A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

a hazai szántóterületek alig 2 százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.

Az Agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázza; 2030-ra pedig legalább 400 ezer hektárra növelje.

Az mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi-, gazdasági- és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés – emelte ki a tárcavezető. Kifejtette: a Kormány 10 éven keresztül évente 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodás, a vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez.

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határa 500 millió forintról 2 milliárd forintra növeltük. Az Agrárminisztérium támogatja az öntözési közösségek megalakulását is.

A miniszter felhívta a figyelmet az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényre; továbbá a szaktárca által létrehozott öntözési igazgatási szervre, a Nemzeti Földügyi Központban működő Öntözésfejlesztési Főosztályra ami segítséget nyújt a termelői vízkereslet megszervezéséhez és ahhoz, hogy gyorsabban és egyszerűen lehessen hozzájutni a vízügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódó engedélyekhez.  

Nagy István hangsúlyozta, több vizet bocsájt ki hazánk, mint amennyi beérkezik az országba, ezzel a különbözettel pedig gazdálkodnunk kell. Hozzátette: az éghajlatváltozásra az egyik válasz az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése.

A kormányzat szándéka és a gazdák érdekei egybeesnek az öntözés fejlesztésével kapcsolatban, ami nagyon jó lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar agrárium sikeres legyen – emelte ki a tárcavezető.

The post Az öntözés a biztonságos élelmiszerellátás alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határát 500 millió forintról 2 milliárd forintra emelik.

    Az agrárminiszter szerint sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség Magyarországon. Éppen ezért szavai szerint kormányzati cél a hatékony mezőgazdaság öntözés feltételeinek javítása, és az öntözött területek arányának növelése. Ennek érdekében

a kormány 10 éven keresztül 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez

– tette hozzá Nagy István. Ez a keret ugyanakkor önmagában, tartalom nélkül nem jelentene megoldást, ezért az Agrárminisztérium egy átfogó intézkedéscsomagot alkotott a vízkeresleti oldal fejlesztéseinek érdekében – hangsúlyozta. Összesítette,

• 87,5 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, a szántóterületek alig 2 százalékán,
• ezt két év alatt 200 ezer hektárra,
• majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra szeretnék növelni.

Az agrárminiszter kiemelte: a Vidékfejlesztési programon belül az öntözéses beruházásokhoz kapcsolódó pályázati feltételeket úgy módosítják, hogy minél többen és könnyebben élhessenek a lehetőségekkel.
    

Bejelentette, a kormány szerdán úgy döntött, engedélyezi, hogy a pályázható összeg maximum felső határa az eddigi 500 millió forintról 2 milliárd forintra nőjön. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a gazdák életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak.     

Létrejött a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, az új öntözéses gazdálkodási törvény pedig lehetővé teszi, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban hozzá lehessen férni az öntözés megvalósításához szükséges engedélyekhez – sorolta a miniszter.     

Nagy István elmondta, 52 közösségi szerveződés van az agrárminisztérium „látókörében”, és megjegyezte, új intézkedésként támogatják az öntözési közösségek megalakulását. A törvény értelmében a magyar gazdák öntözési közösségekbe szerveződve kaphatnak plusz lehetőségeket.    

 A szarvasi öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központ célja pedig, hogy a termelők a gyakorlatban is megismerhessék az öntözéses technológiákat – tette hozzá a miniszter.     

Szikszai Tamás, az Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója az avatón egyebek mellett azt hangsúlyozta, reagálni kell az időjárási szélsőségek, az aszály kihívásaira, hiszen Hartán márciusban 21, áprilisban 12, májusban eddig csak 7 milliméter csapadék esett. Az időjárás nem lesz kedvezőbb a mezőgazdaság számára, ezért olyan növényeket kell termeszteni, amelyek termesztése öntözéssel jövedelmezővé tehető – fogalmazott.

    Az ország első, hartai öntözési közösségének tagjai társas vállalkozások, családi gazdaságok és termelői csoportok, amelyeket az Agro-Harta Zrt. a közösség egyik fő gazdálkodója, integrátora, egyben a vízház tulajdonosa lát el öntözővízzel.    

 Az öntöző távcsatorna állami tulajdonba és a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlása alá került.

    A közösség öntözési területe mellett található csatorna megvásárlását követően a régi elhanyagolt, jelentősen feliszapolódott szakasz teljes hosszában, több mint 4 kilométeren megújult. A távcsatorna azonban nemcsak az öntözővíz szivattyúházhoz történő zavartalan eljutásához, hanem a víz visszatartásához, megőrzéséhez, a megnövekedett öntözési igények ellátásához, akár a belvíz elvezetéséhez is hozzájárul.     

A közösség 500-600 hektáron öntöz hat, korszerű körforgó öntözőberendezéssel intenzív termesztésű növényeket, főként zöldborsót, fő- és másodvetésű csemegekukoricát. A föld alatt 36 kilométer csővezeték fut, üzemeltetési engedélyük 1000 hektárra szól és 1 millió köbméter víz kivételére ad lehetőséget.     

A távcsatorna felújítása, első ütemben 200 hektár, majd második lépcsőben további 500 hektár öntözhetővé tételét teszi lehetővé a Hartai Öntözési Közösség számára – mondta Szikszai Tamás.

The post Az öntözés a biztonságos élelmiszerellátás alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

az intézkedés értelmében nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.

• Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy a 2020-as év átlagos hőmérsékletű és száraz januárral kezdődött, egy igen enyhe és a közepesnél kissé csapadékosabb februárral folytatódott, amit a megszokottnál kicsit melegebb március követett, április első 12 napjában pedig gyakorlatilag alig  hullott csapadék.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint jelenleg már az egész országban kialakult az aszály.

Nagy István hangsúlyozta: a csapadékhiány miatt kialakult aszálykárok jelentős mértékű növekedése a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe érkezett bejelentések alapján is érzékelhető.

2020. április 6-ig 16 db aszálykárt jeleztek, melyek összesen 616,59 hektár területet érintettek. A tárcavezető kiemelte: már a múlt héten kihirdetésre került a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről szóló kormányrendelet. Ennek értelmében a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól.

A rendelet csupán a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozik, ezért szakmapolitikai szempontból fontos, hogy ezen túl a tartósan vízhiányos időszakban a gazdák élhessenek továbbá a rendkívüli öntözési vízhasználat jogával.

Erre hivatkozással ugyanis a tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter.

The post Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte az Agrárminisztérium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Közölte: a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmek után több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki a gazdálkodóknak terület- és állatalapú támogatási jogcímen.     

• A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálása,
• valamint a kifizetések további gyorsítása mellett még a mostani program keretében új pályázatok meghirdetése várható.
• Ezek a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére, az öntözési közösségek együttműködésének, a csemetekertek gépbeszerzésének, valamint a termelői csoportok újabb támogatására irányulnak majd – jelezte.     

Nagy István emlékeztetett, az előző évben meglehetősen száraz volt a tél és a tavasz, majd rendkívül csapadékos a május és a június, ezért március végéig mintegy 15 milliárd forint kárenyhítő juttatást fizetnek ki a termelőknek.     

Beszámolt arról is, hogy folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelek támogatása, amelyek révén a vállalkozások szinte kamatmentesen jutnak a napi működést finanszírozó hitelekhez.     

Nagy István közölte: negyedik éve folyamatosan emelkedik a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége, amelyben jelentős szerepet játszott a 2019-ben kifizetett mintegy 800 milliárd forint agrártámogatás.

    Az agrárminiszter szerint nemcsak ágazati szinten, hanem az egyes vállalkozások számára is hatalmas segítség volt a

• közvetlen támogatásokra kifizetett 480 milliárd forint,
• a Vidékfejlesztési Program keretében kifizetett 205 milliárd forint,
• illetve a különböző piaci intézkedésekre kifizetett 23 milliárd forint.     

A gazdaságok finanszírozásában a piaci bevételek és a támogatások mellett a harmadik legfontosabb pillért a hitelfinanszírozás jelenti – húzta alá.

    Az agrárágazat tovább javuló banki megítélését jelzi, hogy az elmúlt évben dinamikusan emelkedett a mezőgazdaság hitelállománya, a harmadik negyedévben meghaladta a 746 milliárd forintot, ami éves viszonylatban 12 százalékos növekedés – közölte a miniszter.     

Hangsúlyozta: az egységes európai és globális piac törvényszerűségeiből fakadó piaci kockázatok, illetve a járványok, állatbetegségek okozta veszélyek kezelésére eddig nem volt hatékony módszer.
    Éppen ezért Európában elsőként Magyarországon olyan jövedelemstabilizáló eszköz bevezetését tervezik, amely lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak az eddig nem biztosítható kockázatok érdemi csökkentésére – tette hozzá.         

Nagy István kiemelte: erre a célra egy állami működtetésű kölcsönös kockázati alapot terveznek létrehozni, amelyhez a termelők kedvezményes díjjal, önkéntesen csatlakozhatnak.     

• Az agrárminiszter közölte, hogy a tárca klímavédelmi intézkedéseinek középpontjában 2020-ban is az Országfásítási Program áll. A Vidékfejlesztési Programban erdőtípustól függően 80-130 százalékkal emelkedett az erdőtelepítésre igényelhető támogatás.     

• Szintén fontos a méhészek támogatása. Az ágazat stratégiai jelentőségű, ezért az Agrárminisztérium minden eszközzel próbálja a méhészek munkáját segíteni. Ennek érdekében vezetik be a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek utáni személyi jövedelemadó-mentességet – közölte.     

• A klímapolitika kiemelt fejlesztési területei közé tartozik az öntözésfejlesztés, az agrárdigitalizáció, a precíziós mezőgazdaság, az állattartótelepek, valamint a trágyakezelés és kijuttatás korszerűsítése. Ugyanilyen fontos a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetése és fejlesztése, az agrár-környezeti és klímakutatási, továbbá az innovációs és tudásátadási rendszerek fejlesztése – mondta.     

• A miniszter megígérte a családi gazdaságok működését és az őstermelői tevékenység folytatását lehetővé tevő szabályozási környezet rendezését, a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítását.
•     Tervezik továbbá a szőlészek-borászok számára egyszerűbb, áttekinthetőbb és kevesebb adminisztrációs teherrel járó új bortörvény megalkotását.
•     A törvényalkotással párhuzamosan megkezdődött a korszerű informatikai háttér fejlesztése is – tette hozzá.     

A generációváltás is kiemelt figyelmet kap 2020-ban, és ehhez kapcsolódóan olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti az utódlást az idősebb és a fiatalabb generációk között – ismertette Nagy István agrárminiszter.

The post Agrárium 2020 konferencia Kecskeméten appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaságot is érintő klímaváltozás egyik legnagyobb kihívásának, az aszálynak a leküzdését segítheti egy új hazai komplex talajkezelési technológia, három magyar mikrobiológiai készítmény együttes használatával.

A miniszter ismertetése szerint az Albitech Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. által létrehozott technológiát egy talajbaktérium, egy talajalga, valamint a VízŐr talajkondicionáló adja.

Ezek együttesen szolgálják a talaj nedvességtartalmának megőrzését, amely hozzájárulhat a homokhátsági félsivatagos területek megmentéséhez, a homoktalajok vízháztartásának javításához. A tárcavezető szerint a három készítmény olyan szinergiát alkot, amellyel kedvezőbb terméseredmények érhetők el. Ezen anyagok együttes alkalmazása pedig nemcsak gazdaságos, hanem környezetbarát is, így megfelel minden 21. századi elvárásnak is – jelezte.

Hangsúlyozta: az agrártárca törekszik arra, hogy minél szélesebb körben megismertesse a gazdatársadalommal a talajkezelési technológiákban rejlő lehetőségeket, előnyöket. Ennek érdekében bemutató projektek létrehozását tervezik.

Kitért arra is, hogy a talajtápanyag-gazdálkodásban szemléletmódosításra van szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozásból adódó károkat és kockázatokat ki lehessen küszöbölni. A gazdaságos és megbízható termeléshez pedig nem megkerülhető a most bemutatott technológiák alkalmazása – tette hozzá Nagy István.

Bencsik Attila, az Albitech Biotechnológia Kft. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy az algakészítményt és a baktériumkészítményt az Albitech Kft. gyártja, az AGRO.bio Hungary Kft. pedig forgalmazza, a talajkondicionálót a Water&Soil gyártja és forgalmazza.

Vattay Antal, a Water&Soil Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a homokhátsági talajmintán végzett kísérletek alapján az öntözéses növénytermesztés esetén kisebb vízfelhasználás, az öntözés nélküli technológiában pedig magasabb terméshozam és jobb termésbiztonság prognosztizálható.

Az Albitech Kft. a sajtótájékoztatót megelőzően a helyszínen az agrárminiszternek bemutatta az algagyártás új fejlesztéseit és az algalaboratóriumainak tevékenységét, valamint Kutasi József kutatásvezető ismertette a cég kutatásfejlesztési eredményeit és terveit.

The post Új komplex talajkezelési technológia segíthet az aszály leküzdésében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság bővülő költségvetési kerete biztonságosabb és versenyképesebb termelést tesz lehetővé

   Nagy István hangsúlyozta:

a 206 milliárd forintról 218 milliárd forintra emelt költségvetési keretből az Agrárminisztériumnak (AM) meg kell találnia a megoldásokat az új kihívásokra, így többek között a környezeti változásokra, a generációváltásra és a versenyképességi feltételek javítására.

    Előbbiekhez kapcsolódik az öntözésfejlesztés, amelyre 5,5 milliárd forint jut jövőre költségvetési forrásból, és amely a jogi és adminisztratív akadályok elhárításával tovább egyszerűsödhetne – közölte. A tárcavezető megjegyezte, hogy Magyarországon 87 ezer hektár termőföld öntözhető, csupán 2 százaléknyi, miközben a nyugati országok átlaga 8 százalék körüli.
    

Az igények felmérése alapján 2022-re 200 ezer hektárra növelhető az öntözött terület nagysága.

Elsőként azokat a területeket öntözhetik, amelyek rendelkeznek kiépített, de nem működő infrastruktúrával.

2030-ra már a 400 ezer hektárt is elérheti az öntözött területek nagysága, mivel a kormány hosszabb távon, 10 éven át évi 17 milliárd forintot biztosít az infrastruktúra további fejlesztésére.

Az új nyomvonalú öntözőcsatornák tervezése és a közbeszerzési eljárások már megkezdődtek – mondta Nagy István.

    Sürgette emellett újabb nagy víztározók kijelölését, a gazdáknak pedig azt ajánlotta, hogy a költséges öntözési berendezések telepítésekor tömörüljenek öntözési közösségekbe és pályázzanak állami támogatásra.
    

Magyarország több vizet enged ki a szomszédos országokba, mint amennyit befogad tőlük, ezért a vízgazdálkodás előtt nagy lehetőségek állnak.

    A miniszter kiemelte emellett az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárd forintos tőkeemelését és a finanszírozási eszköztár kiterjesztését. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy

• az agrárvállalkozások elindítása és működtetése a hosszú termelési ciklusok,
• az időjárási kitettség, a termés és a kereslet ingadozása miatt tőkeigényes,
• hiteligényük ezért jelentős.

További támogatásokat lát indokoltnak emellett a tudásátadás és az agrárdigitalizáció ösztönzésére, valamint a beruházási lendület fenntartása érdekében a következő uniós támogatási ciklusig.

    Nagy István arra számít, hogy a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége a beruházásoknak köszönhetően már jövőre javul, a munkaerőhiány ugyanakkor kevésbé érinti, hiszen az agrárpályázatok elsősorban nem a munkahelyteremtést célozzák, hanem a korszerű technológiák bevonásával a munkaerő kiváltását. A mezőgazdaság – tette hozzá – számolhat munkaerőtartalékkal, és ezt az idénymunkáknak és a kézimunkaigényes ágazatoknak ki is kell használniuk.

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke üdvözölte a vízgazdálkodás fejlesztését, és hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó beruházások a NAK vízigényfelmérésén alapulnak. Győrffy Balázs kiemelte

a Magyar méhészeti program éves támogatási keretének emelését is 788 millió forintról 1,36 milliárd forintra, ugyanakkor az uniós szintű piacvédelmet hiányosnak ítéli. Az EU-nak – tette hozzá – ki kell nyilvánítania, hogy a gyantaszűrt készítmény nem méz, nem tartalmaz értékes anyagokat, megtéveszti a vásárlókat.

    A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta:

a majdnem 5 millió hektár magyarországi szántó hasznosításának hatékonysága fokozatosan zárkózik föl a nyugati országokéhoz, köszönhetően a korszerű technológiák bevezetésének és a vízhasznosítási rendszereknek.

Jakab István hozzátette, hogy a vizet erőforrásnak és nem problémaforrásnak kell tekinteni, hiszen a hatékony vízgazdálkodás nem csak növeli a termésátlagokat, de új növényfajok termesztését is lehetővé teszi.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Biztonságosabban és versenyképesebben termelhet a mezőgazdaság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) február 22-i konferenciáján, Budapesten.

A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van, a megújuló agrárium egyik zálogát adják

    Kiemelte, az agráriumban a generációváltás nemzeti ügy, a döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a stabil alapot jelentő feltételeket, az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodás lehetőségeit.

.

Nagy István elmondta, a szaktárca dolgozik azon, hogy a következő időszakban 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon, tavasszal útjára indítják a nemzeti öntözési központot, amelynek feladata lesz a termelők segítése a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.

   Az agrárminiszter szólt arról is,

az osztatlan földtulajdon rendezetlensége gúzsba köti a mezőgazdaság versenyképességét

Példaként említette, hogy Magyarországon előfordul olyan helyzet is, hogy egy hektár területnek mintegy 300 tulajdonosa van. A helyzet rendezését célzó törvénycsomagot elkészítették, amely a tervek szerint még az idén hatályba léphet – tette hozzá.

Kitért az agráriumban a kapacitásbővítést, hatékonyságnövelést szolgáló jelentős forrásokra, és szavai szerint azon dolgoznak, hogy a 2020 utáni európai uniós fejlesztési ciklusban is a támogatás összege legalább megközelítse a mostani.

    Jelentős összegekkel támogatják a fiatalokat abban, hogy a vidéki életet válasszák, 2019 az építkezés éve lesz az agráriumban, amikor a támogatások eredményei megmutatkoznak a földeken és gazdaságokban – mondta.

A generációváltás elősegítésére pedig ismertetése szerint több érdekképviselet bevonásával, köztük az Agrya szervezettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) szakpolitikai programot dolgoznak ki. 
    A miniszter felhívta a fiatal gazdák figyelmét arra, hogy a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatásban egyebek mellett szerepel a porta, a melléképületek fejlesztése is.

    Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára a konferencián elmondta

a vidékfejlesztési programban továbbra is nyitva van 18 pályázati felhívás, mintegy 260 milliárd forint kerettel. A fiatal gazda tematikus alprogram keretében segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket, beruházási jellegű fejlesztéseknél pedig a 40-50 százalékos alaptámogatás mellett plusz 10 százalékpontos többlettámogatásban részesülnek a fiatal gazdálkodók.  Ennek keretében 2018 decemberéig több mint 39 milliárd forint támogatást ítéltek meg, mintegy 1040 fiatal gazda számára.

    Az alprogram másik meghatározó intézkedése a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása, amely 2016. december 20-án jelent meg. Az érintettek 2017. március 16-tól nyújthatták be támogatási kérelmüket, az irányító hatóság a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázati felhívást 2017. július 1-től felfüggesztette, a felhívás keretében eddig 1224 kérelem részesült támogatásban, mintegy 15 milliárd forint összegben – mondta az államtitkár.
    Kis Miklós elmondta, hogy 2020 után is lesz uniós támogatás a fiatal gazdák számára, a jövőbeni feltételeket a partnerek bevonásával szeretnék kialakítani

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

.

The post A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is

 Nagy István szavai szerint

adósai vagyunk a termőföldnek, ugyanis az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma. A szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen.

Nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is.

    Ki kellene mondanunk azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos! Az, hogy szalma erőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem fenntartható sokáig.

 

Külön probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt.
    Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni.

 Nagy István szólt arról is, hogy Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, egyfajta „baktériumtrágya” használatáról.

Ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő tápanyag, víz és egyéb ásványi anyagok, például mész.    

 A miniszter szólt arról is, kardinális kérdésnek tartja az öntözést, jelentősen növelni kell Magyarországon az öntözéses területek arányát; az öntözésfejlesztéshez a kormányzat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint keretet biztosít.
    Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a  csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával – kotrásával és tisztításával – a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni – jegyezte meg.

Forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán

The post A magyar termőföld termőképességét is meg kell tartani appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte 

A kutatóintézet eredményeivel hozzájárul egy „vízbiztos” világ kialakításához, melynek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése.

2014-ben azzal a céllal hoztuk létre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), hogy átfogó, integrált agrárkutató hálózatot teremtsünk, amely gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok kidolgozása és végrehajtása révén képes legyen fokozni a nemzeti jövedelemteremtő képességet, javítani a magyar agrárgazdaság versenyképességét.

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

A NAIK-on belül akkor létrehozott önálló, öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó osztály alakult most át kutatóintézetté.

Az intézet feladatairól szólva Nagy István hangsúlyozta: a 21. század egyik meghatározó kérdése, hogyan lehet egyre kevesebb egy főre jutó vízmennyiségből, egyre kisebb területen, egyre több ember számára megtermelni az élelmiszert.

Ne feledjük, vízfelhasználásunk 70 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, ezért egy vízbiztos világ kialakításához jelentősen fejlesztenünk kell az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó tudományos kutatóintézetet

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet a magyar vidékfejlesztési stratégiával összhangban arra keresi a választ, hogyan lehet mérsékelni a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásait, valamint kiemelt célja a környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazásának elősegítése.

A miniszter szerint a víz a gazdaság hajtóereje, ezért „ha rossz döntést hozunk, növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban akár 14 százalékos GDP veszteséggel is számolhatunk”.

forrás: kormany.hu

fotó: Kovács Zoltán AM

The post NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet avatás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.