A magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is

 Nagy István szavai szerint

adósai vagyunk a termőföldnek, ugyanis az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma. A szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen.

Nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is.

    Ki kellene mondanunk azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos! Az, hogy szalma erőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem fenntartható sokáig.

 

Külön probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt.
    Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni.

 Nagy István szólt arról is, hogy Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, egyfajta „baktériumtrágya” használatáról.

Ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő tápanyag, víz és egyéb ásványi anyagok, például mész.    

 A miniszter szólt arról is, kardinális kérdésnek tartja az öntözést, jelentősen növelni kell Magyarországon az öntözéses területek arányát; az öntözésfejlesztéshez a kormányzat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint keretet biztosít.
    Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a  csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával – kotrásával és tisztításával – a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni – jegyezte meg.

Forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán

The post A magyar termőföld termőképességét is meg kell tartani appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Stratégiai kérdés, hogy hogyan tudjuk a generációváltást véghez vinni az ágazatban, hisz a fiatalok nélkül nem fogunk tudni megfelelni a kihívásoknak.

A szakember a közmunkás rétegből is megpróbálna átcsábítani embereket a mezőgazdaságba.

2018. május 17.

The post A következő időszak legfontosabb feladata a mezőgazdaság versenyképességének növelése – videó (TV2 interjú) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A legfontosabb kihívás Magyarország számára a függetlenségmegőrzése: igaz ez a bevándorlásra, a magyar termőföld védelmére, és a magyar politikára is

mondta Dr. Nagy István, a  Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára csütörtökön Debrecenben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari osztályainak megalakulása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.

    Nagy István szerint

Ugrásra készen állnak azok az erők Európában és sajnos Magyarországon is, amelyek, ha az áprilisi választásokat követően lehetőségük nyílik rá, azonnal utat engednek a külföldi érdekeknek, legyen szó földvásárlásról, bevándorlási kvótáról, vagy más, a gazdasági és politikai szuverenitásunkat érintő kérdésről.

Mindez – tette hozzá – az agráriumot minden szegmensében érinteni fogja.

Ha a külföldi tőke felvásárolja a magyar földet, ha a következő uniós fejlesztési ciklusban a támogatások elosztásánál a brüsszeli érdekek előrébb lesznek, mint a magyar érdekek, ha nincs független, magyar pénzintézet, ami finanszíroz, ha nincs független, magyar élelmiszerkereskedelem, ami értékesít, és ha nincs független, magyar energiaszektor, aminek köszönhetően alacsonyan tudjuk tartani a termelési költségeket, akkor komoly nehézségekbe fog ütközni a mezőgazdaság fejlődése

sorolta az államtitkár. Nagy István szerint:

most jó irányba haladunk, de sok munka áll még előttünk, és a közösen elért eredményeinket meg kell védenünk. Erről döntünk most vasárnap, ez a tétje a magyar választásoknak, ez a tétje a magyar vidéknek és minden gazdálkodónak

    Nagy István kitért arra is, hogy a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak.

    A kormány céljának nevezte, hogy növekedjen a mezőgazdaság GDP-n belüli aránya, de – mint hangsúlyozta -, legalább ilyen fontos, hogy minél több család megélhetéséhez járuljon hozzá az ágazat. A kormány igazi társadalompolitikai célkitűzése, hogy minél többen a saját földjükön, a saját tulajdonukkal gazdálkodjanak, és ne mezőgazdasági alkalmazottak legyenek – hangoztatta az államtitkár.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a sajtótájékoztatón – amelyet a Debreceni Egyetem agrártudományi központjában tartottak – fontosnak nevezte, hogy a tudás hasznosuljon a gazdaságban és eljusson a gazdálkodókhoz, javítva az ágazat versenyképességét.

Megítélése szerint az agrárgazdasági kamara gazdaságszervező erővé vált, és a falugazdász hálózaton keresztül szerves kapcsolatot biztosít a gazdák és a döntéshozók között.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a város kiemelt érdeke, hogy végre megvalósuljon a térségben a több éve kidolgozott Civaqua program, amely nemcsak a Nagyerdő és az Erdőspuszták vízpótlását biztosítaná, hanem a Hajdúhátságon 40 ezer hektáron tenné lehetővé az öntözést a gazdáknak. Bejelentette:

egy közelmúltbeli belügyminisztériumi egyeztetésen ígéretet kapott arra, hogy a Civaqua a következő európai uniós pénzügyi ciklus egyik kiemelt fejlesztési programja lesz.
    

Szólláth Tibor, a NAK hajdú-bihari elnöke elmondta: a NAK megyei tagjai több mint kétmillió forint értékű vetőmagot ajánlottak fel határon túl élő, rászoruló gazdáknak.    Az erről szóló tanúsítványt a Református Szeretetszolgálat nevében átvevő Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, az életet jelentő, és a gazdálkodás biztonságához hozzájáruló vetőmagot kárpátaljai gazdákhoz juttatják el.

forrás: mti

The post Választás 2018 – FM-államtitkár: legfontosabb kihívás a függetlenség megőrzése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Aki bőven vet, bőven is arat

ezzel a bibliai idézettel köszönte meg Fekete Károly püspök a hajdú-bihari gazdák felajánlását. Az országban először megyénkben gyűjtöttek vetőmagot kárpátaljai gazdáknak a Magyar Református Szeretetszolgálat kezdeményezésére. Ezt a kamara mai rendezvényéhez kapcsolódó sajtótájékoztatón jelentették be.

Ez az adomány nagyságrendileg olyan 2-2,5 millió forint értéket képvisel. És abban maradtunk a gazdatársakkal, hogy a nyár folyamán személyesen is meg fogjuk látogatni az adományozottakat, hiszen nemcsak az érték a fontos, hanem az, hogy személy szerint is közelebb tudjunk egymáshoz kerülni mint gazdatársak

nyilatkozta Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormányzat törekvéseit ismertette a Debreceni Egyetem agrárcentrumában.

 A vidék megtartó erejében a mezőgazdaság alapvető és nélkülözhetetlen feladatot lát el, melynek a legfontosabb építőkockái a kis- és közepes méretű családi vállalkozások. A kormány igazi társadalompolitikai célkitűzése az, hogy minél többen a saját földjükön, a saját tulajdonukkal gazdálkodhassanak, és ne csak alkalmazottak lehessenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezete ma tartotta osztályalakuló üléseit. Az őszi választások, majd tisztújító közgyűlések során minden megyében felállt az új elnökség, ma pedig kilenc munkacsoportot hoztak létre. Ezek a mezőgazdaság különböző területeinek fejlesztéséért felelnek majd. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke azt az összefogást emelte ki, ami országosan megvalósult a terméktanácsok között.

Most ennek a gyakorlati megvalósításáról van szó megyei szinten is. Eljutottunk oda, hogy valamennyi osztály tekintetében megválasztják a vezetést, és már azokat a terveket leteszik az asztalra, melyek a jövő szempontjából meghatározók lesznek

mondta Jakab István.

A Magosz elnöke hozzátette, már jól működik az a falugazdász hálózat, ami biztosítja, hogy a gazdák érdekei eljussanak a döntéshozó szervekig.

A megye mezőgazdaságának jövője Debrecent is közvetlenül érinti. Papp László polgármester arról beszélt, hogy a város fejlettségét évszázadokig az élelmiszeripar határozta meg. Ma már csak a hetedik legjelentősebb gazdasági erőtér, de még így is több ezer debreceninek jelent megélhetést. A cívisváros legfontosabb mezőgazdasági törekvése a térség öntözéstechnológiájának megújítása. Erre egy több tízmilliárd forintos pályázat jelenthet megoldást.

Debrecen jövőképének egy nagyon fontos eleme a Civaqua program, amely mezőgazdasági, gazdaságfejlesztési és környezetvédelmi szempontokat is fel tud vállalni, és meg tud oldani, meg tud valósítani

hallhattuk Papp Lászlót

A polgármester példaként említette a város környéki tavak szárazságát és a Nagyerdő vízháztartásának problémáit. Papp László ígéretet tett rá, hogy amennyiben a következő európai uniós fejlesztési ciklusban lehetőség lesz a program megvalósítására, Debrecen mindenben segíteni fogja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát ebben.

forrás: www.dehir.hu

The post Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságának jövőjéről tanácskozott a NAK appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A Mura Nemzeti Program a nagykanizsai és a letenyei járás 80 településére terjed ki. Nagy István kiemelte, hogy a Hivekovics családi gazdaságban megvalósuló CRAVO-ház szintén a Mura Nemzeti Program keretében jöhet létre és ez a programnak az első jelentős eredménye.

Nagy István hangsúlyozta

a gazdák csak akkor tudják a termékeiket a nagy kereskedelmi láncoknál értékesíteni, ha folyamatosan, megfelelő mennyiségben és minőségben tudnak szállítani. A gazdaságos termeléshez és a megbízható minőséghez, a termelési biztonság növeléséhez elengedhetetlen a legfejlettebb technológiák nyújtotta lehetőségek igénybevétele.

Az államtitkár arra is kitért

a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Megkerülhetetlennek nevezte az agrárdigitalizációt, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárásokat, a precíziós gazdálkodás átvételét.

A Hivekovics Családi Gazdaság 65 hektáron termel áfonyát, feketeszedret, málnát és körtét. Már jelenleg is ők termelik meg a hazai áfonyafogyasztás felét, és az a céljuk, hogy néhány éven belül lefedjék a teljes magyarországi áfonyaszükségletet. 

A termelői közösség az összességében több mint 1 milliárd forintos beruházásához közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyert el. A pályázatból megteremtették a szabadtéri, nagybani áfonyatermesztés feltételeit, öntözőtavat hoztak létre, fóliasátrakat emeltek, melyekkel három héttel előbbre tudják hozni a gyümölcsök érését, ami piaci szempontból óriási előnyt jelent, és egy Magyarországon még nem ismert új technológiát, az úgynevezett CRAVO-házat is meghonosítják Nagyrécsén. Ez az üvegház versenytársa, azzal a különbséggel, hogy üveg helyett okos megoldással működő, fűthető fólia fedi, és teljesen automatizált. Ideális klímát biztosít a növényeknek, a segítségével nagyobb mennyiségű és korábban szüretelhető fajtákat lehet termelni.

The post A kormány segíti a családi gazdaságokat és a vidék fejlesztéséért dolgozik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

The post Trendszerű pozitív folyamatok a mezőgazdaságban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Fontos, hogy egy kiszámítható támogatási rendszer mellett birtok- és igazgatáspolitikai intézkedések segítsék a magyar gazdákat

mondta Nyíregyházán Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.

The post A magyar mezőgazdaságért – Kölcsey TV interjú appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Utalt arra, hogy az Európai Unió bírósága kedden úgy döntött, hogy ellentétes az uniós joggal azok haszonélvezeti jogának megvonása, akik nem közvetlen hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak. Magyarország a vitatott törvénnyel az úgynevezett „zsebszerződéseket” akarja megakadályozni, Brüsszel azonban a döntéssel az államtitkár szerint a „külföldi földspekulánsok” oldalára állt.
    Hozzátette: ezek a spekulánsok a baloldal kormányzása idején arra készültek a zsebszerződések megkötésével, hogy ha 2011-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, 600 ezer hektár magyar földet szerezzenek meg. Nagy István hangsúlyozta:

A nemzeti kormány a föld alkotmányos védelmével és az új földtörvénnyel megakadályozta ezt a szándékot.
    A kormány célja változatlan: a magyar földet magyar kézben akarja tartani, meg akarja védeni a külföldi spekulánsoktól, ugyanakkor növelni szeretné a kisbirtokok, a családi gazdaságok arányát, ami erősíti a vidéki középosztályt, növeli a munkahelyek számát, a vidék életképességét.

    V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a mezőgazdaság különleges ágazat.

Az agráriumnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges élelmiszerrel lássa el az országot, hozzájárulva annak gazdasági teljesítményéhez, hanem a természet karbantartójaként fontos szereplője a környezetünk megőrzésének is.

Mindezek mellett az agráriumnak van egy fontos vidékfejlesztési funkciója is, az agráriumon keresztül lakjuk be az országot.

    Az elmúlt 8 év távlatából V. Németh Zsolt a legfontosabb eredmények közé sorolta, hogy az agrárium kibocsátása másfélszeresére nőtt, ami hozzájárult a vidék jólétéhez.
    A sajtótájékoztató után megtartott agrárfórumon bemutatták a Szövetségben a magyar mezőgazdaságért című kiadványt, amelyben a mezőgazdaság korszerűsítése okán olyan célok fogalmazódnak meg, mint a tudásalapú mezőgazdaság, a digitalizáció szükségessége, az ágazat minél nagyobb fokú automatizálása, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek növelése.

forrás: MTI 

The post Nagy István: ha az ellenzék hatalomra jut, veszélybe kerül a termőföld – Választás 2018 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Legfőbb téma mindenhol a magyar termőföld védelme volt, de szó esett az eddig elért eredményekről és a megoldandó feladatokról, kihívásokról is. Az agráriumban részt vevők tájékoztatása az elsődleges célja annak az Országjáró Gazdafórumnak, mely március 6-i állomása Székesfehérváron került megrendezésre. Meghívott vendége Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt.

Bár szép eredményeket könyvelhet a mezőgazdaság, vannak előtte kihívások.

 mondta a szakpolitikus. A vele készült interjúban a vidékfejlesztési programról, a munkahely-teremtésekről és a tudás alapú mezőgazdaság feltételeiről is említést tesz:

A 21. században a 21. századi kihívásoknak meg kell felelni

mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke. A beszélgetésben szó esik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) munkájáról, a nemzetközi piacról, digitális technológiákról valamint mindarról az információs háttérről, amit közvetlenül a szakértőktől kaphatnak a gazdák.

Forrás: fehervarmediacentrum

The post Agrárinfó: Választás 2018, Brexit, Vidékfejlesztés – Fehérvár TV interjúk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.