Kerekes István 2012 óta első magyarként és a világon legfiatalabb fotóművészként kapta meg a Nemzetközi Fotóművészek Szövetségének legmagasabb szintű, platina fokozatú kitüntetését.

Természet és szociofotóival a világ 60 országában mutatkozott be eddig. Legeredményesebb fotója a máramarosi ukrán kislány portréja – Yelena címmel –  418 díjat birtokol.

A magyar fotográfia történetében is kiemelkedő teljesítményű művész most a Szigetköz faunáját, flóráját, a mocsárrétek, a láperdők, a ligeterdők számos madárfaját, kétéltűeket, lepkéket, szitakötőket és emlősöket jelenít meg a nemrég kiadott album képein.

Kerekes István a bemutatón elmondta: 2007 óta járja Szigetközt. Sajtófotó versenyeken is számos díjat nyert el itt készült képeivel.

A Szigetközi impressziók című albumban olyan műveket válogattam össze, melyek abszolút meghatározzák e tájat. Érzelmeket váltanak ki, elgondolkodtatnak és szinte festői környezetben mutatják be ezt az érintetlen világot.

Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy átlapozva az albumot maga is rácsodálkozott egyes képekre. Az előadás alatt azt is elárulta, milyen büszkeséggel tölti el, hogy maga is itt él, hiszen olyan természeti értékek, kincsek lapulnak ezen a tájon, amivel sehol máshol nem találkozhatunk.

Az esten Vitéz Vilmos beszélgetett a szerzővel és a tárcavezetővel. Az album kiadását az Agrárminisztérium támogatta.

The post Szigetközi impressziók – az Agrárminisztérium támogatásával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Azért vagyunk ma itt, hogy köszönetet mondjuk és nyomatékot adjunk mindannak a kiváló munkának, ami igazi elismerést és tiszteletet érdemel.

Mert mindaz, amit itt látunk, számunkra olyan természetesnek tűnhet. De amikor megemeljük poharainkat, megillatoljuk és érezzük a gyümölcsök minden zamatát, akkor szívünk-lelkünk átmelegszik, s ez jólesik az egész közérzetünknek. 

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Fotó: Bánhegyi István

Mindez a kiváló munka egy olyan kitartás eredménye, amire méltán lehetünk büszkék. Szívből gratulálok mindahhoz a produktumhoz, amit Rácz Ferenc tulajdonos és csapata elértek, mert innen, egy szigetközi kis faluból meghódítani Magyarországot, az nagyon-nagy teljesítmény! 

Két szóval tartozom még: Köszönöm és Egészségünkre!

Adja Isten, hogy még sokszor és helyes arányban tudjuk ezeket elmondani. Váljék egészségünkre!

The post Pálinka ünnep a Szigetköz Lelke Pálinkaháznál – képgalériával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az ünnepélyes átadáson Eller Gizella polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a projektet. Jelen volt dr. Nagy István agrárminiszter, országgyűlési képviselő, Németh Zoltán a Győr-Moson Sopron Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó István az NRG Services Kft. vezetője.

Kimle Község Önkormányzata konzorciumi formában Hédervár, Kisbodak, Ásványráró és Püski községek önkormányzatával energetikai korszerűsítést valósít meg az alábbi épületeken: Kimle Polgármesteri Hivatal, Napsugár Óvoda , Szivárvány Óvoda , Tornacsarnok , Hédervár Polgármesteri Hivatal , Kisbodak Polgármesteri Hivatal, Ásványráró Polgármesteri Hivatal  az Óvoda épülete , Püski Sportöltöző  és Orvosi Rendelő.

A szerződött támogatás összege: 167.355.800,-Ft. A támogatás mértéke (%-ban): 100% volt. 

A tárcavezető beszédében elmondta: 

Egy képviselő életének legszebb pillanatai, amikor a lakossággal együtt örülhet az új fejlesztések láttán, hiszen a gondokból-bajokból mindig adódik elég,  ezért az örömöt mindig meg kell becsülni!

A kormány célja, hogy az itt felnövő generációnak teljesebb, egészségesebb életet nyújtson. Hiszen ők fogják tovább építeni a falu életét. Számukra ez nem újdonság lesz, hanem egy teljesen természetes velejárója lesz az életnek.

A beruházás másik nagy jelentősége, hogy 1 millió forinttal segíti a település költségvetését éves szinten, mivel ennyi  energiát takarít meg. S ha még azt is hozzávesszük, hogy nincs szén-dioxod kibocsátás, nincs környezetkárosítás, akkor még inkább érzékelhető, milyen óriási előrelépést tettünk. 

Gratulálok az önkormányzatoknak ahhoz, hogy mertek előre menni, pályázni és volt elég idejük, erejük, akaratuk, hogy részt vegyen ezen a pályázaton. S ahogy látszik, a település méretéhez, nagyságához képest kifejezetten patinás beruházásokra, fejlesztésekre tettek így szert. 

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

fotó: Bánhegyi István

A projekt keretében a

• Kimlei Polgármesteri Hivatal, a Napsugár Óvoda, a Szivárvány Óvoda, valamint a Tornacsarnok épületeinek tetejére, továbbá az Ásványrárói Polgármesteri Hivatal és az Óvoda tetejére az elektromos áramfelhasználás kiváltására napelemek kerülnek felszerelésre.
• Hédervár és Kisbodak Polgármesteri Hivatalának épületei, valamint a Püski Sportöltöző és Orvosi Rendelő épülete komplex energetikai felújításon esik át, melynek keretében elvégzik az épületek hőszigetelését, fűtés korszerűsítését és akadálymentesítését,
• továbbá megtörténik a korszerűtlen nyílászárók cseréje, valamint az elektromos áramfelhasználás kiváltására napelemeket helyeznek el az épületek tetején.

Az átadásra a kimlei óvódások rajzokkal és a vendégek számára ajándékokkal készültek.

Az ünnepélyes átadással párhuzamosan a Kimlei Nemzetiségi Általános Iskola sportnapot tartott, melynek keretében birtokba vették a diákok a sportpályán kialakított gumiborítású futókört és a fitnesz eszközöket. A futóverseny keretében pedig 2018 métert teljesítettek, érintve a napelemekkel felszerelt épületeket a településen. 

The post Szigetközi önkormányzatok a fenntartható energiahasználatért – képgalériával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy megfelelő egyensúlyt kell tudni teremteni a között, hogy „a víz az úr” és a között, hogy az „ember alkotó, cselekvő munkája csodákra képes”. A feladat az, hogy hogyan tudunk a meglévő vízzel okosan bánni, hogyan tudunk olyan vízszinteket létrehozni, hogy a területeken mezőgazdasági tevékenységeket lehessen végezni, lehessen közlekedni és élni. 

Két alapigazságot szeretnék egymás mellé állítani. az egyik, hogy „azért a víz az úr”, a másik pedig, hogy az ember cselekvő, alkotó munkája csodákra képes. Amikor a térség joggal veti fel azt az igényét, hogy ő a 21. században is megfelelő körülmények között szeretne élni, akkor ehhez joga van.

De soha nem szabad elfelejteni, hogy a víz az úr! Amikor árvízveszély van és egész országos összefogás kell, amikor a személyi vagyonunkat látjuk veszélyben forogni, akkor rögtön érzékeljük azt, hogy itt beavatkozásokra van szükség. Akkor mindenki azt akarja, hogy a Vízügy tegye a dolgát, mentse meg értékeinket.

De az árvíz negatív volta – ha nincs víz -, is ugyanolyan problémát okoz. Ilyenkor az a megoldás, hogy hogyan tudunk okosan gazdálkodni a meglévő vízzel, hogyan tudunk az emberi tudás minden lehetséges mértékét felhasználva megoldásokat találni.

Mindenki látja, érzi, hogy azok a szakemberek, akik itt vannak, és amit tudnak, arra szükség van. Mindnyájunk élete és vagyonbiztonsága attól függ, hogy ezek a munkatársak hogyan teszik a dolgukat. Mert az ember alkotó, cselekvő ereje valóban csodákra képes.

Ezek a szakemberek a Szigetközbe kiváló minőségű vizet varázsoltak – ami ellenőrizhető, szabályozható, beállítható. Ennél jobb igazolólevél arra, hogy tudják, hogy mi a dolguk és ezt kiválóan teszik – nem kell.

Nagyon örülök annak, hogy elindulhat ez a projekt is, mert ez újabb 2-3 évtizedre teszi a mi életünket biztonságossá és teszi ezt a környéket méltónak arra, hogy mind az idegenforgalom, mind az itt élőknek valódi kincsestára lehessen.

Köszönöm a szakembereknek, hogy minden időben kiállásukkal, szaktudásukkal elősegítették azt, hogy az itt élők biztonságban és minőségben élhessenek.

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

  Fotó: Bánhegyi István

 Láng István elmondta, hogy e műtárgyak állapota jelenleg elhanyagolt, noha nagy szerepük van árvízkor és aszálykor egyaránt. A fejlesztést az Európai Unió 85 százalékkal támogatja, a maradék részt a magyar állam biztosítja. 
    Összesen hét műtárgyat korszerűsítenek 2021 október végéig: 

• a bajai Deák Ferenc-zsilipet,
• a dunakiliti duzzasztóművet,
• a Rábán található nicki duzzasztóművet,
• a Ráckevei-Dunaágon található Kvassay hajózsilipet,
• a Tiszán lévő kiskörei vízlépcsőt,
• a Répce folyónál lévő góri tározót
• és a Tiszán található nyugati főcsatorna beeresztőzsilipét.
      

A beruházás eredményeként a műtárgyak jelentős térségi szerepet látnak majd el az árvízvédelem, az ívóvíz és az öntözővíz biztosításában, valamint az energiatermelésben és a hajózásban. 
   

    Bozóki László, a kivitelező MBH-HÍD konzorcium főépítésvezetője elmondta, hogy a legnagyobb korszerűsítésre váró műtárgy a dunakiliti duzzasztómű, amelyet 1984-ben kezdtek el építeni, de teljesen még nem fejezték be. A felújítással biztonságosabbá válik a Mosoni-Duna és a mentett oldali vízpótló rendszer felső vízpótlása. 

The post 13 milliárd forintból indul vízvédelmi fejlesztés – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Azt láthatjuk, hogy ha egy térség összefog, akkor csodákra képes! Amit most itt tapasztalhatunk, az a csoda megnyilvánulása. Az a tény, hogy ma itt stabilizáljuk a helyzetet, és további fejlesztéseket tudunk létrehozni, az mind ennek a közös összefogásnak az eredménye. Köszönet az itt élőknek ezért a tenni és élni akarásért!

Állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelmét és vízpótlását.

A fejlesztéssel nő a térség környezetbiztonsága, javul a környezet állapota. Az árvíz, a belvíz és a helyi vízkár általi veszélyeztetettség csökken, és a fejlesztés elősegíti a települési önkormányzatok és a vízügyi szakmai szervezetek közötti együttműködést.

Elmondta, hogy a 2021 februárjáig tartó fejlesztés hét települést érint – Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Dunaremete, Lipót és Ásványráró -, amelyekben összesen 9313-an élnek. A vízgazdálkodási fejlesztésbe bevont terület 11 500 hektár.
    

A megvalósuló programelemeket részletezve a miniszter közölte, hogy a kotrásokkal 34 helyszínen javul a mellékágak vízellátása, ami a tervek szerint mintegy 55 ezer köbmétert érint. Élővé válik Dunakilitin a Lénai-ág és a Benda-ág. 
    Az árvízlevezetés javítása érdekében egyebek mellett kedvezőbbé teszik a doborgazi átvágás és a dunaszigeti Disznósi-ág felső rávezető szelvényeit és átalakítják a mellékágrendszer műtárgyait. 
 

Emelik a cikolaszigeti Kőhíd és a kisbodaki Szent Kristóf híd nevű vízszintszabályozó műtárgyak pályaszerkezetét, hidakká építik át a doborgazszigeti Schiszler átereszt és az ásványrárói Szilfási átereszt.

Mindezek mellett tizennégy vízrajzi állomást újítanak fel és egy új vízmércét építenek. 
    Az agrárminiszter elmondta

a fejlesztéssel lehetővé válik, hogy a jövően olyan komplex hasznosításokat tervezzenek, amelyek érintik a természetvédelmet, az erdészetet, a vadgazdálkodást, a halászatot, a turisztikát, a mezőgazdaságot és a hajózást. 
  Így a Duna meghatározza a térség összképét, „szép tájat és gazdag élővilágot ad”, de áradáskor zabolázatlan tud lenni. Ez a beruházás, „ami a természet hatalmasságát és az emberek környezet iránti felelősségét jelképezi”, az egész térséget pozitívan fogja érinteni.

Németh Tamás projektvezető elmondta, hogy a védett és fokozottan védett területeken a lehető legrövidebb idejű építésre törekszenek. A mederkotrásokból kikerülő anyagot az árvízvédelmi töltésbe fogják beépíteni. 

    A projekt beruházója az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által alkotott konzorcium.

Forrás: mti

Fotó: Bánhegyi István és Pelsőczy Csaba

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Fejlesztik a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelmét és vízpótlását appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

S mindeközben észrevétlenül ennél sokkal többet kaptunk. Összehangolódtak az értékek, az érdekek és ezzel egy időben olyan utak és lehetőségek nyíltak meg, melyek magukkal sodorták aztán a többi pozitív lehetőséget.

A szakemberek a következő jelmondattal hirdették a programot: „Összhang a tájban” Megfogalmazásuk szerint az erre való törekvés az első számú feladat. Összhangot teremteni az emberekkel, az itt élőkkel, az ide látogatókkal, a tájjal és mindazokkal a szakemberekkel, akik munkája még csak most fog igazán kiteljesedni.

Ma elérkezett az a pillanat, ami egy valódi csoda! Annak a csodája, mely megmutatja és bizonyítja, hogy ha közösen akarunk valamit, akkor az – bármilyen elképzelhetetlennek tűnik is -, meg tudjuk valósítani!

mondta köszöntő beszédében dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki az agrártárca által aláírt Oklevéllel érkezett a rendezvényre.

A Szigetköz Natúrpark megalakításánál nem az volt a cél, hogy hogyan mélyítsük az árkot, hanem mindvégig azon dolgoztunk, hogyan építsünk új hidat. Hogyan építsünk együttműködéseket egymás között.. – és ez óriási előrelépése térségünknek.

Nyertünk! Nyert Szigetköz! Mi pedig egy olyan értéket kaptunk, ami még tovább fejlődhet és ennél nagyobb kincs nincsen!

A Szigetköz Natúrpark Címátadó Ünnepségre 2018. március 28-án került sor Lipóton.

A Szigetköz Natúrpark 26 szigetközi település összefogása, a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának gesztorsága mellett. A kitűzött cél megvalósítása érdekében együttműködő szakmai partnerek a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a Szigetköz Turizmusáért Egyesület, a Szigetköz – Mosoni-sík Leader Egyesület és a Pisztráng Kör Egyesület.

A Szigetköz Natúrpark alkalmas lehet a térség specifikus problémáival kapcsolatban az érdekképviseletre és lobbi-tevékenységre is. Ilyen például a csípő szúnyog kérdése, a hód kártételek megelőzése, valamint az elárasztásos vízpótlás

fogalmazott tovább az államtitkár. Mint mondta: reméli, hogy ezzel erősödik a Szlovákiában és Magyarországon, a Szigetköz-Csallóköz térségében tevékenykedő állami és civil természetvédelmi, környezetvédelmi és turisztikai szervezetek együttműködése is.

Dr. Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke is ünnepi beszéddel köszöntötte az rendezvényre érkező közösséget. Beszámolójában kiemelte:

A natúrparki munka 1992-ben indult és a végtelenbe tart. A mai nap egy nagyon fontos stáció: a Szigetköz Natúrpark keresztelője. Az a nap, amikor a több éve tartó kezdeményezésünket már hivatalosan is Szigetköz Natúrparknak hívhatjuk.

Az ezer sziget országában kultúrkincset hordozunk. Célunk: a természet, a táj és az abban élő és alkotó ember harmóniája. a természeti és a kultúrtáj megőrzése. Ezt szeretnénk a jövő magyar generációjának átadni és ezekből építkezve szeretnénk határon túli barátainknak segítséget nyújtani, hogy ami korábban földrajzi, néprajzi és természeti kincsek tekintetében összetartozott, az a következő ezer évben is összetartozzon, országhatároktól függetlenül.

Szigetköz közel 300 km2 területű, 26 önálló településből álló térség, melynek egy közös arculatot, saját egyéniséggel rendelkező, jellegzetes képet kell kialakítania.

A Szigetköz Natúrpark feladata egy olyan ernyőszervezet kialakítása, mely a szigetközi szervezeteket és munkálataikat összefoglalja, koordinálja, további együttműködési lehetőségeket, előre mutató szakmai kapcsolatokat biztosítva számukra. Továbbá elengedhetetlenül szükséges a folyamatos – rövid- és hosszú távú – egyeztetés a Csallóköz természeti értékeiért felelős munkatársakkal is. A Szigetköz Natúrpark háttértanulmánya szerint az elkövetkezendő 5 évben ez is kiemelt fontossággal bír.

A kormány által is kiemelt fontosságról nyilatkozott Dr. Rácz András, közügyekért felelős helyettes államtitkár, aki arról beszélt a ünnepségen résztvevőknek, hogy miért is olyan komoly munka a Szigetköz Natúrpark Egyesület eddig véghezvitt munkája.

A 90-es évek elején vetődött fel a Natúrparkok kialakításának gondolata, majd 2004-ben a természetvédelmi törvénybe is bekerült a Natúrpark fogalma, mely rögzíti:

A natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe kaphatja meg a natúrparki címet.

2013 óta négy szervezet: a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a Magyar Natúrpark Szövetség illetve a Nemzeti Agrárszaktanácsadás és Képzési Intézet. egyeztet és dönt a magyarországi natúrparkok jövőjéről.

Ezek alapján tehát elmondható, hogy Szigetköz olyan értékőrző és értékteremtő térség, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg. Olyan élő és élhető táj, ami magas életminőséget biztosít az ott élők számára.

A Szigetköz Natúrpark célja, a Szigetközt teljességében felvállaló, a területfejlesztés, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem és a turizmus területén egyaránt tenni tudó és akaró összefogás megteremtése. Megfelelve és követve a natúrparki alapelvet, melynek lényege: a tájjal, a hagyományokkal összhangban megvalósuló fejlesztések elősegítése, a térségben élő lakossággal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel való együttműködésben.

Nagy hangsúlyt kap a programban az agrárgazdálkodás terjedésének elősegítése, a környezettudatos nevelés, szemléletformálás, gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A vidékfejlesztés egyben a turizmust, a rekreációt is kell, hogy segítse. Ennek érdekében fontos a hálózati rendszerek kidolgozása, az együttműködések aktivitásának növelése.

A Magyarországon működő natúrparkok (a Vértesi, az Írottkő, a Sokoró-Pannontáj, a Cserhát, a Szatmár-Beregi, a Hét Patak Gyöngye, a Gerecse, a Koppányvölgy, a Körösök Völgye, a Szigetköz) száma ezzel tízre emelkedett.

The post A Szigetköz Natúrpark lett az ország tizedik natúrparkja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.