatt a fogyasztási szokások átalakulnak, a vendéglátóipari egységek korlátozottan működnek, a munkavállalók és a gyerekek is többször esznek otthon.

    Nagy István elmondta, hogy a termelés jelentős része hazai alapanyagra épül, így amíg a mezőgazdaságban nem jelentkeznek problémák, e téren jelentős veszély nem várható. Megjegyezte, hogy jellemzően segédanyagok, például csomagolóanyagok érkeznek Kínából, ezek hiánya hamarosan érezhető lesz.

2020. március 18-án reggel a TV2 Mokka című műsorának vendége volt dr. Nagy István agrárminiszter,

„Az adásban arra hívtam fel a figyelmet, hogy a magyar élelmiszeripar, és a magyar mezőgazdaság sokszorosan többet termel, mint amennyit mi el tudunk fogyasztani. Tehát a magyar ellátás abszolút biztonságban van.„

Forrás: MTI, TV2

The post A koronavírus hatása a mezőgazdaságra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

]]> https://drnagyistvan.hu/a-magyar-mezogazdasag-fejlodesenek-kulcskerdese-a-termeles-novelese/ Mon, 04 Feb 2019 21:06:31 +0000 http://drnagyistvan.hu/?p=7085 A magyar mezőgazdaság fejlődésének kulcskérdése a termelés növelése, ami a versenyképesség és a hatékonyság javításával érhető el – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn az OTP Agrár Gálán, Budapesten.      Nagy István a rendezvényen megjelent több mint 400 agrárvállalkozó előtt elmondta A mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben emelkedett, 2018-ban újabb rekordot ért el, meghaladta a Részletek itt....

The post A magyar mezőgazdaság fejlődésének kulcskérdése a termelés növelése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

]]> A magyar mezőgazdaság fejlődésének kulcskérdése a termelés növelése, ami a versenyképesség és a hatékonyság javításával érhető el – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn az OTP Agrár Gálán, Budapesten. 

    Nagy István a rendezvényen megjelent több mint 400 agrárvállalkozó előtt elmondta

A mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben emelkedett, 2018-ban újabb rekordot ért el, meghaladta a 2700 milliárd forintot. 
    A gazdasági eredmények ellenére a magyar mezőgazdaság adottságainak hatékony kihasználása érdekében további erőfeszítéseket kell tenni

– hangsúlyozta.    

 A miniszter példaként említette, hogy idén a tárca egy teljesen új kamattámogatási hitelprogramot kíván indítani a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseinek, beruházásainak segítésére.

    
A múlt előtt vedd le a kalapod, a jövő előtt gyűrd fel az ingedet…

hangzott el a Várkert Bazárban megtartott OTP Agrár Gálán. 2019 „az építkezés éve ”: új kamattámogatási hitelprogram, öntözéstámogatás, digitalizáció, generációváltás: mindezek nélkül elképzelhetetlen a jövő agráriuma.

A miniszter kiemelte:

a tartós versenyképesség egyik alappillére a mezőgazdaságban a környezeti egyensúly fenntartása, a klímaváltozásból adódó anomáliák okozta károk csökkentése. Ezért a jövőben még erősebben támogatjuk az öntözést, valamint az agrárium digitalizációja mellett a gazdálkodói generációváltást is.

    Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a magyar agrárvállalkozások pozitívan néznek a 2019-es és 2020-as évek felé a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az OTP Bank Agrárkonjuktúra indexe alapján. 

Nagy erő rejlik a magyar mezőgazdaságban, ugyanakkor a működést tekintve törekedni kell az optimális hatékonyság elérésére

– jegyezte meg az elnök-vezérigazgató.     

Elmondta, hogy a mezőgazdasági kibocsátás az elmúlt években folyamatosan nőtt, az évenkénti átlagos bővülés mértéke 2010 évi bázison változatlan áron 1,6 százalék volt. Tavaly a hazai agrárteljesítmény növekedése több mint két évtized után először meghaladta a világ élelmiszertermelésének növekedési ütemét.     Kitért arra is, hogy az agrárium kiemelt helyen van az OTP tevékenységében, az egyik legstabilabb ügyfélkört adja számára. A bank szolgáltatásaival törekszik arra, hogy kielégítse az ágazati szereplők igényeit és jelen van mindenhol, ahol érdemleges mezőgazdasági tevékenység folyik, például Bulgáriában, Szerbiában, Horvátországba és Ukrajnában is finanszírozzák az agráriumot.     Az OTP Csoport tagja a Portfolion Zrt. létrehozta OTP Zöld Alapot az ágazatban tapasztalható generációváltás kezelésének elősegítésére – emlékeztetett Csányi Sándor.
    Az OTP egyik fő célkitűzésének nevezte, hogy a pénzintézet Magyarországon az agrár-hitelállományban 20 százalékos piaci részesedést szerezzen 2020-ra.

Forrás: mti

The post A magyar mezőgazdaság fejlődésének kulcskérdése a termelés növelése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

]]> https://drnagyistvan.hu/a-magyar-mezogazdasag-erosodesenek-feltetele-az-allattenyesztes-fejlodese/ Tue, 13 Nov 2018 18:34:11 +0000 http://drnagyistvan.hu/?p=6059 Nagy István agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Szövetségének küldöttgyűlésén tartott előadásában kijelentette: Az új állattenyésztési törvény megalkotásánál fontos szempont volt, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket, valamint a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítését. A jogszabályban nagy hangsúlyt fektetünk az őshonos fajtáink védelmére, megőrzésére A jogalkotási eljárás még Részletek itt....

The post A magyar mezőgazdaság erősödésének feltétele az állattenyésztés fejlődése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

]]> Nagy István agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Szövetségének küldöttgyűlésén tartott előadásában kijelentette:

Az új állattenyésztési törvény megalkotásánál fontos szempont volt, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket, valamint a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítését. A jogszabályban nagy hangsúlyt fektetünk az őshonos fajtáink védelmére, megőrzésére

A jogalkotási eljárás még folyamatban van, ám az állattenyésztési tevékenységben ez nem okoz fennakadást

– tette hozzá. Kiemelte,

az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és a végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik.

 

Nagy István tájékoztatott arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 6 pályázati felhívás jelent meg kifejezetten az állattenyésztési ágazat versenyképességének, hatékonyságának növelésére. A Vidékfejlesztési Program egyéb pályázati felhívások keretében is támogatta, támogatja az állattenyésztési ágazat szerepelőit.

Példaként említette, hogy

• a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére 38 milliárd forint,
• a sertéstartó, valamint a baromfitartó telepek korszerűsítése pedig 31-31 milliárd forint jut.
• Továbbá a juh és a kecsketartás fejlesztésére egy 680 millió forint keretösszegű pályázat szolgál,

amelyre december elsejétől lehet jelentkezni.

 

A miniszter arról is beszélt, hogy a tenyészállat és szaporítóanyag előállításban törekedni kell, arra, hogy minél nagyobb szerepet kapjon a hazai tenyésztés, és a legkisebb mértékben legyünk kiszolgáltatva a külföldi tenyésztő vállalkozásoknak. Megjegyezte, hogy

a piaci trendekhez hatékonyabban alkalmazkodó fajta-, és hibrid használat minőségi alapanyag-termelést és nagyobb árbevételt biztosítja a termelők számára.

A küldöttközgyűlés egyhangú szavazással megválasztotta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnökének Zászlós Tibort, a Mezőfalvai Mg Zrt. vezérigazgatóját, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági alelnökét.

Sikeres állattenyésztő csak az lehet, akiben kellő elszántság és alázat van a szakmája iránt – hívta fel a figyelmet az újonnan megválasztott elnök.

Forrás: AM Sajtóiroda

 

The post A magyar mezőgazdaság erősödésének feltétele az állattenyésztés fejlődése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

]]>