A tárcavezető hangsúlyozta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz megvalósítása 2025-ben új korszakot nyit Magyarország természetvédelmében. A tíz nemzeti park igazgatóság számára elérhető 42 milliárd forintos keretből 59 projekt indul el, amelyek célja csaknem 100 ezer hektáron javítani a természeti környezet állapotát. A program átfogó célkitűzései öt fő területre koncentrálnak. Az első és legfontosabb az élőhely-rekonstrukció, amely a források közel egyharmadát teszi ki. A vizes élőhelyek helyreállítása ezen belül is a legfajsúlyosabb: ezek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb, de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége. Mindez jól mutatja, hogy hazánk mindig élen járt a vizes élőhelyek védelmében, hisz 260 ezer hektárnyi Ramsari területtel büszkélkedhetünk. A második terület a kezelési infrastruktúra fejlesztése, amely magában foglalja az őshonos állatok génmegőrzését és a védett területek természetvédelmi kezelését. Jelenleg több mint 13 ezer őshonos haszonállat segíti a védett gyepek fenntartását, miközben korszerűsítjük az állattartó telepeket, itatókat és utakat. A harmadik prioritás a bemutatási tevékenység erősítése, amelynek célja az ökoturizmus fejlesztése. A nemzeti park igazgatóságok ma már a hazai ökoturizmus legfőbb letéteményesei: évente 1,6 millió regisztrált vendéget fogadnak, 1000 fős szálláshelyhálózat és 1000 kilométer hosszú tanösvényrendszer áll rendelkezésre. A negyedik terület az élettelen természeti értékek védelme. Magyarország több mint 4000 barlangot tart számon, és három UNESCO által védett geoparkkal is büszkélkedhetünk. Az ötödik terület pedig a természetvédelmi őrzés feltételeinek javítása. Akörnyezetvédelmi őrszolgálat 250 főből áll, az őrszolgálati irodák, gépparkok fejlesztése, eszközök beszerzése fog megvalósulni a projektek keretében.

A KEHOP Plusz program támogatásából az egyes nemzeti parkokra a következő összegek jutnak: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3,3 milliárd, Balaton-felvidéki 2,6 milliárd, Bükki 3,3 milliárd, Duna-Dráva 2,8 milliárd, Duna-Ipoly 2,5 milliárd, Fertő-Hanság 2,3 milliárd, Hortobágyi 3,7 milliárd, Kiskunsági 4,3 milliárd, Őrségi 4,3 milliárd és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 4 milliárd forint.

Nagy István kiemelte, az idei év ünnepek sorozatát is hozta a nemzeti parkok számára. Az Aggteleki Nemzeti Park háromszoros évfordulót ünnepel. A park 1985. január 1-én alakult, Vass Imre 200 éve fedezte fel a Baradla barlang főágát, és 30 évvel ezelőtt az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai felkerültek az UNESCO Világörökségi listára, egyetlen természeti világörökségként. Szintén idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park. A két nemzeti park számos programmal, rendezvénnyel és pályázattal várta a természetkedvelőket.

Fontos mérföldkő 2025-ben a természetvédelmi infrastruktúra bővítésében. A Jókai-kertben megnyílt a megújult Steindl Villában a Madárország elnevezésű kiállítás, amely Magyarország madárvilágát mutatja be. Megújult továbbá a Kis-Balatonon a Vörsi Tájház, ahol az első természetvédelmi őr, id. Gulyás József megkezdte tevékenységét. Lezárult a Kiskunsági térség Böddi LIFE programja is, mely a térség legnagyobb élőhely-rehabilitációs projektje volt. Kiemelt jelentőségű, hogy Tata városa, amely elsőként nyerte el a Ramsari Város címet, idén először adott otthont a Ramsari Városok Polgármestereinek 4. világtalálkozójának, amely egybeesett a Tatai Vadlúdsokadalom rendezvénnyel is.

Felidézte, a természetvédelem nem csupán értékmegőrző, hanem közösségépítő és gazdaságélénkítő eszköz is, különösen azokban a térségekben, ahol a természet közelsége a legnagyobb kincs. Ezért az Agrárminisztérium továbbra is támogatja a nemzeti park igazgatóságok munkáját, hogy a jövő generációi számára is megőrizzék Magyarország kiemelkedő természeti örökségeit.

(AM Sajtóiroda)

The post A kormány kiemelten támogatja a nemzeti park igazgatóságokat, hazánk természeti őreit appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy természeti örökségünk a hazánk több mint ötödét kitevő védett természeti és Natura 2000 terület. Az elmúlt 10 évben soha nem látott mértékben hajtottak végre természetvédelmi beruházásokat. A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 000 hektáron javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát – emelte ki Nagy István.

A miniszter a hortobágyi nemzeti parkkal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazgatóság a 2014-ben elindult és 2023-ig futó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztést kezdett el mintegy 6 milliárd forint támogatás felhasználásával.

Ennek eredményeként összesen több mint 5000 hektárnyi védett természeti területen javulnak a természeti értékek megőrzésének feltételei. Hozzátette, az igazgatóság működési területén olyan kiemelkedő jelentőségű élőhelyek találhatók, mint például a nyírségi lápok, a Tiszakürti Kis-Tisza, a Hortobágy, a Nagykunság és a Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyei. Ezeken a területeken három kiemelt beruházást valósíthatnak meg még az idén, melyek következtében 1373 hektáron javulhat a vizes élőhelyek állapota. Emellett biztosított lesz a vízvisszatartás, a természetvédelmi célokat szolgáló vízkormányzás lehetősége, segítve az ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajok, mint a vöröshasú unka, a négylevelű mételyfű, a kisfészkű aszat, a sztyepplepke, vagy számos vízimadárfaj állományainak megőrzését. Ezáltal nem csak ezen fajok számára javulnak az életfeltételek, hanem közvetetten az itt élőké is, hiszen egy terület megfelelő vízháztartása és a biodiverzitása teremti meg az ember számára is a szükséges gazdálkodási és létfeltételeket – fejtette ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben csaknem másfélszeresére nőtt a védett természeti területek kezelésében kulcsfontossággal bíró nemzeti park igazgatósági haszonállatok egyedszáma. Az olyan őshonos állatok mint például a  magyar szürke szarvasmarha és a magyar házi bivaly állománya 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45% feletti növekedést jelent.

The post Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A miniszterelnök-helyettes a mintegy 1,2 milliárd forintból épített Kis-Balaton Látogatóközpont átadásán úgy fogalmazott:

a hazaszeretet két dologból táplálkozik, a kulturális és a természeti örökségünkből, s van, amikor ez a kettő egybeesik.

Utalt arra, hogy Fekete István Kis-Balatonnál játszódó Tüskevár és Téli berek című regénye is ilyen, a magyar kultúra megkerülhetetlen része.
    Úgy fogalmazott: felmerül a kérdés egy ilyen látogatóközpont támogatása esetében is, hogy vajon minek van elsőbbsége, a gazdasági vagy a természetvédelmi szempontoknak? „Ösztönös válasz az, hogy a természetvédelemnek, de ez egy hamis szembeállítás”, mert a nemzeti parkok és a természeti örökségünk gazdaságilag is értékesebb, mint bármilyen ipari beruházás az adott területen, a rekreációnak, a kipihent embernek pedig szintén gazdasági haszna van.
    Semjén Zsolt kifejtette: a látogatóközpont turistákat vonz, akik éttermekben, szálláshelyeken költenek, vagyis az ökoturizmusnak is van gazdasági jelentősége. Amikor pedig külföldről hívunk ide turistákat, nemcsak a főváros látnivalóival vagy a termálfürdőkkel, hanem a természeti örökségünkkel is ide lehet vonzani őket.

    Nagy István agrárminiszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben az Agrárminisztérium több mint 60 milliárd forintot fordított a természeti értékeink megóvását és bemutatását célzó közvetlen beruházásokra. A már megvalósult és még folyamatban lévő csaknem 200 fejlesztési programnak köszönhetően több mint 300 ezer hektáron javul természeti területeink állapota és a természeti ismeretátadást szolgáló létesítményeink felszereltsége.
    A nemzeti park igazgatóságok területén összesen 186, együttesen csaknem 1000 kilométer hosszú tanösvény-hálózat mellett 64 bemutatóhelyet, 33 látogatóközpontot, 4 arborétumot és 40 idegenforgalmi hasznosítású barlangot is működtetnek. Mindezeken felül 15 erdei iskolában ismerhetik meg a fiatalok gazdag természeti örökségünket – emelte ki az agrárminiszter.

    Nagy István elmondta még:

a nemzeti parkok látogatószáma mára már meghaladja évente az 1,6 milliót, a hatalmas érdeklődés miatt szükség van a kínálat folyamatos fejlesztésére, megújulására is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak (BFNPI) 38 ökoturisztikai létesítménye van, köztük a tihanyi Belső-tó partján álló Levendulaház, a tapolcai tavasbarlang és a bakonybéli Pannon Csillagda.

    A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

    Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója arra emlékeztetett, hogy a Kis-Balaton nemzeti parkként, természetvédelmi területként „a természet szentélye”, ahol számtalan állatfaj mellett több mint 300-féle madár fészkel, köztük a hazai természetvédelem címerállata, a nagykócsag.
    Az igazgatóság eddig 14 bemutatóhelyet és három látogatóközpontot tartott fent, ahol évente mintegy 450 ezer látogatót fogad. A tizenötödikként szerdától látogatható Kis-Balaton Látogatóközpontból elektromos járművel vagy akár kenuval és kajakkal is felfedezhető a Kis-Balaton – ismertette az igazgató.
    Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) egyebek mellett arról beszélt, hogy a Kis-Balatont az elmúlt évtizedekben egyre többen fedezték fel. Ma már önálló turisztikai célpontnak számít, főként a Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson pihenő turisták számára, akik akár kerékpáros vagy gyalogos túrákon is felfedezhetik a környéket.

The post Nemzeti identitásunk szimbóluma a Kis-Balaton appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter hangsúlyozta:

a cél az, hogy a nemzeti parki vagyonkezelésben álló védett természeti területek kezelése az állattartással is foglalkozó helyi gazdák közreműködésével, a természetvédelmi szempontok maximális betartása mellett valósulhasson meg hosszú távon.

A gazdák országszerte összesen 395 birtoktestre pályázhatnak, a nyertes pályázókkal a legtöbb esetben 10 évre kötnek szerződést az igazgatóságok. Annak érdekében, hogy minél több helyi földműves juthasson állami földek használati jogához, a 200 hektár feletti birtoktestek esetében több, közösen pályázó nyertessel lehet csak egyidejűleg szerződést kötni – tett hozzá a tárcavezető.

Kifejtette: a mostani pályázatokkal a korábban már lejárt és a 2023 végéig lejáró haszonbérleti szerződések megújítása a cél. A szerződéskötésekre még 2020-ban sor kerül, és a nyertes gazdák a piaci bérleti díjakhoz képest kedvezőbb, 2500 Ft/aranykorona/év díjért bérelhetik a területeket.

The post 25 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe a nemzeti park igazgatóságok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető a megnyitó keretében ünnepélyesen felavatott „Összetartás” emlékplakett kapcsán felhívta a figyelmet, hogy

erdeink példátlanul értékes környezeti-, gazdasági-, társadalmi szolgáltatásokat nyújtanak, energia- és nyersanyagforrásként szolgálnak, valamint turisztikai vonzerővel is bírnak, így különösen fontos, hogy minél több lehetőséget teremtsünk az erdő felfedezésére.

Hozzátette: az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tartja hazánk természeti-táji örökségének bemutatását, a lakosság környezeti szemléletének formálását, ezért például állami erdőgazdaságaink és nemzeti park igazgatóságaink, több mint 50 erdei iskolát működtetnek, ahol évente 100 ezernél is több gyereket fogadnak a fenntartható életmódra nevelő programjaikon.

Nagy István szerint

a civil kezdeményezésű „Muzsikál az erdő” sokkal több, mint egy izgalmas kulturális eseménysorozat, ráadásul nem műanyag tollakra nyomtatott üzenetek, hanem maga a természetben együtt töltött idő hívja fel a figyelmet az erdők fontosságára és értékeire.

Hozzátette: itt a művészet ereje egyesül az erdészek szakmaiságával egy közös célkitűzés érdekében, a most felavatott összetartás emlékplakett többek között ezt az eszmeiséget is szimbolizálja.

A tárcavezető jelezte, mi sem bizonyítja jobban a programsorozat sikerét, mint hogy immár 17. alkalommal hallhatjuk az erdőben felcsendülő dallamokat és évről-évre egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez. Hozzátette: idén Kossuth- és Prima Primissima díjas előadók fellépéseit is élvezhetjük, de természetesen a szakvezetéses túrák és az előadások sem maradnak el.

The post Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető beszédében elmondta, a nemzeti park igazgatóságok éves regisztrált látogatószáma 2010 óta több mint 26 százalékkal emelkedett, évek óta meghaladja az 1,6 milliót. Jövőre szeretnék elérni a kétmilliós határt.
    Hozzátette,

a nemzeti parkok több mint 40 milliárd forintot fordítanak a természeti értékek megőrzését és bemutatását célzó beruházásokra az idén véget érő többéves pénzügyi időszakban. Az így megvalósuló csaknem 100 projektnek köszönhetően legalább 100 ezer hektáron javulnak a természeti területek és a természeti ismeretek átadását szolgáló létesítmények állapota –

fogalmazott.
    Nagy István – aki a szarvasi parkot a „csodák birodalmának” nevezte – elmondta, nem tudni, mikor tér vissza a koronavírus-járvány, a magyaroknak érdemes a hazai tájakat felfedezni most, amiben a nemzeti parkok partnerek lesznek.

    A Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) által működtetett szarvasi állatpark a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) elnyert nettó 330 millió forintból új állatsimogatót, hajókikötőt, fürge gyík és farkas kifutót alakított ki; elkészült egy bagoly formájú új főbejárat; a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve kialakítottak egy új, 250 négyzetméteres interaktív állandó kiállítást.
    A beruházás része volt egy 2100 négyzetméteres parkoló létrehozása, ahol elektromos és hibrid rendszerű járműveket lehet tölteni, továbbá büfét, ajándékboltot, sétautakat és egy foglalkoztató épületet alakítottak ki – sorolta Tirják László igazgató.
    Az állatpark hat éve üzemel, tavaly 45 ezren látogatták meg.

    Dankó Béla (Fidesz), a térségi országgyűlési képviselője az átadó ünnepségen elmondta, tavaly a Békés megyei kereskedelmi szálláshelyeken 288 ezer turista 769 ezer vendégéjszakát töltött el, ami a szállásoknak 9,2 milliárd forint bevételt hozott. Az ehhez hasonló turisztikai célú beruházásokkal ezt az átlagosan 2,67 vendégéjszakát szeretnék növelni, ami újabb munkahelyek teremtéséhez, növekvő turisztikai bevételhez járulna hozzá.
    A politikus elmondta, bizakodó a jövőt illetően, a szállások júliusra és augusztusra 100 százalékosan telítettek.

The post Több mint háromszázmilliós fejlesztést adtak át a szarvasi állatparkban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak.

    A miniszter az Ős-Dráva Látogatóközpont szomszédságában, egy 420 millió forintos kormányzati támogatásból létesült turistaház átadásán a koronavírus járvány következtében megváltozó utazási szokásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott:

eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje.

Ezt segítik a nemzeti parki igazgatóságok, amelyek a zsúfolt célpontok helyett a ritkán látogatott helyszínekre is felhívják a figyelmet, és ott kínálnak biztonságos kikapcsolódási lehetőségeket, szolgáltatásokat.
    Nagy István elmondta,

a legtöbb nemzeti parki és erdészeti látogatóhely már megnyílt és számos programmal várja az érdeklődőket, tíz nap múlva pedig minden külső és belső attrakció – így barlang, bemutatóhely, kiállítás, pihenőhely – látogathatóvá válik.

    Az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti

• a biztonságos kikapcsolódás lehetőségének megteremtését,
• a természeti értékek megőrzését,
• azok minél szélesebb körű megismertetését.

Ennek érdekében a nemzeti parki igazgatóságok több mint 40 milliárd forintot fordítanak, illetve fordítottak csaknem száz beruházásra. A fejlesztéseknek köszönhetően, mondta, legalább százezer hektáron javult a természeti ismeretek átadását szolgáló létesítmények állapota.
    Kitért arra, hogy az állami erdőgazdaságok az elmúlt tíz évben szintén kivették részüket az ökoturisztikai szektor támogatásából, hiszen

• több mint 20 milliárd forint értékben valósítottak erdei turizmus fejlődését szolgáló beruházásokat
• és évente 4 milliárd forintot fordítanak a természetjárást szolgáló infrastruktúra fenntartására.

    Mint mondta, ma egyszerre 1100 vendég számára képesek jól felszerelt, minőségi, egyben megfizethető szálláshelyet kínálni a nemzeti parkok; a fejlesztések pedig részben a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program közel félmilliárdos forrásából valósulhattak meg az utóbbi három esztendőben.

    Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta: 2010 óta több mint 120 turistaház újult meg, több mint negyven új kilátó épült, s további negyvenet újítottak fel, miközben a látogatóközpontok vendégforgalma több mint 70 százalékkal növekedett a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.

    Závoczky Szabolcs, a pénteken átadott szállót övező Duna-Dráva Nemzeti Park területét fenntartó igazgatóság vezetője beszámolt róla, hogy a létesítmény páratlan természetvédelmi és néprajzi központban kapott helyet, a turistaház várható népszerűségét pedig jól mutatják az előfoglalások is.
    A Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program keretében épült – egy Magyarországon őshonos, egzotikus megjelenésű vízi növényről elnevezett – Kolokán szálló csaknem ezer négyzetméteren várja a természetbarátokat; a szállás épületében tizenegy szobában összesen ötven vendég elhelyezésére van lehetőség.

The post Eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István közölte, hogy a 10 igazgatóságon belül a természetvédelmi feladatok ellátására 41 tájegység jön létre. Vezetésükért a tájegységvezetők felelnek, személyi állományuk pedig a vagyonkezelést, a monitorozást, a területi őrzést és a helyben jellemző tevékenységeket egyaránt ellátja.     

•  Az igazgatóságok felépítése egységesül, szervezeti egységei hasonló elnevezéssel hasonló feladatokat kapnak. A  természetvédelmi őrök munkájában a hatósági jellegű szerep helyett előtérbe kerül a szolgáltatói-tanácsadói tevékenység.

 Az igazgatóságok feladatkörei jelentősen kibővültek az utóbbi években, így ezt a szabályozásnak és a szervezeti felépítésnek is követnie kell

– indokolta az átalakítást a tárcavezető.

    Kiemelte egyebek között, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai 300 ezer hektár országos jelentőségű védett természeti terület vagyonkezelői. Ennek csaknem a felét maguk gondozzák, a többi 150 ezer hektárt csaknem 2 ezer gazdálkodóval együttműködve tartják fönn. A nemzeti parkok ökoturisztikai létesítményeinek száma 276-ról 349-re emelkedett, a területükön élő őshonos állatállomány egyedszáma pedig 2010 óta majdnem a másfélszeresére nőtt, így 2018-ban meghaladta a 14 ezret. Az igazgatóságok természetvédelmi célú vadgazdálkodást is végeznek a vadászati jogosultságuk alatt álló majdnem 200 ezer hektárnyi területen.

    A miniszter a fejlesztéseknek tulajdonítja, hogy a nemzeti parkokban a látogatók száma 1,3 millióról 1,6 millióra nőtt 8 év alatt. Elismerően szólt arról is, hogy az igazgatóságok monitorozó rendszerrel folyamatosan figyelik a környezet változásait, csaknem 100 ezer hektáron tudták javítani az élőhelyek állapotát, és jelenleg is számos fajmegőrzési projektben dolgoznak együtt más országok szakembereivel.     

Nagy István arra számít, hogy a tájegységi modell választ adhat a nemzeti parkok előtt álló kihívásokra. Várakozása szerint az átszervezés hozzájárul a hosszú távú működőképességhez és az átláthatósághoz. Az új rendszer az igazgatóságokat is támogatja abban, hogy szolgáltató, tanácsadó és támogató intézményként központi szerepet tölthessenek be egy-egy térség fejlesztésében – tette hozzá.

The post Megújulnak a nemzeti parkok igazgatóságai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Dr. Nagy István agrárminiszter a mintegy félmilliárd forintból létrehozott Montág-pusztai Állattartótelep átadásán augusztus 14-én, kedden:

A kormány ebben az európai uniós ciklusban 37 milliárd forintot fordít arra, hogy 92 projektben 100 ezer hektárnyi terület természeti állapota javuljon.
    Emellett 4,4 milliárd forintot költ ökoturisztikai látványosságok, szolgáltatások fejlesztésére, valamint a LIFE programok és egyéb projektek keretében további 19 milliárd forintot a természeti értékek megőrzésére.

    Ezek a beruházások a környezet védelme, a városi emberek számára biztosított kikapcsolódás lehetősége mellett azzal, hogy a fiatalokkal is megszerettetik a természetet, fontos szerepet játszanak  az agrárium utánpótlásának megteremtésében.

A politikus leszögezte, nem lehet gazdasági szempontokból felülírni a jövő örökségét. A Makó közelében megvalósult fejlesztésnek köszönhetően egy 700 jószágból álló újabb szürkemarha törzstenyészet jött létre, amelynek elsődleges feladata a génmegőrzés – tette hozzá.

     Dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta, a Montág-pusztai Állattartótelep komplex fejlesztésére több mint 496 millió forintot fordítottak.

• Elkészült egy új, 1280 négyzetméter alapterületű, három oldalról zárt istálló
• és a hozzá csatlakozó 7850 négyzetméteres karámrendszer,
• amely mintegy hétszáz magyar szürkemarha teleléséhez biztosít megfelelő feltételeket.
• Egy iroda- és fogadóépületet,
• valamint egy 320 négyzetméteres kiszolgáló épületet is emeltek,
• elkészült a szervestrágya-tároló,
• a csurgalékvízgyűjtő-akna
• és a szikkasztóárok-rendszer.
      

A nemzeti park 2620 egyedes szürkemarha-állományával az egyik legnagyobb hazai tenyésztőnek számít. A fejlesztés eredményeként a meglévő állatállomány bővítésével Csongrád megye legnagyobb szürkemarha-tenyészállománya jött létre – tudatta a szakember.
    

A projekt részeként mintegy 105 millió forintból Békés megyében,

• Tótkomlós térségében a puszták eredeti vízháztartásának helyreállítása,
• s ezzel a tavaszi vízborítások biztosítása érdekében két új műtárgy
• és három átjáró épült,
• és átalakítottak több csatornaszakaszt.

A 881 hektárnyi pusztát érintő beavatkozás hatására javulnak a védett vízi és mocsári fajok életfeltételei.

 Lázár János (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta:

fontos az együttműködés a térség települései és a nemzeti park között a természet és ember közötti egyensúly helyreállítása érdekében. A térségre kétszáz éve még jellemző pusztai életforma ma már csak szigetszerűen lelhető fel, ezért fontos a még megmaradt területek megóvása.

Forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Újabb fejlesztés Makó térségében: átadásra került a Montág-pusztai Állattartótelep appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.