A július 15-étől érvényes szabályok értelmében ezentúl a juh-, a kecske- és a baromfihús esetében is egyértelműen, jól látható módon fel kell tüntetni a származási országot, emellett a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél zászlóval kell jelölni a magyar terményeket. 

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy 2020. január 15-e óta a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús végső fogyasztónak történő értékesítésekor az állat származási helyét és, ha eltérő, a vágási helyét jól látható módon fel kell tűntetni a kereskedelemben.

Az előírás célja a lakosság korrekt tájékoztatása, hogy a különböző származású húsok egymástól egyértelműen elkülöníthetőek legyenek.

Nagy István hozzátette: a vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium július 15-étől újabb termékköröknél teszi kötelezővé a származási információk jelölését, ezzel is segítve a lakosság számára a tudatos és körültekintő vásárlást. A jövőben a húsok esetében már a juh, a kecske és a baromfitermékeknél is szerepeltetni kell a származási helyet.

Kifejtette: a csomagolatlanul értékesített, hazai termesztésű zöldségek és gyümölcsök mellett ezentúl magyar zászlót is láthatnak majd a vásárlók, egyéb esetben azonban továbbra is elegendő a szöveges tájékoztatás. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy

az előírás a termelői piacokat nem érinti.

Az Agrárminisztérium a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a vásárlók számára segítse a tudatos választás lehetőségét, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek egyértelmű megkülönböztetését a kínálatban.

The post Tovább erősíti a tudatos vásárlói magatartást az Agrárminisztérium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet nyílt napján május 16-án, Budapesten.

Teret kell adni a legújabb technológiáknak a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban, mert ezek nélkül nem tud sikeres lenni

   Nagy István szerint a magyar zöldség és gyümölcságazat fordulópontra érkezett, a jövőt a megújulás jelenti. A 20. századi technológiával nem lesz eredményes az ágazat a 21. században.

Hozzátette, három dolog szükséges a kihívásoknak való megfeleléshez:

• a megfelelő árualap,
• a feldolgozottsági szint
• és a megfelelő piac. 

Az ágazat fejlődéséhez elengedhetetlen a termelői integráció.

Az összefogásban, közösségi fellépésben teremthetők meg a leghatékonyabban a piacra jutás feltételei, és a zöldség-gyümölcs fogyasztás növekedése – mondta a tárcavezető.

Rámutatott:

Piaci siker csak ott érhető el, ahol ágazati szinten válik szervezetté a termelés és az értékesítés. Pozitív adatnak, hogy tavaly 68 zöldség-gyümölcs szerveződés működött Magyarországon. Ezek termő területe meghaladta a 33 ezer hektárt, ezzel a teljes zöldég-gyümölcs forgalom 22 százaléka termelői szerveződésen keresztül bonyolódott le tavaly.

A miniszter szerint 60 százalék fölé kell emelni ezt az arányt, akkor ki lehet jelenteni, hogy a termelés biztonságban van. 

    Az integráció szükségességét az is alátámasztja, hogy az ágazatban elérhető uniós források jelentős része közvetve, a termelői szervezeteken keresztül hozzáférhető.
    Megerősítette, hogy állami ösztönzéssel, nemzeti támogatásokkal tovább erősítik a TÉSZ-ek szerepét.

A versenyképes ágazat alapja a generációváltás, amelyet a fiatal gazda tematikus alprogram is támogat. Beruházásokra eddig 40 milliárd forint támogatást ítéltek oda mintegy 1000 fiatal gazdának. Őszre szakpolitikai alprogramot is kidolgoznak a generációváltás elősegítésére.

     A miniszter megkerülhetetlennek nevezte az öntözés fejlesztését, 2024-ig az öntözhető területeket 100 ezer hektárral tervezik növelni.

Bejelentette azt is, hogy még idén megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, a Nemzeti Földügyi Központon belül. 

.

.

Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke az idei várakozásokról elmondta:

a paprika és a paradicsom termesztése a tavalyi szinten marad, előbbit 1500 hektáron, utóbbit 360-370 hektáron termesztik. A gyümölcsöknél a téli fagyok nem okoztak komolyabb gondot, a tavaszi fagyok helyi jelleggel – Kecskemét, Dél-Alföld – fajtától függően jelentkeztek főleg a csonthéjasok, őszibarack, kajszibarack esetében. Almából a tavalyi rekord után átlagos termés várható idén, 550-600 ezer tonna.

A következő hétéves uniós ciklusban a klímaváltozás hatásai miatt az öntözés fejlesztésére kell felkészülni – hangsúlyozta.

.
    Hubert Schulte-Kemper, a német FAKT AG elnök-vezérigazgatója a tanácskozáson bemutatta a Hegyeshalom és Bezenye határában a cég beruházásában megvalósuló projektet, ami Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti, feldolgozási és logisztikai központja lesz. A tervek szerint a 300 hektáron megvalósuló fejlesztés költsége nagyjából egymilliárd euró, a német vállalat ötven hektáron feldolgozó- és logisztikai központot, harminc hektáron üvegházat, ötven hektáron szabadföldi kertészetet hoz létre.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post FriutVeB konferencia – a magyar zöldség-gyümölcs ágazat sikeres jövőjéért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A FAKT AG egy közel 1 milliárd eurós, mezőgazdasági és infrastruktúra-fejlesztési beruházást valósít meg hamarosan Hegyeshalom-Bezenye települések határában.

A beruházás jelentős mérföldkő mind a cég, mind Magyarország életében. Az együttműködés által Magyarország és Németország gazdasági kapcsolata még szorosabbá válhat. A beruházás egész Közép-Európában egyedülálló, közel 330 hektár területen valósul meg.

A kertészeti, logisztikai, feldolgozási központ egész Közép-Európában egyedülállónak számít, közel ötezer új munkahelyet teremthet majd. A mai nap is megerősített abban, hogy közös munkával modernizálhatjuk és versenyképesebbé tehetjük a magyar agráriumot. Köszönöm az együttműködést Hubert Schulte-Kempernek, a FAKT AG elnök-vezérigazgatójának.

Nyilatkozta Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője.

Központi eleme egy olyan kertészeti termelési, feldolgozási és logisztikai központ, amely lehetővé teszi a legmagasabb szintű kereskedelmi igények kiszolgálását egész Európában. A tervek szerint egy összesen 650-700 millió eurónyi fejlesztés irányulhat a mezőgazdasági termeléshez és hozzá a kapcsolódó ipari fejlesztésekhez, amely így az elmúlt évtizedek legnagyobb, komplex magyarországi agrár- és élelmiszeripari beruházása lesz. Ez nemcsak a térségnek, hanem az egész régiónak új lehetőségeket jelent a mezőgazdaság, különösen a zöldség-gyümölcs termelés számára.

A beruházásán belül kiemelkedik az üvegház-fejlesztési projekt. Hazánkban nagy hagyománya van a hajtatott zöldségkultúráknak és jelenleg is nagy fejlődésen megy keresztül az ágazat. Az elmúlt húsz évben a termelőfelületek csökkenése mellett ugyan, de 2-3-szor magasabb termelési színvonal alakult ki a magyar üvegházakban, professzionalizálódott a szakma. Ma 150 hektárnyi üvegházban és 400-500 hektárnyi korszerű fóliablokkban, nagy légterű sátorban zajlik zöldséghajtatás, amely felület jelentősen bővülni fog a Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően.

Hazánk a jó minőségű termékeinek köszönhetően jelenleg is jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt exportál, elsősorban az Európai Unió országaiba. 2018-ban a friss zöldség exportunk 115 ezer tonna volt, értéke meghaladta a 120 millió eurót. Ennek fejlesztésében hatalmas előrelépést hozhat Magyarország számára ez a beruházás, ma a hajtatott termékek közül szinte csak paprikából van export árualapunk, paradicsom vagy éppen uborka tekintetében pedig még
a hazai piacon is kihasználatlan lehetőségeink vannak.

Ez a fejlesztés segít abban, hogy nagy mennyiségű és, magas minőségű export árualapot hoz létre magyar munkaerővel, magyar hozzáadott értékkel, a legmodernebb üvegházakkal, alkalmazott technológiákkal és eljárásokkal.
A német vállalat beruházása a legkorszerűbb árukezelő központ és hűtőház
létrehozásával a magyar mezőgazdasági és kertészeti termékek exportjának fejlődését szolgálja. A részvénytársaság egy 30 hektárnyi üvegházat épít fel, 50 hektárra tervez szabadföldi kertészetet. A fejlesztésnek köszönhetően az itt előállított áruk, valamint a teljes magyar zöldség-gyümölcs ágazat számára kiugrási lehetőséget jelenthet az európai piacokra.

A magyar agrárexport dinamikus növekedéssel az elmúlt években elérte a 9 milliárd eurót. Ez és az ehhez hasonló beruházások teszik lehetővé, hogy néhány éven belül meghaladjuk a 10 milliárd eurót és tovább erősítsük hazánk piaci jelenlétét Európában és szerte a világon.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

…

The post Óriásberuházás az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.