Gyöngyös, Mátrafüred, Gyöngyössolymos térsége páratlan vonzerővel bír – mondta, és megjegyezte, amikor a kormány a kisvasútfejlesztési programról döntött, nemcsak turisztikai attrakciók sorsáról, idegenforgalmi bevételek növeléséről és munkahelyek megőrzéséről, hanem számokban és pénzben ki nem fejleszthető értékek megmentéséről is határozott.
    

„A kormány elkötelezett abban, hogy javítsa a természetjárás feltételeit, támogassa a természetben történő egészséges kikapcsolódást”

– hangsúlyozta Nagy István. A kisvasútfejlesztési program ennek a szándéknak csak az egyik eleme.
    Nagy István azt mondta:

az elmúlt években kormányzati szinten is felértékelődött a legösszetettebb, legértékesebb szárazföldi életközösség, az erdő szerepe. „Számunkra a gazdasági funkción túl kiemelten fontos, hogy erdeink a köz javát szolgálják”

– jelentette ki.

    Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy 2010-től jelentős szemléletváltás következett be a kormány turizmushoz való viszonyában. A turizmus részét képező kisvasút felújítási programhoz például 10 milliárd forintot rendelt a kormány. Az első ütem első befejezett projekteleme épp a Mátravasút volt 2018-ban.

    Horváth László országgyűlési képviselő felidézte a kisvasút több mint százéves múltját, és elmondta, hogy tavaly több mint 70 ezer utasa volt a Mátravasútnak.

    Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója kijelentette: a Mátravasút tartósan szolgálja a mátrai turizmust, miközben az erdő közjóléti funkcióit is gazdagítja. A kisvasútfejlesztés első üteme zárult most, a második és harmadik szakaszban a felsőtárkányi és szilvásváradi vasutak megújítását végzik el.

    A projektzárón elhangzott adatok szerint 2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pálya és az üzemhez tartozó gördülő állomány felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése. A gördülőállomány felújítása 13 járművet – egy gőzmozdony, három dízelmozdony, öt BAX zárt kocsi, három nyitott kocsi és egy nosztalgia kocsi – érintett.

The post A Mátravasút fejlesztése is erősíti a vidék turisztikai vonzerejét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a sajtótájékoztatón elmondta:

a kormány még 2012-ben határozta meg jogszabályi keretekkel a termelői piac fogalmát. Erre azért volt szükség, hogy a vidék saját erőforrásaira támaszkodva erősítse önállóságát, növekedjen a munkaerő- és népességmegtartó ereje .

Hozzátette: a vidékfejlesztési programban 279 pályázónak több mint hatmilliárd forint forrást biztosított a kormányzat helyi termelői piacok kialakítására. A helyben történő értékesítés hozzájárul a termelői jövedelmezőség növeléséhez és a közösségek megerősítéséhez – hangsúlyozta.

Az agrárminiszter szólt arról, hogy a jogszabályi rendelkezés szerint a termelői piacok – a kereskedői piacokhoz képest – könnyített feltételek mellett üzemeltethetők, de csak kistermelők értékesíthetik ott a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket.

Nagy István kitért arra, hogy

• Nagykőrös a termelői piacok fejlesztését érintő pályázatból ötvenmillió forint támogatásban részesült,
• emellett hatszázmillió forint kormányzati támogatást kapott a piaccsarnok újjáépítésére, a terület környezetrendezésére és a hozzá kapcsolódó útépítésekre.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arról beszélt, hogy a termelői piacokat azért hívták életre 2012-ben, mert szeretett volna a kormány lehetőséget biztosítani a helyi kistermelőknek, hogy a saját termékeiket tudják árusítani. Hozzátette: mivel legfeljebb negyven kilométeres távolságból érkezhetnek csak az áruk a termelői piacokra, kisebb a szállításból fakadó környezeti terhelés is.

The post Két és félszeresére nőtt a termelői piacok száma appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Mintegy 70 milliárd forint támogatásban részesülhetnek idén az élelmiszeripari vállalkozások és borászatok a Vidékfejlesztési Programban (VP).

A miniszter ismertette, hogy az agrártárca tavaly októberben újra megnyitotta az élelmiszeripari fejlesztést szolgáló felhívást 50 milliárd forintos keretösszeggel, 40 milliárd forintot az élelmiszer-feldolgozó üzemek számára, 10 milliárd forintot pedig a borászati üzemek számára különítettek el. A felhívásra idén január és április között lehetett támogatási kérelmet benyújtani.

Összesen 1003 kérelem érkezett be, 133 milliárd forintnyi igénnyel, ezek közül első körben 352 kérelmet, mintegy 48,6 milliárd forinttal már biztosan támogatnak. A kérelmek egy része még elbírálás alatt áll, és a megítélt támogatás összege elérheti akár a 70 milliárd forintot is – részletezte a miniszter.

Nagy István elmondta, hogy a felhívás támogatási lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő élelmiszeripari, illetve borászati fejlesztésekhez, többek között borászati termeléshez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzésére, illetve épületek kivitelezésére.

Hozzátette:

A VP részeként korábban már megjelentettek egy élelmiszeripar-fejlesztést szolgáló felhívást, amelynek keretében eddig 110 milliárd forint értékben támogattak beruházásokat.

Az agrártárca vezetője kitért arra is, hogy az élelmiszeripar termelési értéke tavaly 3236 milliárd forint volt, 2010 óta 25 százalékkal nőtt. Ebben érdemi szerepe volt a kedvezményes hitelprogramoknak és az élelmiszeripar rendelkezésére álló támogatások jelentős emelkedésének. A VP támogatásai nemcsak az élelmiszeriparra vannak pozitív hatással, hanem az agrárium minden területének lendületet adnak – fűzte hozzá.

Viski József, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy az élelmiszeripari vállalkozások 500 millió forintos támogatási maximumot vehetnek igénybe, a borászatok pedig 200 millió forintot.

A támogatási kérelmeket többek között hús, zöldség, gyümölcs feldolgozására, italkészítmények és olajok előállítására lehetett benyújtani, míg a borászati beruházásoknál bor, habzóbor és pezsgő előállítására, technológiai korszerűsítésre lehetett pályázni.

Az értékelésnél kiemelt hangsúlyt fektettek arra, hogy innovatív és versenyképes beruházások valósuljanak meg, munkahelyek teremtődjenek a magyar vidéken. Emellett biztosítottak forrást ezen vállalkozások energetikai korszerűsítésére a környezeti terhelés csökkentése érdekében – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

..

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

..

The post Mintegy 70 milliárd forint támogatásban részesülhetnek idén az élelmiszeripari vállalkozások és borászatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 2-án Mezőtúron, országjáró körútja első állomásán tartott sajtótájékoztatón.

A miniszter szerint most tudnak megvalósulni azok a beruházások, amelyek a rendszerváltás óta hiányoznak az agráriumból.
    Kifejtette:

a rendszerváltás idején a feldolgozóüzemek privatizálásakor azt gondolták, hogy azokat az új tulajdonosok majd fejleszteni fogják, a korszerűbb technológiát hozzák majd Magyarországra és hozzájárulnak a magyar élelmiszeripar, agrárium fejlődéséhez. Ezzel szemben ezeket az üzemeket bezárták és a magyar gazdaságot a befektetők piacként használták a saját termékeik behozatalára.

   Hozzátette: jelenleg a magyar agráriumba érkező források a versenyképességet segítik elő.

A miniszter szólt arról is, hogy az aszály miatt az idei évtől meghosszabbodik a mezőgazdasági öntözési idény, amely március 1-jétől október 31-ig tart az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett.

Hozzátette: az öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük.
    

Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a jelenlegi rendkívüli szárazságban már április 1-jétől meghirdették a tartósan vízhiányos időszak kezdetét, így ekkortól a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük sem az öntözési, sem a halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat mennyisége után.

Hozzáfűzte, hogy az elmúlt két hétben történt vízkivételekhez kapcsolódóan pedig a vízkészletjárulék összege 20 százalékkal csökken.
   Nagy István kitért arra, hogy a Közös agrárpolitika (KAP) minden gazdát érint.

Brüsszel mai javaslata, ami az asztalon van, az a magyar gazdák számára elfogadhatatlan. Ez a javaslat a földalapú támogatások 15 százalékos, a vidékfejlesztési támogatások 25-26 százalékos csökkentését irányozza elő.

Hangsúlyozta: ezért támogatják a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által indított petíciót, hogy a magyar gazdák összefogásával határozottan jelezzék, nem fogadható el mindez számukra.

Az Agrárminisztérium azért keresi a szövetségeket a V4-es országokkal, a baltikumi és balkáni országokkal kiegészülve, hogy együtt közösen meg tudják akadályozni ezt a tervet – fűzte hozzá.
    

A miniszter arra biztatta a gazdákat, hogy vegyék komolyan az európai uniós választásokat, hiszen nagyon komoly tétje van számukra.
    

Boldog István, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta:

a térségben nagyon sok család él a mezőgazdaságból, nem mindegy, hogy az európai uniós támogatásokat megkapják-e olyan vagy akár nagyobb mértékben, mint eddig, vagy elvonnak ezekből a támogatásokból és másra használja fel az Európai Unió, az Európai Bizottság.

    Kitért arra is, hogy véleménye szerint a családvédelmi akcióterv is szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz, hiszen ha vidéken, illetve a Kárpát-medencében sok magyar gyermek születik, akkor sok dolgos kéz lesz a mezőgazdaságban is.

Forrás: MTI

Fotó: Kalmár László

—

The post Az idei az építkezés éve az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 19-én a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jó példa arra, miként lehet a hagyományokat megőrizve a 21. századba lépni. Mint fogalmazott, a gazdaság és a város együttműködése kiváló, mások számára is követendő példa.

Nagy István kifejtette:

2019 az építés esztendeje lesz a magyar mezőgazdaságban, 620 milliárd forint megítélt beruházási támogatás szolgálja az ágazat fejlődését.

Elmondta, a kormány fenn kívánja tartani a beruházási kedvet, ezt szolgálja a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre meghirdetett új 50 milliárd forintos keret, melyet a borászat számára rendelkezésre álló 10 milliárd forintos forrás egészít ki. A mezőgazdasági üzemek energetikai fejlesztésére 35 milliárd forint pályázati támogatás érhető el. A kormány ezek mellett új kamattámogatott hitelprogramot is kíván indítani.

A miniszter rendkívül fontosnak nevezte az öntözött terület nagyságának növelését. Hamarosan az Agrárminisztérium keretében létrejön a Nemzeti Öntözési Központ, ezzel szétválik a Belügyminisztériumnál maradó vízügyi mérnöki munka és a közvetlen öntözési tevékenység.

A kormány egy évtizeden keresztül évente 17 milliárd forintot fordít öntözésfejlesztésre, egyszerűbbé és olcsóbbá kívánják tenni a gazdák vízhez jutását

– mondta Nagy István. A fejlesztések közül kiemelte a nagy-kunsági öntözőcsatorna északi és déli ága, illetve a békési duzzasztó korszerűsítését.

Az idei év fontos feladatának nevezte az osztatlan közös birtoktestek ügyének rendezését, amely 4,6 millió embert és 2,5 millió hektárt érint. Első lépésként meg szeretnék határozni azt a minimális birtokméretet, melyet már örökléssel sem lehet tovább osztani. A társadalmi vitát követően dőlhet el, hogy ez 0,3, 0,5 vagy 1 hektár legyen .

Forrás: MTI

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

The post Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter Csopakon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi alakuló ülésén.

Kiemelt feladatunk a vidéki sokszínűség megtartása, mely büszkeséggel tölti el az ott dolgozó embereket

A miniszter az eseményen tartott beszédében kiemelte, hogy az újonnan választott elnökség tagjai, egyben a vidék és saját térségeik „nagykövetei”, akik segítenek megfogalmazni a helyben élők szükségleteit és döntéseikkel megoldást találni problémáikra.

Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár köszöntőjében kihangsúlyozta

az elmúlt időszakban több programmal is sikerült támogatni az MNVH legfontosabb célkitűzéseit, így többek között a fiatalok vidéken történő maradására, az agrárium népszerűsítésére vonatkozó kezdeményezéseiket.

Az államtitkár arról is szólt, hogy a MNVH minden ötletet és programtervet örömmel fogad. Mint fogalmazott: a kérdés csak az, hogy milyen mértékben tud az adott ötlet hozzájárulni a vidék felemelkedéséhez.

Kis Miklós biztosította a jelenlévőket arról, hogy azt a fajta koordinációt, ami ahhoz szükséges, hogy az egyes szakosztályok, szakmai szervezetek és a legkisebb gazdasági szereplők egymásra találjanak és együttműködjenek, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat meg tudja teremteni. 

Sáringer-Kenyeres Tamás, az MNVH elnöke köszöntötte az új elnökséget és megköszönte, hogy munkájukkal hozzájárulnak a Hálózat működtetéséhez. Kihangsúlyozta,

az elmúlt két év a gondos tervezés, programkészítés és építkezés időszaka volt. A jól elvégzett munka eredménye látszik a Hálózat folyamatosan növekvő méretén és ismertségén.

Erről az alapról folytatva – mint mondta – szép eredményeket érhet majd el a Hálózat az Agrárminisztérium támogatásával.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Új elnökség a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat élén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, hogy nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a Közös Agrárpolitika jövőbeni szabályaira tett javaslatában, az Európai Bizottság az eddigieknél is magasabb követelményeket ír elő a gazdák számára, amit a javasolt forráscsökkenéssel együtt nem tart kivitelezhetőnek. Nem kérhetünk a gazdáktól többet úgy, hogy közben csökkentjük a támogatásaikat, ráadásul a jelenleginél bonyolultabb szabályrendszerben – tette hozzá.

Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, benne az agrártámogatások mértékéről, az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanács hoz majd döntést várhatóan idén ősszel.

A mezőgazdasági miniszterek folytatták a vitát az új KAP végrehajtásának részletszabályairól is. Magyarország csak olyan megállapodást tud elfogadni, amely valódi egyszerűsítést jelent majd a gazdák számára. Egyszerű szabályok szükségesek, hogy a gazdák a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben juthassanak hozzá az őket megillető támogatásokhoz – mondta hozzászólásában a magyar tárcavezető.

A Közös Agrárpolitika 2021 utáni szabályairól szóló tárgyalások a költségvetési vitával párhuzamosan zajlanak Brüsszelben. A mezőgazdasági miniszterek várhatóan 2019 őszéig alakíthatják ki közös álláspontjukat az új KAP részletszabályairól.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Elengedhetetlen a vidékfejlesztési források megtartása a jelenlegi szinten appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Íme egy kis ízelítő!

..

The post Erős, magyar agráriumot építünk – videó appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Elismerésre méltó a tanyagazdák munkája; az Év Tanyája díj alapítójának szándéka Magyarország legszebb tanyáinak és mintaértékű fejlesztéseinek bemutatása

Hozzátette, hogy ez a célkitűzés motiválta az agrártárcát 2011-ben is a tanyafejlesztési program kialakításakor, amelyet idén ismét meghirdettek. A rendelkezésre álló 1,23 milliárd forintból mintegy 200 millió forint jut a települési és térségi fejlesztések támogatására, 637 millió forint a tanyák, és a tanyás térségek megőrzésére, fejlesztésére, a tanyagazdaságok indítására és fejlesztésére. Emellett 300 millió forintot biztosít a tárca a tanyai lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a tanyagazdáknak köszönhetően a magyar tanya a hungarikumok sorába emelkedhetett.

A tárca szeretné, hogy a magyar tanyák a tájat, térséget meghatározó tájképi, építészeti, néprajzi, kulturális szerepüket, illetve termelési, gazdasági és életpotenciáljukat újra betöltsék.

Hozzátette, hogy az agrárium közösségfejlesztő erővel is bír, a magyar gazdák tagjai egy olyan nagy családnak, amely munkája és tevékenysége révén magas hozzáadott értékkel járul hozzá Magyarország gazdasági növekedéséhez. A miniszter szerint „ez óriási szolgálat, ezért köszönet illeti a gazdákat, a tanyagazdákat”.

Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár a díjátadón elmondta,

az elismeréssel azokat az egyéni tanyagazdaságokat jutalmazzák, amelyek példás módon ügyelnek a tanyájuk kialakítására, fejlesztésére úgy, hogy közben kiemelt figyelmet fordítanak a természeti környezet megőrzésére, a tájra, az adott térség kulturális, építészeti értékeire, gazdasági hagyományaira.

Örvendetesnek nevezte, hogy az idei díjra a határon túli magyar lakta térségekből is neveztek egyéni tanyagazdaságok. A versenyre mintegy 10 ezer szavazat érkezett a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közösségi oldalán közzétett közönségszavazáson.

A díjra az idén 15 tanyagazdaság pályázott. Nagy István és Kis Miklós az oklevelek mellett négy kategóriában adott át díjat:

• az Év Hagyományőrző Tanyája díjat Reisz József,
• a Natúr-Életmód Tanya gazdája kapta,
• az Év Határon túli tanyája díjban a szerbiai Adáról érkező, Csincsik Edit tanyagazda,
• míg az Év Tanyagazdasága díjban Gyurákovics András, mórahalmi tanyagazda részesült.
• A közönségszavazás nyertesének járó díjat Bartolák Mária, a békéscsabai Haluskaház tanyagazdája és Molnár István, tarhosi tanyagazda vehette át.

Forrás: MTI 
Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

The post Az Év Tanyája díjátadó ünnepség appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Minden adott ahhoz, hogy egy sikertörténet induljon ma el. Az agrártárca elkötelezett a vidéki emberek életkörülményeinek, munkalehetőségeinek javítása érdekében, ezáltal a vidék népességmegtartó erejének erősítésében. Éppen ezért a kormány számára stratégiai kérdés az állattenyészési támogatások ügye. A Nemzeti Húsgalamb Program indításával ma újabb fejezetet nyitunk a vidékfejlesztés területén.

A tenyészévet záró rendezvényen a tárcavezető közölte

a Szárnyaló gazdaság néven induló kezdeményezéshez a húsgalambtenyésztők csatlakozását várják. A programot a vidék megtartó erejének támogatásán túl az is indokolja, hogy a galambhús világszerte keresett és jól jövedelmező termék.

A galambászat hagyományai Magyarországon évszázadokra nyúlnak vissza, a szaktudás mellett a takarmánytermelő területek is adottak, így ez a tevékenység újabb megélhetési lehetőséget jelenthet a vidéken élők számára – hangsúlyozta a miniszter

Nagy István közölte, hogy a mintaprojektként induló kezdeményezés később szélesebb körre is kiterjedhetne, a galambtartókat pedig nyílt napok és iskolai rendezvények szervezésére buzdította.

A galambászat – hasonlóan a kisállattenyészés minden ágához – nem igényel költséges nagyüzemi felszerelést, de felelősségre nevel és megtanít a gondoskodásra, visszahozza a háztáji állattartást a vidéki portákra és ezzel a termelők utánpótlását is bővítheti 

– összegezte a miniszter.

Nagy István a magyar húsgalamb piaci pozícióinak visszaszerzését célzó program feladatainak koordinációjával Bárdos Istvánt, a Magyar Postagalamb Szövetség és a Nemzetközi Postagalamb Szövetség (FCI) elnökét bízta meg.

Pintér József Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének elnöke megerősítette, hogy galambokat tartani nem csak szabadidős tevékenységként, hanem haszonállatként is kifizetődő lehet.

Az egész hétvégén nyitva tartó Nemzeti Kisállat Kiállítás a haszon- és díszállatok bemutatója mellett vasárnap délelőtt kisállatbörzével folytatódik.

Forrás: MTI
Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

The post Nemzeti Húsgalamb Program indul appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.