A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy munkahelyeket teremteni az ország nagy gazdasági központjaitól távolabb még nagyobb hozzájárulást jelent a vidéki Magyarország megerősödéséhez. A Bát-Grill Baromfifeldolgozó Kft. azok közé a vállalkozások közé tartozik, amelyek már a gyakorlatban is sikeresen hozzájárultak a vidék gazdasági és foglalkoztatási erejének növeléséhez. Ez a cég azonban nemcsak a jövedelmezőség szempontjából fontos keresletet biztosítja 100 kilométeres körzetben, hanem a magyar mezőgazdaság modernizációs, hatékonysági törekvéseihez is nagyban hozzájárul térségi szinten – tette hozzá Nagy István.

A miniszter arról is beszélt, hogy háromszor több forrás jut vidékfejlesztésre, 2027-ig összesen 4265 milliárd forintot biztosítanak a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújítására. A kormány oldaláról azt szeretnék elérni, hogy minden magyar agrárvállalkozó nyertese legyen a történelmi léptékű támogatásoknak. Hangsúlyozta, az elmúlt időszakban összességében nemcsak a koronavírus-járvány okozta válság kezelése tekinthető sikeresnek, hanem közben emelkedett a kibocsátás, az agrárexport és a külkereskedelmi többlet is. Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az Európai Unió tagjaként a világ egyik legszigorúbb élelmiszerhigiéniai és állatjóléti követelményeinek kell, hogy megfeleljenek a magyar termelők. Az élelmiszeripar termelési értéke több mint a kétszeresére emelkedett 11 év alatt, ennek köszönhetően megközelítette a 4500 milliárd forintot – mondta el Nagy István. Kifejtette, a baromfihús feldolgozás, tartósítás szakágazat kiegyensúlyozottan és stabilan növekedett, teljesítménye 2021-ben 432 milliárd forint volt, 2010-óta több mint két és félszeresére bővült. A tárcavezető kiemelte, tovább kell folytatni a fejlesztéseket, és a kapacitások ésszerű növelését, mert így bővül a foglalkoztatás és nő hazánk gazdasági teljesítménye.

The post A magyar vidék jövője Magyarország jövője is egyben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy

országjárásra indult az Agrárminisztérium; településről településre, megyéről megyére, hogy bemutassa, mit sikerült elvégezni eddig és milyen tervei vannak a kormánynak a következő ciklusra.

Hozzátette, hogy a járvány alatt stratégiai ágazattá vált a mezőgazdaság, mert itt „nem lehetett elmenni home office-ba”. Az állatokat etetni kellett, a földet pedig megművelni, bárhogyan is alakult a járványhelyzet – fűzte hozzá a miniszter.
    Nagy István hangsúlyozta, hogy

a kormány stratégiai döntést hozott a mezőgazdasági támogatások háromszorosára emeléséről, ami – a pályázatok 50 százalékos intenzitása mellett – csaknem 9 ezermilliárd forintnyi fejlesztést jelentenek 2027-ig. Ekkora beruházás eddig példátlan, sorsfordító versenyképességi javulást fog eredményezni a magyar mezőgazdaságban

– fűzte hozzá Nagy István.
    Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a szövetséget, amely kialakult a magyar kormányzat és a gazdatársadalom között, továbbra is szeretnék erősíteni. Hozzátette, hogy bármilyen probléma merült is fel, a gazdák tudhatták, hogy csak a magyar kormányra számíthatnak.
    Nagy István azt mondta, hogy meg kell védeni Magyarország piacait, ezért nagyon szigorú határmenti ellenőrzéseket hajt végre a kormány az importtermékeknél, hogy ne lehessen dömping, vagy ne kerülhessenek injektált termékek az országba, amelyek az árakat letörve tönkreteszik az ágazatot. Hozzátette,

a kormány arra törekszik, hogy minden gazda versenyképes legyen és egyforma eséllyel vihesse piacra termékeit.

The post A kormány megháromszorozza az eddigi mezőgazdasági források nagyságát appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.

A vidékfejlesztési program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertes pályázatok kihirdetése. Még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg idén a termelői csoportok újabb támogatására, az öntözési közösségek együttműködésének és a csemetekertek gépbeszerzésének támogatására.

Emellett – bár a program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát – a maradványösszegek és az esetlegesen visszahulló források figyelemmel kísérésével új pályázatokat is meghirdetnének idén. Nemzeti forrásokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy idén a többi között támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat, folytatják a vidékfejlesztési programot, és folytatódnak a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tárgyalások is.

A jogalkotási feladatok között van

• a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, „ráncfelvarrásra szoruló” szabályozási környezetének rendezése,
• a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása,
• valamint a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása.

Nagy István fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelőknek az időjárás okozta tavalyi veszteségeik után a kárenyhítő juttatást idén március 31-ig kifizessék a kárenyhítési alapból. Előzetes becslések szerint mintegy 15 milliárd forintot folyósíthatnak majd mintegy 7500 gazdálkodónak.

Idén is kedvezményes hitelprogramokkal segítik a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait.

Várakozásaik szerint 2020-ban

• teljes egészében lekötik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez kapcsolódó kamattámogatási programjának forrásait.
• Folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, így a vállalkozások továbbra is csaknem kamatmentesen jutnak a napi működésüket finanszírozó hitelekhez – jegyezte meg.

A tárcavezető kiemelte, hogy január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely szerint az öntözés közérdek és ahhoz való hozzájutást igyekeztek egyszerűbbé, átláthatóvá, olcsóbbá és könnyebben elérhetővé tenni.

• A cél, hogy a jelenlegi 87,5 ezer hektáros öntözött terület nagyságát két év alatt 200 ezer hektárra növeljék.

Ennek elérése érdekében

• ösztönöznék az öntözési közösségek, együttműködések kialakulását,
• valamint elérnék, hogy ne lehessen a mozaikos földszerkezetből adódóan megakadályozni az öntözési szándékot.

Nagy István beszélt arról is, hogy a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ idén a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti az engedélyezést gyorsító dokumentumokat.

Ez a központ kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is.

Az agrártárca elkészítette és tervei szerint idén tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely

• a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza,
• és jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.

A miniszter az idei év egyik legfontosabb témájának nevezte a generációváltás kérdését.

Ezért olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti, hogy a gazdaságokat az idősebb generációk átadják a fiatalabbaknak. 2020-ban hangsúlyosan törekszenek arra, hogy a gazdatársadalom figyelmét ráirányítsák a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, valamint az agráréletpálya népszerűsítésére, ezért kommunikációs kampányt indítanak.

Nagy István szerint az élelmiszergazdaságban nem megoldható a károsanyag-kibocsátás mérséklésére a termelés mértéke csökkentése, ezért az agráriumban kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást a klímavédelem érdekében.

Magyarország mezőgazdaságában klímapolitikai szempontból a miniszter kiemelt jelentőségűnek tartja például a fejlesztést

• az öntözés,
• a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság,
• az állattartótelepek, a trágyakezelés,
• a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer,
• az agrárkörnyezeti és klímakutatási,
• innovációs és tudásátadási rendszerek területén.

The post Idén folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Vidékfejlesztési Program keretében eddig 35 milliárd forint beruházási támogatást ítéltek meg a borászatok számára

Az agrárminiszter beszédében arra emlékeztetett, hogy a tárca a magyar borok értékesítését 3,5 milliárd forint forráskeretű promóciós program indításával segíti.

A pályázati időszak 2020 év márciusában kezdődik és várhatóan április végéig tart majd. Hozzátette: a hároméves program két részre oszlik aszerint, hogy a célpiac európai uniós vagy harmadik ország területén található-e.

Nagy István elmondta, mindkét fejlesztési területre 6-6 millió eurót szánnak, hogy növeljék a magyar borok értékesítését. Kifejtette: a kezdeményezés Európai Uniós szabályokban meghatározott fő célja: a felelős borfogyasztásról szóló tájékoztatás, valamint a magyar borrégiók és bornevek megismertetése a fogyasztókkal.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium idén januárban megnyílt újabb, mintegy 50 milliárd forintos keretösszegű, élelmiszer-feldolgozást támogató felhívásán belül 10 milliárd forintot különítettek el a borászati üzemek fejlesztésére.

Az érdeklődés mértékét jól mutatja, hogy az ágazati szereplők csaknem 400 kérelmet nyújtottak be, 26 milliárd forintos fejlesztési igénnyel. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a szőlő-bor ágazat számára 2019. december 31-ig kamat- és költségmentes hitel érhető el az Agrár Széchenyi Kártya keretében.

Az ültetvényeik után hektáronként legfeljebb 1 millió forint igénybevett hitelig az Agrárminisztérium 100 százalékos kamat-, költség- és kezességi díjtámogatást nyújt a 2019. december 31-ig hatályba lépő hitelszerződések után- sorolta a tárcavezető.

Az eseményen felavatták a Tornai Pincészet új feldolgozóüzemét is. A fejlesztés kapcsán Nagy István kiemelte, a beruházás példaértékűen mutatja be, hogy miként lehet a helyi viszonyokhoz leginkább illeszkedő technológiával kinyerni a termésből az igazi értéket.

A családi pincészet által kiépített, saját fejlesztésű technológia – a szőlőszemek kíméletes feldolgozása, a hűtött héjon áztatás – tudományos eredményekből és piaci trendekből egyszerre táplálkozó átfogó megoldás. A rendezvényen zárásaként átadták a Somlóért – Tornai Endre emlékdíjakat.

The post Több tízmilliárd forintból fejleszthetnek a borászok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Vidékfejlesztési program keretében az eddig odaítélt több mint 150 milliárd forint támogatásból 34 milliárd forint jutott a húsfeldolgozó ágazatnak.

Nagy István a Her-Csi-Hús Kft. baromfifeldolgozó üzemének átadó ünnepségén elmondta, hogy a magyar agráriumnak is a versenyképesség fokozása és a beruházások ösztönzése a legfontosabb célkitűzése, ami a technológia modernizálása nélkül elképzelhetetlen. Hozzátette, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek az agrárgazdaság beruházásai, 2018-ban 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók, ami 11 százalékkal több, mint 2017-ben.

A fejlesztéseknek köszönhetően 2018-ban 150 milliárd forint volt a baromfihús külkereskedelmi többlete – fűzte hozzá a tárcavezető. Nagy István ismertetése szerint a hazai hústermelés több mint a felét adja a baromfiágazat. A baromfihús-feldolgozás részesedése a teljes élelmiszeriparon belül mind a foglalkoztatás, mind az árbevétel tekintetében 10 százalékos. A baromfihús-feldolgozás árbevétele az elmúlt öt évben közel 20 százalékkal bővült, az adózás előtti nyereség értéke pedig közel a négyszeresére emelkedett a vállalkozásoknál.

 A miniszter tájékoztatott arról, hogy a hernádi székhelyű Her-Csi-Hús Kft. most átadott üzeme a vidékfejlesztési program több mint 300 millió forintos támogatásával épült fel. A beruházással 100 új munkahely jön létre, a vállalkozás így a legnagyobb foglalkoztatók egyike a településen. A Her-Csi-Hús Kft.-t 1991-ben alapították. A cég 6 telephelyen végez baromfifeldolgozást.

Nettó árbevétele tavaly több mint 2 milliárd forinttal nőtt, megközelítette a 11,5 milliárd forintot a nyilvános cégadatok szerint. Exportja viszont az előző évi 2,36 milliárd forintról 45 millió forintra csökkent 2018-ra. A társaság adózás utáni vesztesége 2017-ben 817 millió, 2018-ban 482 millió forint volt.

The post Harmincnégy milliárd forint támogatást kapott eddig a húsfeldolgozó ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 2-án Mezőtúron, országjáró körútja első állomásán tartott sajtótájékoztatón.

A miniszter szerint most tudnak megvalósulni azok a beruházások, amelyek a rendszerváltás óta hiányoznak az agráriumból.
    Kifejtette:

a rendszerváltás idején a feldolgozóüzemek privatizálásakor azt gondolták, hogy azokat az új tulajdonosok majd fejleszteni fogják, a korszerűbb technológiát hozzák majd Magyarországra és hozzájárulnak a magyar élelmiszeripar, agrárium fejlődéséhez. Ezzel szemben ezeket az üzemeket bezárták és a magyar gazdaságot a befektetők piacként használták a saját termékeik behozatalára.

   Hozzátette: jelenleg a magyar agráriumba érkező források a versenyképességet segítik elő.

A miniszter szólt arról is, hogy az aszály miatt az idei évtől meghosszabbodik a mezőgazdasági öntözési idény, amely március 1-jétől október 31-ig tart az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett.

Hozzátette: az öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük.
    

Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a jelenlegi rendkívüli szárazságban már április 1-jétől meghirdették a tartósan vízhiányos időszak kezdetét, így ekkortól a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük sem az öntözési, sem a halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat mennyisége után.

Hozzáfűzte, hogy az elmúlt két hétben történt vízkivételekhez kapcsolódóan pedig a vízkészletjárulék összege 20 százalékkal csökken.
   Nagy István kitért arra, hogy a Közös agrárpolitika (KAP) minden gazdát érint.

Brüsszel mai javaslata, ami az asztalon van, az a magyar gazdák számára elfogadhatatlan. Ez a javaslat a földalapú támogatások 15 százalékos, a vidékfejlesztési támogatások 25-26 százalékos csökkentését irányozza elő.

Hangsúlyozta: ezért támogatják a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által indított petíciót, hogy a magyar gazdák összefogásával határozottan jelezzék, nem fogadható el mindez számukra.

Az Agrárminisztérium azért keresi a szövetségeket a V4-es országokkal, a baltikumi és balkáni országokkal kiegészülve, hogy együtt közösen meg tudják akadályozni ezt a tervet – fűzte hozzá.
    

A miniszter arra biztatta a gazdákat, hogy vegyék komolyan az európai uniós választásokat, hiszen nagyon komoly tétje van számukra.
    

Boldog István, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta:

a térségben nagyon sok család él a mezőgazdaságból, nem mindegy, hogy az európai uniós támogatásokat megkapják-e olyan vagy akár nagyobb mértékben, mint eddig, vagy elvonnak ezekből a támogatásokból és másra használja fel az Európai Unió, az Európai Bizottság.

    Kitért arra is, hogy véleménye szerint a családvédelmi akcióterv is szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz, hiszen ha vidéken, illetve a Kárpát-medencében sok magyar gyermek születik, akkor sok dolgos kéz lesz a mezőgazdaságban is.

Forrás: MTI

Fotó: Kalmár László

—

The post Az idei az építkezés éve az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter március 1-jén a Borjog és Bormarketing konferencián, Budapesten elmondta:

Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát

A miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a további fejlődés feltételeinek megteremtéséhez jogszabályok mellett anyagi forrásokkal is hozzájárulnak: az agrárkormányzat továbbra is jelentős összegekkel támogatja a szőlőtelepítést és a pincészetek korszerűsítését.     

Az elkészült Digitális Agrárstratégiában az agrártárca törekszik a szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítására, valamint az elektronikus nyilvántartás biztosítására is – tette hozzá.

A tárcavezető fontos célnak nevezte a 2016-ban elfogadott szőlő-bor ágazati stratégia végrehajtását, valamint a 2020 utáni új Közös Agrárpolitika (KAP) reformja során a magyar érdekek határozott védelmét.     Megjegyezte

a KAP-tárgyalások során sikerrel fogták össze a szőlő- és bortermelő tagállamokat az Európai Bizottság anakronisztikus javaslatainak megakadályozására. Így továbbra is tiltott marad a borkészítés a hibrid direkttermő fajták terméséből. A közösségi márkák, a földrajzi árujelzők jó pozícionálását a bor eredetvédelmi keretszabályok megújításával és az országos bormarketing irányvonalához igazításával kívánják elősegíteni. Mindezek mellett fontos célkitűzés a bürokratikus terhek csökkentése.

Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára bejelentette

megkezdődött a Nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása című pályázat előkészítése, amely átalány jellegű promóciós támogatást biztosít majd a borászoknak.   

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szaktárca az élelmiszeripar és a borászat számára nyitott egy 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amely a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások sikeres megvalósítását szolgálja.

A korábban megjelent vidékfejlesztési pályázatok keretében az irányító hatóság már közel 150 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött az agrár- és élelmiszeripari szereplők részére. A Vidékfejlesztési program új élelmiszeripari pályázatára 2019. január 2-ától nyújthatók be a támogatási kérelmek – tette hozzá.

Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint

a digitális megoldásokat a szőlő-bor ágazat szolgálatába is kell állítani, mivel azok jelentősen hozzájárulhatnának a szektor értéknöveléséhez.

Ezt segíti majd az ePincekönyv projekt, amelynek célja a szőlő és bor ágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása és az elektronikus pincekönyv-vezetési lehetőség biztosítása.

Ennek keretében sor kerül az ágazat teljes adminisztrációs rendszerének áttekintésére. Ebben kiemelt partnere az Agrárminisztériumnak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – sorolta.

Forrás: MTI

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Több szempontból fontos a szőlő-bor ágazat fejlesztése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Íme egy kis ízelítő!

..

The post Erős, magyar agráriumot építünk – videó appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Elisabeth Ellison-Kramer osztrák nagykövettel való megbeszélésen Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, a szomszédos országgal kiemelt szerepe van a régiókkal folytatott ágazati kapcsolattartásnak.

Ausztria mezőgazdasági és a környezetügyi szempontból is az Agrárminisztérium legfontosabb partnerei között szerepel.

Teljeskörű együttműködés létrehozására törekszünk Georgiával- mondta Nagy István, Georgia magyarországi nagykövetével folytatott megbeszélésén. A felek többek között állattenyésztéssel, szőlészettel, halászattal és akvakultúrával kapcsolatos kérdésekről egyeztettek, valamint megállapodtak abban, hogy a két ország szakértői 2019 során egyeztetnek az együttműködési lehetőségekről.

.

Nagy István vidékfejlesztési, környezetvédelmi és öntözéssel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt Oleg Ţuleával, a Moldovai Köztársaság nagykövetével. Egyetértettek abban, hogy a magyar-moldáv mezőgazdasági kapcsolatok terén a felsőoktatási együttműködés és az üzleti szféra fejlesztése a legfontosabb elemek.

.

Fotó: Pelsőczy Csaba

.

A miniszter az egyeztetéseken kiemelte, 2019 az intenzív nemzetközi együttműködések éve. Nagy István valamennyi nagykövet számára jelezte, hogy az Agrármarketing Centrum szeptemberben megszervezi az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, amelyre hazánk szeretettel várja a külföldi kiállítókat is.

Forrás: AM Satóiroda

.

The post Találkozó Ausztria, Georgia és Moldávia nagyköveteivel appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Elismerésre méltó a tanyagazdák munkája; az Év Tanyája díj alapítójának szándéka Magyarország legszebb tanyáinak és mintaértékű fejlesztéseinek bemutatása

Hozzátette, hogy ez a célkitűzés motiválta az agrártárcát 2011-ben is a tanyafejlesztési program kialakításakor, amelyet idén ismét meghirdettek. A rendelkezésre álló 1,23 milliárd forintból mintegy 200 millió forint jut a települési és térségi fejlesztések támogatására, 637 millió forint a tanyák, és a tanyás térségek megőrzésére, fejlesztésére, a tanyagazdaságok indítására és fejlesztésére. Emellett 300 millió forintot biztosít a tárca a tanyai lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a tanyagazdáknak köszönhetően a magyar tanya a hungarikumok sorába emelkedhetett.

A tárca szeretné, hogy a magyar tanyák a tájat, térséget meghatározó tájképi, építészeti, néprajzi, kulturális szerepüket, illetve termelési, gazdasági és életpotenciáljukat újra betöltsék.

Hozzátette, hogy az agrárium közösségfejlesztő erővel is bír, a magyar gazdák tagjai egy olyan nagy családnak, amely munkája és tevékenysége révén magas hozzáadott értékkel járul hozzá Magyarország gazdasági növekedéséhez. A miniszter szerint „ez óriási szolgálat, ezért köszönet illeti a gazdákat, a tanyagazdákat”.

Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár a díjátadón elmondta,

az elismeréssel azokat az egyéni tanyagazdaságokat jutalmazzák, amelyek példás módon ügyelnek a tanyájuk kialakítására, fejlesztésére úgy, hogy közben kiemelt figyelmet fordítanak a természeti környezet megőrzésére, a tájra, az adott térség kulturális, építészeti értékeire, gazdasági hagyományaira.

Örvendetesnek nevezte, hogy az idei díjra a határon túli magyar lakta térségekből is neveztek egyéni tanyagazdaságok. A versenyre mintegy 10 ezer szavazat érkezett a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közösségi oldalán közzétett közönségszavazáson.

A díjra az idén 15 tanyagazdaság pályázott. Nagy István és Kis Miklós az oklevelek mellett négy kategóriában adott át díjat:

• az Év Hagyományőrző Tanyája díjat Reisz József,
• a Natúr-Életmód Tanya gazdája kapta,
• az Év Határon túli tanyája díjban a szerbiai Adáról érkező, Csincsik Edit tanyagazda,
• míg az Év Tanyagazdasága díjban Gyurákovics András, mórahalmi tanyagazda részesült.
• A közönségszavazás nyertesének járó díjat Bartolák Mária, a békéscsabai Haluskaház tanyagazdája és Molnár István, tarhosi tanyagazda vehette át.

Forrás: MTI 
Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

The post Az Év Tanyája díjátadó ünnepség appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.