Nagy István agrárminiszter szerint ebben a helyzetben a következő hetekben, hónapokban a kereskedelmi szektor szereplőinek partnerséget kell vállalniuk a magyar  sertéságazattal és húsiparral. A koronavírus-járvány tavaszi első hulláma idején az európai szállítási nehézségek közepette a magyar élelmiszeripar és a gazdák, köztük a sertéságazat is erőn felül teljesített, biztosítva a hazai fogyasztók zavartalan élelmiszerellátását.

A kereskedelmi láncokat az agrárminiszter határozottan arra kéri, hogy emlékezve a tavaszi időszak megpróbáltatásaira, őrizzék meg magyar beszállítói kapcsolataikat, amelyeket jogosan és büszkén hirdettek az elmúlt időszakban, és részesítsék előnyben a kiváló minőségű magyar sertéshúst beszerzéseik során.

The post Az agrárminiszter a magyar sertéshús hazai beszerzésének fenntartására hívja fel a kereskedelmi láncokat a sertéspestis németországi megjelenését követően appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Jelenleg még távol vannak egymástól az Európai Unió és Magyarország szempontjai a 2020 utáni közös agrárpolitikával kapcsolatban. Az unió jelentősen megnyirbálná a vidékfejlesztésre és agrárium fejlesztésre fordítható közös büdzsét, ami nem csak Magyarország számára elfogadhatatlan, hanem mind a 27 tagállam tiltakozott a tervvel kapcsolatban.

A hét elején Nagy István agrárminiszter Phil Hagen uniós agrárbiztossal tárgyalt, aki bemutatta a 2020 utáni uniós agrárcsomag tervezetét. Ebben a vidékfejlesztésre fordítható támogatások első pillérjét 16 százalékkal, a második szintjét pedig 25 százalékkal csökkentenék. Az agrárminiszter szerint jelenlegi formájában elfogadhatatlan a tervezet, de az unió összes tagállama hasonlóan vélekedik.

A cél, hogy a következő tárgyalásokon finomodjon a kezdeti ajánlat. Magyarországnak pedig jó a tárgyalási pozíciója: „például a degresszió terén, az 1200 hektár fölötti támogatások elvonásában az egyik legszigorúbb szabályt vezettük be a tagállamok közül. Az Európai Unió is látja, hogy jó szövetségeseink vannak, megfelelőek az intézkedések, lehet velünk egyezkedni”

– tette hozzá Nagy István a Trend FM – A Nap Vendége c. rádióinterjúban. 

Részlet a Trend FM A Nap Vendége c. rádióinterjúból

 

Az öntözés területén is van még mit egyeztetni

Intenzívebben öntözné termőterületeit Magyarország, ami szintén szemben áll az Európai Unió javaslatával – folytatta Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy az unió öntözési moratóriumot vezetne be, ami szintén elfogadhatatlan a gazdák számára.

Magyarországra kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, nettó vízkibocsátóként bőven van fölös felszíni vízkészletünk, amit ki is akarunk használni.

Jelenleg az öntözésre 17 milliárd forint áll rendelkezésre éves szinten, ami azonban Nagy István szerint jóval kevesebb, mint amennyi lehívható lenne a közös agrárpolitikából.

Jelenleg itthon 80 ezer hektáron zajlik öntözés, de a versenyképesség javítása miatt ezt a területet növelni kellene. Lehetőségek mindenesetre bőven lennének, hozzátéve persze, hogy a költségek sem alacsonyak egy ilyen beruházásnál.

Például egy főnyomó vezeték kiépítése 2,8 milliárd forintba kerülne. Ezzel az eszközzel közvetlenül a Tiszából tudnának öntözni a gazdák a Duna-Tisza közi homokhátságon, és így újabb 500 hektáros területet vonhatnának be az öntözésbe.

Minden nagyobb mezőgazdasági beruházás minimum 40 százalékkal növeli a termelés hatékonyságát. Ezért ezek a beruházások sokkal hamarabb térülnek meg, mint bármilyen másik ipari beruházás

– mondta az agrárminiszter.

 

Nem lesznek génmanipulált vetőmagok

Nagy István agrárminiszter arról is beszélt a Trend FM műsorában, hogy marad a GMO-mentesség, vagyis továbbra sem lehet majd génmanipulált vetőmagokat használni a hazai termőföldeken.

Nehezen értették meg nyugat-európai barátaink, hogy miért ragaszkodunk ehhez, de végül elfogadták, hogy Magyarország ragaszkodik ehhez az agrárverseny-előnyéhez. Világhírű a vetőmag-tenyésztésünk, és ennek megmaradásához ragaszkodunk.

– hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca vezetője példaként említette a Monsanto génmódosított növényeket, aminek használata esetén csak azt a műtrágyát és alapanyagokat lehet használni, amit a cég ad.

 

A miniszter szerint még az sem világos, hogy ezeknek a magoknak milyen élettani hatásaik vannak, de

képzeljük el, milyen bajba kerülne a világ, ha csak ezeket a vetőmagokat használnák, és ezeket támadná meg valamilyen betegség.

A miniszter szerint a nemzetközi bíróságokon kivívott jog továbbra is garanciát jelent a GMO-mentességre, ezen felül a Magyar Alaptörvény is tiszta vetőmaghasználatot ír elő, így ezért sem mérlegelhet az agrártárca, ha szabálytalanságot talál.

Volt már olyan, hogy egy gazda földjét ki kellett tárcsázni, és büntetést kapott a GMO-s vetőmag használata miatt, még akkor is, ha azt mondta, hogy véletlen szennyeződésről volt szó

– utalt a szigorúságra Nagy István.

A Nap Vendége beszélgetésben szóba került az állategészségügy is. A sertéspestis továbbra is gondot okoz Európában, leginkább Ukrajna, Lengyelország, illetve legújabban Belgium állatállományában.

Magyarországon csak vaddisznókban találtak sertéspestist, Heves- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Ezekről a területekről nem mehet házisertés export sem a külföldi partnerekhez, de a többi régióból fogadnak szállítmányokat. (…) Az állategészségügyi szakembereinknek nagyon résen kell lenniük, hogy betartassák az előírásokat, mert, ha egy állattartó elesik, azon az egész magyar ágazat nagyot veszít

– hívta fel a betegség kockázataira a figyelmet a miniszter.

Nagy István az adás végén beszélt arról is, hogy az osztatlan közös földtulajdonokkal kapcsolatban hamarosan egy olyan törvényjavaslatot terjesztenek majd az Országgyűlés elé, amivel rendezni szeretnék ezt a több évtizedes problémát. A tervezet jelenleg társadalmi vitán van, de még ebben a parlamenti ciklusban várható egy új jogszabály elfogadása.

 Riporter Nagy Károly.

A teljes interjút itt hallgathatja meg: https://trendfm.hu/cimlap/

 

The post Sokkoló volt az új uniós agrárcsomag látványa – Trend FM rádióinterjú appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A videó hamarosan indul….

Tények: Hogyan hat a mezőgazdaságra a hőség?

Ugyanúgy, ahogy ránk, emberekre. Szenvednek a növények, szenvednek az állatok és szenved a gazda is, aki kinn dolgozik ilyenkor a földeken. És ez látszik sajnos az eredményeken is – a kora kalászosokkal nagy baj nem volt, 7-8%-os csökkenést realizáltunk, de az nyugodtan elmondható, ami egy agrárminiszter számára a legfontosabb mondat, hogy az ország kenyere biztosított 

Közel 5 millió tonna búzánk termett, e mellett 1 millió tonna repce és kb. 1 millió tonna árpa is. Tehát a tavaszi gabonatermések rendben vannak. 

Amivel nagy gondunk van és amivel most nagyon szenved, azok a késő őszi növényeink: a kukorica és a napraforgó.

Nagyon várjuk az esőt, ami a hétvégére meg is érkezhet. Ha nem jéggel és viharral érkezik, akkor nem lesz nagy baj. Nagyon szurkolunk, hogy ez így történjen!

Tények: Mi van, ha nem érkezik meg az eső?

Akkor nagy a baj, hiszen a burgonyával ugyanilyen gondjaink vannak, ezen felül a zöldségek és gyümölcsök szenvednek leginkább, ezek érzékelik a legjobban ezt az extrém meleget. 

Tények: Mi a helyzet a szőlőinkkel?

A szőlők egy darabig szeretik a kánikulát, de a jelenlegi hőmérsékleti állapotot már nem. Az érési fázis ott is előbbre esik, és sajnos a gombák is jobban támadnak ebben a melegben. Ha kirepednek a szemek, máris sokkal intenzívebb növény-egészségügyi védekezésekre van szükség. Egyenlőre nincsenek veszélyben a szőlőink, de itt is reménykedünk abban, hogy az időjárás konszolidálódik, mert ez a szélsőség semminek sem tesz jót.

Tények: Mikor kezdődik idén a szüret?

Remélem, hogy csak egy-két héttel előbbi időponttal kell számolnunk, hiszen az irsai olivér már egészen érési állapotban van. Ennél a szőlőfajtánál már egy-két héten belül kezdeni kell a szüretet és minden ezzel párhuzamosan jön előrébb, attól függően, hogy a következő napok időjárása hogyan alakul. 

Tények: a szőlősgazdák szerint kimagasló lesz az évjárat…

Igen, ez valóban így van, hiszen nagyon jól alakul a napsütéses órák száma, de ez a rendkívüli extra hőség ez már nem jó. azt reméljük, hogy mindaz a csapadék,  ami megérkezik, az biztonsággal jön. És ha ez így fog érkezni, akkor valóban a 2018-as évet egy exkluzív esztendőnek tudjuk elkönyvelni. 

Tények: Térjünk át az állattenyésztésre. Hetek óta aggódnak a gazdák a sertéspestis miatt. Magyarországon egyenlőre csak vaddisznókon mutatták ki a kórt. Mit tehetnek a gazdák?

Legfontosabb célunk, hogy a vadsertés állományban is csökkentsük a sertéspestist. Többféle irányban dolgozunk e téren. A minisztérium fő szándéka az, hogy megóvjuk a házi sertéseinket. Ezért

• állat-egészségügyi ellenőrzéseket, 
• szaktanácsadásokat tartunk,
• sorra ellenőrizzük a nagy telepeinket,
• és hívjuk fel a figyelmet arra, hogy létkérdés mindenki számára, hogy megőrizzük a házisertésben való mentességünket, hiszen az egész sertés-ágazatunkat veszélyezteti.

Az exportunk attól függ, hogy a házisertésben kimutatható lesz-e vagy sem. Itt tényleg nagyon igaz, az „egy mindenkiért, mindenki egyért” gondolat. A veszélyeztetett terület most a határ mentén élő háztáji sertésállomány. Ott kell nagyon felhívnunk a gazdák figyelmét arra, hogy lehet, hogy neki csak 2-3 vagy 5 sertése van otthon, de az egész magyar sertés-ágazatot be tudja dönteni. hogyha nem gondosan jár el.

A határ mentén élő, háztáji sertésállománnyal rendelkező gazdákat arra kérjük, hogy állatait: Ne engedje szabadon! Tartsa zárt körülmények között, tartsa karámban, hogy ne tudjon találkozni vadsertéssel! 

És természetesen be kell tartani mindazokat az állat-egészségügyi követelményeket, hogy ne hozzunk külföldről ellenőrizetlen körülmények között élelmiszert. Ne dobjuk a maradékot a sertések elé, mert ezek nagy veszélyforrások!

Tények: Lehetett olvasni olyan híreket is, hogy a magyar méhcsaládok fele kipusztult. Ez igaz?

Abszolút nem igaz! És nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy ezt az információt nyilvánosan helyre tudjuk tenni! Szó nincs kipusztulásról, ez egy nagy tévedés! 

Arról van szó, hogy komoly baj van, ezt el is kell ismerni. Európa szerte problémát okoz a méhcsaládok elnéptelenedése. Mi is ezt tapasztaljuk. Jelenleg 14 megyéből érkezett bejelentés, hogy a napraforgó virágzása alatt történt a legtöbb kijáró méh vesztése. Ritkul, gyérül a termelő család nagysága, elvesznek a méhek. 

Ennek a komplex, átfogó vizsgálata történik most. Arra kérjük a méhészeket, hogy ha ilyet érzékelnek, akkor jelentsék a kormányhivatalok és a Nébih szakemberei számára!

Hosszú ideig munkát fog adni ez a feladat számunkra, hogy megvizsgáljuk azokat a komplex körülményeket, hogy milyen

• az egyes méhcsaládok egészségügyi állapota
• a növények egészségügyi helyzete 
• a talaj állapota
• a környező vizek minősége

Mivel a nektárból nem mutatható ki semmilyen mérgező anyag, ezért fontos a teljes, mindenre kiterjedő vizsgálat, ami a méhpusztulást mégis előidézi 

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a magyar méhállomány fele elpusztult volna. Arról van szó, hogy 14 megyéből érkezett bejelentés a kijáró méhek gyérüléséről. 

The post „Add már Uram az esőt!” – Az extrém hőség hatásai a növényekre és az állatokra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Fő témák:

• tematikus nap az Agrárminisztériumban a sertéságazat legfontosabb szereplőivel
• hazai sertéspestishelyzet 
• termelői költségek, piaci árak, hitellehetőségek, támogatások.

Meggyőződésem, hogy csak úgy találunk megoldást az előttünk álló kihívásokra, ha a gazdákkal szoros szövetségben állunk. Éppen ezért az Agrárminisztériumban olyan tematikus napokat szervezünk, ahol a szaktárca vezetői és az ágazatok legfontosabb szereplői találkoznak egymással, hogy megvitassák az aktuális ügyeket. Az első ilyen tematikus napon a sertéságazat kérdéseiről egyeztettünk.

Fotó : Pelsőczy Csaba

A résztvevők nagy száma, konstruktív viszonyulása a felvetett valós szakmai problémákhoz azt a reményt erősítette bennem, hogy a szóba hozott kihívásokra rövidesen megoldásokat is találunk

– mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak arról a megbeszélésről, amelyet a sertéságazat szereplőivel folytatott 2018. július 4-én.. 

Az első ilyen tematikus napon a sertéságazat kérdéseiről egyeztettek, és sok probléma merült fel: az állategészségügyi helyzettől kezdve a piacra jutás kérdéskörén és a nyomon követhetőségen át egészen a minősítés kérdéséig lényegében a teljes ágazatot átívelően mondták el észrevételeiket a jelenlévők.

A teljes cikk elérhető itt: Eddig sikerült elkerülni a nagyobb bajt a sertéságazatban Magyarországon

Sertéspestishelyzet

A megbeszélésen hangsúlyosan került elő a sertéspestis, de tényszerűen meg lehet állapítani, hogy a piaci árak az uniós trendeket követik, a magyar kormánynak sikerült megakadályoznia a nagyobb bajt, mi­után elérte, hogy az ázsiai importőrök is csak az érintett megyékből tiltsák a bevitelt

– mondta Nagy István. A hazai vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 436 forint volt hasított meleg súlyban számolva 2018 májusában, 20,7 százalékkal alacsonyabb ugyan a tavalyi árnál, de a hazai sertéshúsárak az uniós piaci trendekkel azonosan alakulnak.

A teljes cikk elérhető itt: Eddig sikerült elkerülni a nagyobb bajt a sertéságazatban Magyarországon

The post Sertéspestishelyzet Magyarországon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.