Nagy István agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában szeptember 5-én, csütörtökön Nyíregyházán kijelentette:
Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira
Nagy István elmondta
a szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.
Rémisztő az éghajlatváltozást, amely azonban lehetőség is, amellyel élni kell – fogalmazott a tárcavezető az ágazat modernizációját és technológiai fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva.
Az agrárminiszter a Magyarország előtt álló főbb feladatokként
- a termőtalajok minőségének megóvását,
- az öntözéses gazdálkodás fejlesztését,
- a levegőszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentését,
- a digitalizáció erősítését a mezőgazdasági termelésben,
- az ágazat korszerűsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását,
- valamint az erdőtelepítési program folytatását jelölte meg.
Nagy István jelezte, az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra, szükséges az együttműködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása.
A miniszter szerint
a magyar agráriumban 60 százalékos fejlődési potenciál rejtőzik, és látszik, hogy van igény az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság által előállított termékekre.
Az elmúlt időszakban 12 ezermilliárd forint európai uniós forrás állt rendelkezésre agrárpályázatokra, a gazdák a keretet négyszeresen igényelték túl. Ez is jelzi, hogy
van bizalom, munkakedv és befektetési szándék a magyar agráriumban, a gazdák dolgozni akarnak
– hangsúlyozta.
Nagy István a „klímaharc” legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte, utalva arra, hogy az elmúlt ötven évben kilencven százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termőképessége.
Mint elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben – talajművelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza alapú gazdaság fejlesztésére.
A kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. Kitűzött cél további 100 ezer hektár öntözhetővé tétele 2024-ig, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezőgazdaságnak – mondta.
A levegőminőség javítását illetően leszögezte, a mezőgazdaság – azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés – a teljes ammónia-kibocsátás 90 százalékáért felel, cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen.
A miniszter szavai szerint
az agrártárca 2020 után elsősorban olyan előírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához.
A digitális agrármegoldások elterjedésének fontosságáról szólva azt mondta, az Európai Unióban elsőként Magyarország fogadta el a Digitális Agrárstratégiát, amely tartalmazza a mezőgazdaságot érintő modernizáció várható hatásait, és feltárja a digitalizációban rejlő előnyöket.
- Fejlesztenék a meglévő digitális háttér-infrastruktúrát,
- megújítanák az agrometeorológiai mérőhálózatot,
- illetve modernizálnák a növényvédelmi előrejelző szolgáltatásokat.
A Vidékfejlesztési Program hangsúlyos célkitűzésének nevezte az épületek és a beépített technológiák energetikai szempontú korszerűsítését, valamint az erdőtelepítések ösztönzését. Elmondta,
a telepítések fenntartásához szükséges támogatásokat 80-130 százalékkal emelte, magához a telepítésekhez használható forrásokat pedig megduplázta a tárca.
A kifejezetten magángazdálkodók rendelkezésére álló dotációkkal a lehető legrövidebb idő alatt mintegy 25 ezer hektáron szeretnénk erdőket létrehozni – tette hozzá.
..
Forrás: MTI
Fotó: Pelsőczy Csaba
..