Forrás: MTI

A tárcavezető hozzátette, a kormány eldöntötte, hogy az emberektől átvállalja azt a különbözetet, amivel a januári hideg megterhelné a családi kasszát.

Ebből is látszik, hogy a kormány cselekvő, odafigyelő kormány (…) a gázzal, villannyal, fával fűtőknek egyaránt jár kompenzáció – közölte.

Megjegyezte, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke „látszatintézkedésekre mindig alkalmas, de a valóság és a látszat között óriási a különbség”.

Elmondta, a kormány szociális tűzifaprogram keretében évente 100 ezer családot tud segíteni összesen 200 ezer köbméter fával. Amikor érzékelték, hogy a szokásosnál hidegebb a január, azonnal operatív törzset hoztak létre, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a honvédség, az erdészet, az önkormányzat szállítja a krízisben lévő emberekhez a fát. Ezen túl hirdette meg a kormány a magasabb energiaköltség kompenzálását – emelte ki.

Úgy vélekedett, a tűzifa áfacsökkentését lenyelnék a kereskedők. Az áfacsökkentés ott hatásos, ahol sok volt az áfavisszaigényléssel történt csalás. Szerinte a zöldség és a gyümölcs áfájának csökkentése helyett is egyszerűbb, ha a nyugdíjasoknak utalványokat adnak.

„Amikor bántanak minket a 27 százalékos áfa miatt, tegyük hozzá, hogy a magyar személyi jövedelemadó a legalacsonyabb egész Európában. Ami a fizetésünket meghatározza, az a legalacsonyabb, és az áfa az, amivel az állam működését finanszírozni lehet” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy az alapvető élelmiszerek áfája ötszázalékos. A magyar kormánynak példa nélküli szociális érzékenysége van az adópolitika terén, a családi adózás rendszere „párját ritkítja”, a két- és többgyermekes anyák életük végéig nem fizetnek adót – sorolta.

„Van mit veszítenünk, van mit megvédenünk a következő választáson, ezek mind kockán forognak” – fogalmazott.

A nemzeti kormány a társadalom minden rétege számára olyan ajánlatot tud tenni, amivel jobban járunk, mint ha kockáztatunk és változtatunk – tette hozzá.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a napokban tett nyilatkozatára reagálva beszélt arról is, hogy „Ukrajna szörnyű helyzetben van, látszik, hogy közeledik a háború vége, és kétségbeesés van az ukrán politikusokon, vagdalkoznak, érzik (…) hogy veszteni fognak ebben a háborúban”.

Kijelentette, elfogadhatatlan, hogy Ukrajna nyíltan kampányol a magyar ellenzék oldalán, azt várják, hogy az ellenzék győzzön, mert akkor lehetővé válik Ukrajna gyors EU-tagsága, és repülőgépek, harci eszközök szállítása.

„Minden támogatást megadunk a bajba jutott embereknek, segítjük a gyermekeket, árvákat, legnagyobb mértékben Magyarország látja el árammal Ukrajnát, de nem vagyunk hajlandók belesodródni a háborújukba” – hangsúlyozta. Ukrajna 800 milliárd euró után újabb 700 milliárd eurót kért, mert a honvédségüket is támogatni kell. Az unokáinkat adósíthatjuk el Ukrajna miatt – hangoztatta.

Azt mondta, „amíg nemzeti patrióta kormány van, addig a magyar érdeknek kell érvényesülnie. Április 12-én erről is döntünk, (…) a magyar érdek vagy az ukrán, brüsszeli érdek a fontos. A tét, hogy lebontjuk-e a határkerítést, végrehajtjuk-e a migrációs paktumot, ezek sorsfordító kérdések.”

Kiemelte, hogy a magyar kormány minden fórumon küzd az EU és a dél-amerikai országok közötti szabadkereskedelmi Mercosur-egyezmény ellen, mindent megtesznek azért, hogy azt ideiglenesen se vezessék be. Azt mondta, román EP-képviselők gondolkodnak azon, hogy kilépnek a Mercosur támogatói közül, ez esetben meglenne a blokkoló kisebbség a szerződéssel szemben.

A miniszter szerint az EU a szabadkereskedelmi egyezménnyel elvesztené az élelmezés feletti önrendelkezést, és ellenőrizetlen körülmények közül származó termékek érkeznének az uniós piacra.

Kitért arra is, hogy Magyar Péter a január 20-ai, strasbourgi gazdatüntetésen – a magyarhoz hasonló – olasz zászlók előtt mondta el, hogy a „magyar kormány nem védi meg a gazdákat a Mercosur-megállapodástól” azért, hogy megtévessze a választókat.

Szerinte az ellenzéknek meg kell látnia, hogy a Tisza Párt elnöke „látszatember, csak a virtuális megjelenéssel foglalkozik” mindenütt, legyen szó tűzifáról vagy árvízi védekezésről.

Szavai szerint a bemutatott, leendő Tisza-kormánytagok „egy globalista elit, a nemzetközi globális világból ránk küldött sorosista bankárvilág katonái”.

Nagy István választókörzete kapcsán elmondta, vidéken az emberek két lábbal a földön járnak, tudják, mi mennyibe kerül a boltban, milyen adókedvezmények vannak, munkahely, megélhetés, biztonság van, a gyerek jó iskolába mehet tanulni, az ideológiákkal nem foglalkoznak.

„Biztonságra, megélhetésre van szükség, ezt a nemzeti kormány tudja nyújtani mindenki számára” – jelentette ki.

The post A kormány mindig keresi, miben segíthet a családoknak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: mti

Nagy István azt mondta: sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, amelyek munkahelyeket, biztos megélhetést és jövőt jelentenek a magyar vidéken.

„A gazdák pontosan tudják, az elmúlt években nem volt könnyű dolgunk: voltak járványok, volt aszály, Brüsszel elhibázott agrárpolitikája, a háború és az energiaválság is jelentősen nehezíti a működést, de az elmúlt 15 év következetes építkezésének köszönhetően a magyar agrárium megállta a helyét, és ma már kézzelfogható eredményekről beszélhetünk” – emelte ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy ma a magyar gazdák részére háromszor annyi forrás áll rendelkezésre a fejlesztésekhez, mint bármikor korábban.

Rámutatott, hogy az uniós pénzek mellé 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítanak, ami Európában is egyedülálló, s ennek köszönhetően a pályázatok elbírálása folyamatos, a beruházások sorra indulnak.

Nagy István leszögezte, hogy 2026 valóban az építkezés éve: mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek, istállók épülnek, bővül az élelmiszeripar, fejlődnek a kertészetek; egyre korszerűbb a feldolgozóipar, egyre kisebb a kiszolgáltatottság, és a magyar gazdák versenyképesebbé válnak itthon és külföldön is.

Csak az elmúlt időszakban több mint 730 milliárd forint jutott gazdasági fejlesztést ösztönző beruházásokra, 800 élelmiszeripari projekt kapott támogatást, 1100 állattartó telep újul meg, és mintegy 2100 kertészeti fejlesztés indulhat el – sorolta.

Megjegyezte, hogy Magyarország lakosságának több mint kétszerese, 20 millió ember élelmiszer-ellátására képes, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdák munkája értékes és versenyképes, pénzt hoz az országnak, és ez a pénz visszakerül a magyar gazdaságba, a vidékre.

Az agrárminiszter úgy folytatta, hogy az aszály elleni védekezésben is komoly lépéseket tettek: 178 milliárd forintból valósultak meg öntözési beruházások, miközben az öntözött területek mértéke folyamatosan növekszik, s ez a termésbiztonságot és a gazdák kiszámíthatóbb jövőjét szolgálja.

Nagy István közölte, egyre többen választják a környezetkímélő gazdálkodást, és Magyarország továbbra is GMO-mentes ország. Az új Agrár-környezetgazdálkodási Programban több mint 19 600 kérelmet támogattak, csaknem 1,6 millió hektár terület vonatkozásában; az ökológiai gazdálkodás esetében pedig 5700 gazdálkodót, 375 ezer hektár területen. „Ez jó a földnek, jó a fogyasztónak, és jó a gazdáknak is” – húzta alá.

„Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy megvédjük a magyar állatállományt és az agráriumot a járványoktól, mert a biztonság az alapja mindennek!” – hangsúlyozta a miniszter.

Nagy István videóját úgy zárta: megvédik a magyar földet és a magyar gazdák érdekeit Brüsszellel és annak bábjaival szemben.

„Tiltakozunk minden olyan brüsszeli döntés ellen, amely a magyar agráriumot károsítja. Tiltakozunk a háborús tervek ellen, és az ellen is, hogy a gazdák pénzét elvegyék, és a háború, illetve Ukrajna finanszírozására fordítsák. A kormány mindent megtesz azért, hogy a folyamatokat a béke irányába terelje, mert béke nélkül nincs fejlődés és nincs biztonság a magyar agráriumban sem” – fogalmazott az agrárminiszter.

The post 2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a bővülő forrásoknak köszönhetően mintegy 951 milliárd forint áll majd a mezőgazdaság és az élelmiszeripar rendelkezésére.
Ez az összeg csaknem 40 milliárd forinttal több, mint az idén – hívta fel a figyelmet.

„A gazdákkal közösen így hatalmasat léphetünk előre. A kormány célja a vidék és az agrárium területén is a gazdaság újraindítása”

– fogalmazott Nagy István, hozzátéve, a több pénzt nem ajándékba kapják a gazdák. A koronavírus-járvány idején is biztosított volt az élelmiszerellátás a magyar gazdák „szorgalmának és áldozatos munkájának” köszönhetően – mondta.

„Ez a helytállás köszönetet és megbecsülést érdemel. Jó azt látni, hogy a legnagyobb bajban is számíthatunk a magyar gazdákra, ahogyan ők is számíthatnak ránk”

– fogalmazott az agrárminiszter.
Hozzátette, a járvány okozta kihívásokra a kormány nem megszorításokkal, hanem a fejlesztések ösztönzésével válaszolt. A vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre jövőre – jelezte a tárcavezető.
Nagy István hangsúlyozta: hosszú távon csak a fejlesztések és a legmodernebb technológiák alkalmazásával lehet sikert elérni. Ezt szolgálja a jövő évi költségvetésre támaszkodva a Megújuló Agrárium és a Megújuló Vidék program is.

The post A gazdák megbecsülését és a vidék megújítását segíti a jövő évi büdzsé appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A magyar mezőgazdaság ütésálló, az agrártermékek ütőképesek a piacokért folytatott, kiélezett gazdasági küzdelemben

– jelentette ki Nagy István.

    Közölte: a koronavírus-járvány volt a magyar mezőgazdaság terheléspróbája, és az agrárium, a hazai élelmiszeripar kiállta a próbát.

 Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 43,6 százalék volt az év első három hónapjában. Az agrárgazdaság közel 809 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 1855 millió eurós többletéhez – mondta a miniszter.

    Kitért arra is, hogy a tárca által kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program három üteme közül az első kettő sikeresen lezárult, a kifizetések szeptemberben kezdődnek a benyújtott és elbírált támogatási kérelmek után.

•     A program első körében több mint négyezer kérelem érkezett baromfi- és sertéstenyésztőktől, halgazdálkodóktól, élelmiszer-feldolgozóktól és a dísznövény ágazat szereplőitől.
• A támogatási igény meghaladta a 14 milliárd forintot.
• A második ütemben a méhészek, az anyajuh, az anyatehén és a tejelő tehén tartók igényelhettek támogatást. A mintegy 30 ezer kérelem több mint 5,3 milliárdnyi támogatásra szólt – mondta Nagy István

    Az agrárminiszter szerint minden idők legszárazabb tavaszán vagyunk túl, közel 300 ezer hektárt ér aszálykár. Ez is arra sarkall, hogy folytassák a klímavédelmi intézkedéseket, amelyek közül kiemelkedik a fásítás és az öntözésfejlesztés.

 „A versenyképes magyar agrárium egyik alapfeltétele az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése”

– állapította meg a szaktárca vezetője megjegyezve, hogy napjainkban a szántóterületek alig két százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.
    Hozzátette: az agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázzák, és 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljék.

 A kormány évi 17 milliárd, összesen 170 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez a következő tíz évben

– jelezte Nagy István.

    Az agrárminiszter arról is beszélt Debrecenben, hogy az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetése elegendő méretű fejlesztési forrást tartalmaz az agrárfejezetben is.
    Kijelentette:

a gazdák nem lehetnek az új Közös agrárpolitika (Kap) kárvallottjai, védőháló nélkül az európai gazdák kiszolgáltatottak, és ha a versenyhátrány miatt tönkremennek, „a világ távoli országaiból származó, ismeretlen eredetű áruk árasztják el a piacainkat az egészséges, biztonságos, magyar élelmiszerek helyett”.

    Nagy István jelezte azt is, hogy a Kap következő költségvetési időszaka előtt egy évvel meghosszabbítják az Agrár-környezetgazdálkodási programot (Akg); az ötéves Akg támogatási program kerete 250 milliárd forint, ebből eddig 170 milliárd forintot fizettek ki.
    Hozzátette: a Kap „mögöttünk álló költségvetési időszakában” eddig 1434 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget, és 65 ezer igénylőnek már több mint 721 milliárd forintot fizettek ki.

    A 29. Farmer Expo megnyitóján a miniszter azt mondta, a találkozó jelentőségét növeli, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta most nyílik első ízben lehetőség arra, hogy a magyar agrárium szereplői személyesen megoszthassák egymással a tapasztalataikat.

    Vaszkó László vásárigazgató, az expót szervező V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetője hozzátette: a kiállítók bátorsága, az ágazat szereplőinek szolidaritása és együttműködése kellett ahhoz, hogy a járványügyi szabályok betartásával az idén is megrendezhessék a találkozót. A négy napos expón mintegy 100 kiállító mutatkozik be, számos szakmai fórumot és állatbemutatót is tartanak – tette hozzá.

    Az expó társrendezője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelynek elnöke a megnyitón ismertetett üzenetében kiemelte: a magyar agrárium szereplői példásan kezelték a vészhelyzetet, mindent megtettek azért, hogy Magyarország lakossága ne szenvedjen hiányt a pandémia miatt.

    Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke jelezte: az önkormányzat közreműködésével 24 termelői piacot építettek, illetve újítottak fel a megye településein az elmúlt években annak érdekében, hogy segítsék a gazdák piacra jutását.

    Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, ötvenéves álom válik valóra, amikor kormányzati támogatással az idén megkezdődik a térség vízellátását javító Civaqua program, amiből egész Kelet-Magyarország mezőgazdasága profitál.

    A Farmer Expo megnyitóján felszentelték az új búzából készült kenyeret. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke felidézte, hogy tíz éves a Magyarok kenyere program, az idén több mint hatezer itthoni és határon túli adományozó gazda, nyolcszáz tonnát meghaladó mennyiségű búzával járult hozzá, hogy minden rászorulónak jusson a magyarok kenyeréből.

The post Ütésálló a magyar mezőgazdaság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter az MTI-nek elmondta, december elején látta a Nagy Edinát a megyei napilap, a Délmagyarország hagyományos jótékonysági programja, a Jóakarat hídja keretében bemutató cikket.

A riport olvasását követően azonnal úgy döntött, a tűzifa megvásárlásával szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a család meleg otthonban tudja tölteni a karácsonyt és a jövő évet. Amennyiben elfogy a most leszállított mennyiség, a tárcavezető vállalta a pótlást a teljes fűtési idényre vonatkozóan.

A miniszter elmondta:

a család szeged-szentmihályi kiskertekben álló házához pénteken reggel négy köbméternyi, fölfűrészelt, fölhasított kemény kőris tűzifát szállítottak Hódmezővásárhelyről a helyi erdészek.

A Délmagyarország cikke szerint az asszony a most 13 éves fiát három hónapos kora óta neveli egyedül, két hónapja költöztek első saját otthonukba, egy mindössze 26 négyzetméteres ingatlanba, ahova a gáz nincsen bevezetve.

Az ötezer lélekszám alatti önkormányzatok kiegészítő támogatásra pályázhatnak szociális célú tüzelőanyag vásárlásához. A program 2011 óta sikeresen működik, a Belügyminisztérium pályázati formában nyújt támogatást az önkormányzatok számára, melyek a saját maguk által megalkotott rendelet alapján osztják szét a szociális tűzifát.

Az idén a megszokottnál korábban kiírták a pályázatot, a benyújtott kérelmekről augusztus végén döntöttek. A Belügyminisztérium összeállítása szerint összesen 2358 önkormányzat pályázott és nyert. A kormány idén összesen ötmilliárd forintot biztosít a szociális célú tüzelőanyag programra.

..

The post Egy évre elegendő tűzifa… appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A gazdák a nehézségek ellenére is helytálltak, így az idén is jó évet zárhat a mezőgazdaság. A főbb szántóföldi növények többségének termése jobb volt az ötéves átlagnál.

– mutatott rá a tárcavezető. A sertéspestisről szólva megjegyezte: bár a sertéspestis valóban óriási veszélyt jelent, komoly piaci lehetőséget is rejt. A magas felvásárlási áraknak köszönhetően soha ilyen jövedelmezően nem tudtak sertést tartani a gazdák, mint most.

A 2020-as törvényalkotási tervekre vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta:

a következő évben több olyan jogszabályról is döntés születhet, amelyek alapvetően határozzák meg az ágazat jövőjét.

Az öröklés és a mezőgazdasági adózás újragondolása mellett végre rendeződhetnek a közös osztatlan földtulajdon okozta visszásságok is. A változó éghajlati körülményekre is meg kell találni a válaszokat, erre a génmódosítás helyett a hagyományos, magyar fajták felélesztése jelenthetik a megoldást a miniszter szerint, aki ugyanakkor leszögezte: a gazdákat nem lehet felelőssé tenni környezetünk sérüléseiért.

Támadások helyett inkább támogatnunk kell őket abban, hogy minél több olyan új eljárást tudjanak alkalmazni, amely csökkenti a gazdálkodás ökológiai lábnyomát

– fogalmazott Nagy István. A miniszter hangsúlyozta:

a civil szervezetek átgondolatlan állatvédelmi akcióinak beláthatatlan következményei lehetnek.

Ha az európai piac felül a valóságtól elrugaszkodott elvárásoknak, rövid időn belül 100-150 százalékkal lehetnek drágábbak az élelmiszerek.

A teljes interjú itt olvasható: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/biznak-a-jovoben-a-magyar-gazdak-7571225/

The post Bíznak a jövőben a magyar gazdák appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a Carmenza Jaramillo Gutiérrez kolumbiai nagykövettel folytatott tárgyaláson üdvözölte Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és Kolumbia együttműködését a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenységre vonatkozóan. 

A miniszter a legfontosabb feladatnak hazánk és Kolumbia közötti kereskedelmi kapcsolatok fellendítését nevezte.

Nagy István és Maximiliano Gabriel Gregorio Cernadas argentin nagykövet egyetértett abban, hogy hazánk és Agrentina közötti agrárkapcsolatokat szorosabbra fűzik.

Az agrárminiszter a nagyköveteknek jelezte, hogy szeptemberben rendezik meg Budapesten az Országos Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, amely kiváló alkalmat teremt az agrárkapcsolatok élénkítésére, valamint a további együttműködési lehetőségek feltárására.

Nagy István azt is elmondta, hogy szintén Budapesten tartják október 15-17. között a Víz Világtalálkozót, valamint október 17-18. között kerül megrendezésre a 4. Magyarország-Latin-Amerika Fórum, melynek középpontjában a mezőgazdaság áll.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

—

The post Szélesedő nemzetközi agrárkapcsolatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 9-én, a túzokvédelmi célú földkábel-fektetési projekt átadó ünnepségen, Kunpeszéren jelentette ki:

Nagy eredmény és büszkék lehetünk rá, hogy hazánk nemzetközi összehasonlításban is élen jár a szabadvezetékek madárbaráttá átalakítása terén

Nagy István a rendezvényen arról beszélt, hogy a madárvilágot fenyegető legsúlyosabb veszélyek egyike a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés miatti pusztulás. E probléma felszámolására jött létre az Akadálymentes Égbolt megállapodás.

.

A miniszter szerint: a középfeszültségű hálózat madárbaráttá tételéért már több országrészben is zajlottak beruházások. Így összesen 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése, 120 kilométer hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében.

Hozzátette:

gyakorlatilag teljesen sikerült felszámolni a problémát a Hortobágyi Nemzeti Park belső törzsterületein, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben és a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben.

A tárcavezető kiemelte, hogy a légvezetékek földkábelre cserélése természet- és tájvédelmi szempontból leginkább hatékony eljárás. Az országot behálózó, több mint 60 ezer kilométeres szabadvezeték-hálózatnak csak a töredékén alkalmazható ez a megoldás – hangsúlyozta a miniszter.

Az Agrárminisztérium koordinációjában a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 2020-ig megvalósul a konfliktustérkép pontosítása, amely a szabadvezetékek madarakra jelentett veszélyességének helyzetét ábrázolja.

Emellett értékelés készül az eddig alkalmazott műszaki megoldások madárvédelmi szempontú hatékonyságáról, továbbá segítjük ezeknek az ismereteknek a megosztását

– sorolta az agrárminiszter.

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Túzokvédelem – Tovább kell csökkenteni a szabadvezetékek veszélyességét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 8-án sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten:

A Hungarikum Bizottság hétfői döntése értelmében a kőszegi Szőlő jövés ünnepével és a magyarországi kékfestés hagyományával bővült a Magyar Értéktár.

    A miniszter ismertette, hogy a kőszegi szőlő jövés, a szőlő hajtások megörökítésének rítusa már a 16. századtól hagyomány.

Minden évben Szent György napján mutatták be és rajzolták le a hajtásokat, illetve ezen a napon választották meg a hegybírót, a hegymestereket, a városi tisztségviselőket, mindezek dokumentálását, a Szőlő Jövésnek Könyvét 1740 óta vezetik.

A szőlőhajtások Szent-György napi bemutatásának legalább 400, a hajtásoknak a Szőlő Jövésnek Könyvébe történő bejegyzésének csaknem 300 éves szokása a mai napig is élő hagyomány. 2013-ban a szőlővesszők bemutatásának és berajzolásának hagyományát felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe – jegyezte meg. 

 A tárcavezető elmondta, hogy a magyarországi kékfestés közösségét napjainkban még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Oktatás hiányában a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása kizárólag e műhelyekben lehetséges. 
    A működő és átmenetileg szünetelő műhelyek sorsa a fiatal generációkon múlik. A kékfestők számos elismerés mellett a szakma megbecsülését is kivívták maguknak. A Népművészet Mestere díjat eddig hárman nyerték el, többen Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai, emellett tizenöten népi iparművészként is tevékenykednek, tevékenykedtek – tette hozzá. 

    Nagy István elmondta, hogy napjainkban az értékek, értékrendek küzdelme folyik a világban, olyan több száz éves értékek sorsa kérdőjeleződik meg, mint a család, a nemzet vagy a keresztény kultúra. A miniszter szerint fontos a települési, megyei, nemzeti értékek számbavétele, megőrzése és továbbörökítése. 

    V. Németh Zsolt, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos szerint a döntéssel két, élő hagyományhoz kapcsolódó értéket emeltek be a Magyar Értéktárba.

 

   A hétfői (április 8.) bővítéssel 163-ra emelkedett a Magyar Értéktárban szereplő elemek száma.

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post A kőszegi Szőlő jövés ünnepével és a kékfestés hagyományával bővült a Magyar Értéktár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 8-án sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Budapesten.

Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) folyószámlahitele kellő biztonságot nyújt az agrárvállalkozásoknak

   Megjegyezte, hogy a speciális kockázatok –  időjárási anomáliák, állatbetegségek – miatt különösen a kisebb vállalkozások számára kiemelten fontos a kiszámíthatóan rendelkezésre álló forgóeszköz-finanszírozó hitelkonstrukció, és megjegyezte azt is, hogy a mezőgazdasági  vállalkozások hitelállománya 2013 óta töretlenül nő, tavaly év végén mintegy 623 milliárd forint volt, a 2010-est mintegy másfélszeresen haladta meg.

    Tolnay Tibor, a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke arról számolt be, hogy több mint 7000 agrárvállalkozás használja napi szinten az Agrár Széchenyi Kártyáját, a konstrukció 2011. évi meghirdetése óta több mint 135 milliárd forint kedvező finanszírozási lehetőséghez jutottak az agrárszektor vállalkozói.

Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteléhez a tárca saját költségvetéséből  kamat-, kezességi díj és költségtámogatást ad, hogy kedvező legyen a finanszírozás a vállalkozásoknak. Alapesetben a minisztérium évi 4 százalékpont kamattámogatást nyújt,  és 50 százalékos mértékű kezességi díj támogatást biztosít

– mondta Nagy István.

    Beszámolt arról is, hogy

az ASZK-hoz kapcsolódva a kedvezőtlen időjárással vagy piaci helyzettel sújtott mezőgazdasági vállalkozásoknak 100 százalékos kamat- és kezességidíj-támogatást nyújt a tárca, megtérítik a hitelfelvételéhez, fenntartásához  kapcsolódó költségeket, ezzel a gazdálkodók kamat- és költségmentes forgóeszközhitelhez jutnak.

Ilyen támogatást eddig mintegy 1350 vállalkozás kapott, több mint 10 milliárd forint hitelhez kapcsolódóan – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István bejelentette

a vidékfejlesztési program forrásainak felhasználását követő időszakban is meg akarják őrizni az agrárvállalkozások beruházási kedvét, ezért 2019-ben, széles körben igénybe vehető, beruházási hitelekhez kapcsolódó, új kamattámogatási programot indítanak, amelynek részleteit egyeztetik a hitelintézetekkel.

    Tolnay Tibor a Széchenyi Agrár Kártya indulása óta a legerősebb évnek nevezte a tavalyit, amikor 45,4 milliárd forintot helyeztek ki.

A 2015-2018 közötti időszakot vizsgálva Agrár Széchenyi Kártya keretében befogadott hitelkérelmek száma 2018-ban megháromszorozódott a 2015. évi adatokhoz képest. Míg 2015 végén a fennálló élő hitelkeret 13,6 milliárd forint volt, 2019. elejére az agrárvállalkozások már közel 80 milliárd forintnyi hitelkeretet használnak az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül.

    A megkötött hitelszerződések 44 százaléka 500 ezer és 5 millió forint közötti hitelösszeg, 34 százaléka viszont már a magasabb 10-25 millió forint közöttt van. A  visszafizetési nehézségeket mutató ügyfelek aránya darabszám alapján 0,4 százalékot, a szerződött hitelösszeg alapján mindössze 0,28 százalékot tesz ki – mondta Tolnay Tibor.

.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az Agrár Széchenyi Kártyával hitelt felvevők 40 százaléka családi vállalkozás, 30 százaléka kft., 20 százaléka egyéni vállalkozás, a többiek őstermelők, rt-k.
    

Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy 2002 óta eddig több mint 2250 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek a kártyán keresztül.

A Széchenyi Kártya Programban eddig benyújtott hiteligénylések száma meghaladja a 380 ezret, ezekből több mint 285 ezer hitelügylet jött létre. Tavaly a Széchenyi Kártya Program keretében kihelyezett hitelösszeg 260,07 milliárd forintot tett ki

– tette hozzá a Kavosz vezérigazgatója.

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Az Agrár Széchenyi Kártya biztonságot nyújt az agrárvállalkozásoknak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.