Nagy István kijelentette: az öntözéstechnológiai fejlesztések nemcsak a mezőgazdaság versenyképességét, hanem mindannyiunk jövőjét befolyásolják. Az innovatív műanyag-újrahasznosítás területén évtizedes múlttal rendelkező Jáger csoport öntözéstechnikai rendszere – amelyet tovább fejleszt és bővít a nagy kapacitású KPE csőgyártó berendezés – a víz minél hatékonyabb felhasználásában nyújt segítséget – tette hozzá a tárcavezető.

Az agrárminiszter rámutatott: az intenzív agrárgazdálkodás szükségessé tette különböző műanyag termékek használatát, mint az öntözőszalagok, a talajtakaró fóliák, a csomagolásra használt műanyag zsákok vagy a műanyagból készített kötözőzsineg. Miután elhasználódtak ezekből ismét használható terméket lehet készíteni, így már nem jelent gondot az összegyűjtött mezőgazdasági műanyagok újrahasznosítása – hangsúlyozta Nagy István.

Tájékoztatása szerint a Jáger-csoport újrahasznosítással kapcsolatos első szabadalma 2013-as, ezt követően pedig sorra jelentek meg az újabb és újabb termékek, amelyek az új technológiáknak köszönhetően nemcsak a fenntartható gazdálkodás széles körű elterjedéséhez járultak hozzá, hanem hasznos eszközzé is váltak a családok, az ipar és a mezőgazdaság számára. Az agrárminiszter ezek közt említette a gyeprácsot, a műanyag térburkoló elemet, az álláskönnyítő szőnyeget és a hófogó hálót.
Innovatív technológiájával a Jáger-csoport gyors és hatékony megoldást ajánlott a gazdáknál keletkező óriási mennyiségű fóliahulladék hasznosítására – mondta Nagy István. A Körforgásban a gazdákkal programban a Green Technológia Kft. gyűjtőpontokat hozott létre a mezőgazdasági fóliahulladék számára, és ezzel egy időben elindult a hulladékból csepegtető öntözőrendszerek gyártása a Jágernél.
A kutatás-fejlesztési tevékenység bővülésével anyagvizsgáló laboratóriumot is létrehoztak. A herendi telephelyen működik a Jag-Lab Kft. akkreditált laboratóriuma, amely a térség egyik legmagasabb szintű technológiával rendelkező intézményeként segíti a körforgásos gazdaság megvalósítását – jelezte az agrárminiszter.

Ovádi Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Jáger-csoport tevékenységét méltatva példaértékűnek nevezte ahogy a villanyszekrények gyártásától eljutottak az innovációkig.
Csatári László a Jáger-csoport ügyvezető igazgatója a mezőgazdaság és az ipar összefogásának jelentőségéről beszélt. Kiemelte: céljuk az volt, hogy az elhasználódott műanyagtermékeket az emberek ne dobják el, ne gyújtsák fel, hanem vigyék vissza hozzájuk, „hogy az anyag újraéledjen’.
A magyar tulajdonú Jáger-csoport herendi telephelyén önerős fejlesztéssel üzembe helyezett, százmillió forint értékű, nagy teljesítményű KPE csőgyártó berendezéssel 50 milliméter átmérőig készítenek műanyag csöveket.

(MTI)

The post Egy újabb lépés a körforgásos gazdaság megvalósítása felé appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Green Technológia Kft.-hez kerülő minden egyes műanyag termék, használati eszköz, amelyet a mezőgazdaságban használnak, az ma már nem hulladék, hanem az újrafeldolgozás alapanyaga, így újra használatba állítható. A már nem használt műanyag eszközök így nem rongálják a környezetet.
Nagy István kiemelte, hogy jó döntés volt a mezőgazdasági fóliák gyűjtése érdekében kialakított begyűjtő hálózat kialakításának kormányzati támogatása. A következő célkitűzés az, hogy a hálózat gyűjtőhelyei mellé agglomeráló gépeket telepítenek – mondta, hozzátéve, hogy így a kész agglomerátumot csak a termékfeldolgozó helyekre kell szállítani, ami szintén a fenntartható jövőt szolgálná a kevesebb károsanyag kibocsátás miatt.
Az agrárminiszter a lébényi Green Technológia Kft.-ről elmondta, hogy a vállalkozás fejlesztései a magyar agrárium fontos mérföldkövei. Hozzátette: az újabb termékek előállításában a gazdák véleményére is számítanak abban, hogy mi az, amire leginkább szükségük van.

Nagy Lajos, a Green Technológia Kft. tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy a 250 millió forint önerőből telepített csepegtető- és öntözőcső-gyártó berendezés ötven kilométer hosszú terméket tud előállítani 24 óra alatt. A berendezéssel 16 és 20 milliméter átmérőjű csepegtetőcsövet és 25 milliméter átmérőjű főgerincet tudnak gyártani.
A fejlesztéssel 15 emberre nőtt a foglalkoztatottak száma a telephelyen, amely majdnem a duplája a korábbi munkavállalói létszámnak. Nagy Lajos felidézte, hogy 2021 tavaszán indították el Lébényben a száraz agglomerálást, ami megkapta a környezetbarát védjegyet. Ezzel egyidejűleg száz gyűjtőpontos hálózatot hoztak létre az országban a már nem használt mezőgazdasági fóliák és egyéb műanyag termékek gyűjtésére. A nyilvános céginformációs adatok szerint a mosonmagyaróvári székhelyű társaság árbevétele 2021-ben 537,5 millió forint volt, 429 millió forinttal több, mint egy évvel korábban. Adózott eredménye 51,1 millió forint lett, amely 44,2 millió forinttal emelkedett 2020-hoz képest.

Forrás: MTI

The post A magyar mezőgazdaság fenntartható appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kifejtette, ennek a jövőképnek a megvalósulása érdekében a következő időszak teendőit négy fő pillér mentén szervezik az Agrárminisztériumban. Az első pillér alatt szereplő intézkedések célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér, amelynek célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér egyrészt a vidéki települések fejlesztését határozza meg, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.

Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma: 2020-ban 301 430 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelynek kétharmada már átállt, egyharmada pedig átállás alatt lévő terület volt. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi, 2,5-3 százalékos aránynál. Ezzel az európai uniós tagállamok között Magyarország érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Világviszonylatban az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország vagyunk, húzta alá.

Hozzátette, a biogazdálkodás jövője szempontjából kedvező fejlemény, hogy a környezetre és egészségre gyakorolt előnyös hatásain kívül ma már a gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe kerül, így követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is. Ez is mutatja, hogy a magyar kormány és az agrártárca továbbra is minden helyzetben a magyar gazdák mellett áll. Ezen felül az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy 2027-ig megduplázzuk az ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt, hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post Az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta, nem hozható felelős döntés, amíg nem ismert, hogy a Bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az Európai Unió mezőgazdasági termelése, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség. A javaslat következményeit bemutatni hivatott hatástanulmány ugyanis nem tartalmazza számszerűen a várható gazdasági hatásokat. Ahhoz, hogy érdemi vitát lehessen folytatni a javaslatról, elengedhetetlen, hogy a Bizottság elkészítsen egy előzetes kalkulációt a termelés várható csökkenéséről, az élelmiszerárak és az importkitettség növekedéséről, utóbbi ráadásul rendkívül komoly és megjósolhatatlan élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent. Ezért a tagállamok többsége tanácsi határozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy egészítse ki a növényvédő szerek csökkentésére vonatkozó javaslatához kapcsolódó hatástanulmányt – húzta alá a miniszter.

Nagy István rámutatott, hogy az Európai Bizottság júniusban megjelent javaslatában fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó 50%-os növényvédő szer csökkentést javasolt anélkül, hogy figyelembe vette volna az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Megkerülhetetlen szempont ugyanis, hogy egy tagállamnak az uniós átlag alatti növényvédőszer-használatot kell felére csökkentenie, vagy az átlagot akár többszörösen meghaladót. A miniszter hozzátette, szintén problémás a tervezet abból a szempontból, hogy teljes mértékben kitiltaná a növényvédőszer-használatot a nitrát-érzékeny területeket is magába foglaló, úgynevezett érzékeny területekről. Ez az Unió megművelt mezőgazdasági területének csaknem 80%-át teszi ki. Egy ilyen döntés komoly csökkenést eredményezne a terméshozamokban, ami a jelenlegi, az élelmezésbiztonságot is veszélyeztető háborús helyzetben vállalhatatlan kockázat – hangsúlyozta a miniszter.

Kifejtette, a növényvédőszer-használat csökkentése össztársadalmi érdek, olyan megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Csak a pontos számok ismeretében határozhatnak a tagállamok a növényvédőszer-használatról appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az időjárás szinte minden termelő ágazatra hatással van. Érinti a mezőgazdaságot, az energetikát, a közlekedést, a turizmust vagy éppen a vízgazdálkodást. Az egyre precízebb technológiák hatékony alkalmazásához egyre pontosabb adatokra van szükségünk, mert az ezekből nyert elemzések és előrejelzések jelentősége megnőtt a döntések meghozatalában. Komoly szerepet kapnak az öntözés, a vízkészlet-gazdálkodás területén, de a megfelelő növényállomány és agrotechnikai eljárások kiválasztásában, valamint a mezőgazdasági munkák ütemezésében is – tette hozzá.

Nagy István beszélt arról is, hogy mivel az időjárás és az éghajlat nem ismeri a nemzeti határokat, a meteorológia fejlődéséhez globális szintű együttműködés szükséges. Hangsúlyozta, a nemzeti hagyományaink ismerete, számontartása éppúgy erkölcsi kötelessége a tudósnak, mint új eredményeinek, felismeréseinek állandó megmérése a nagyvilág tudományának érvényes mércéjével. Nemcsak a kutatásokhoz van szükség nemzetközi összefogásra, hanem ahhoz is, hogy a tudományágak ismeretei által nyújtott előnyöket teljes mértékben ki tudjuk használni – fejtette ki a miniszter. A tárcavezető kiemelte, büszkén mondhatjuk, hogy a magyar meteorológia sok évszázados története és az Országos Meteorológiai Szolgálat több mint 150 éves tevékenysége során felhalmozott annyi tapasztalatot és korszerű tudást, amelyből bátran meríthetünk a jövőben is. Nagy István köszönetét fejezte ki a meteorológiai szakembereknek, akik úgy tekintettek hivatásukra, hogy tevékenységükkel, tudományos eredményeikkel az emberiség javát szolgálják.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post A meteorológia a jövőt szolgálja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető a „Fenntarthatóság a Covid utáni világban” című szekcióülésén elmondta, hogy a járvány világszerte drámai hatást gyakorol az emberek életére, felerősített néhány trendet hazai és globális szinten egyaránt, például a digitalizációt, az e-kereskedelmet, a helyben termelt élelmiszerek fontosságát, és a rövid ellátási láncok biztosítását.
    Kiemelte: az agrártárca és a magyar kormány az elmúlt tíz évben jelentős lépéseket tett a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében. A világjárvány azonban ezeknek a lépéseknek a felgyorsítására ösztönöz mindenkit, a probléma közös, így a megoldásokon is közösen kell dolgozni – fejtette ki.
    Kitért arra is, hogy a tárca az élelmezési rendszerek fenntarthatóságát célzó nemzeti menetrend összeállításáról indított párbeszédet a társminisztériumokkal, az élelmezési lánc szereplőit, kutatóintézeteket, egyetemeket, civil szervezeteket is bevonva. Ez alapján kijelenthető: Magyarországon a szakmai és a politikai világ egyaránt elkötelezett a fenntarthatósági célok iránt – mondta. Regionális tanácskozás is volt a fenntartható élelmiszerekről, az októberi V4+4 agrárminiszteri találkozón. A résztvevők szerint koordinált fellépésre van szükség az élelmiszerpazarlás csökkentése, a regionális szintű rövid ellátási láncok ösztönzése, oktatási anyagok kidolgozása, és a jó gyakorlatok regionális cseréje területein – mutatott rá.
    A járvány az élelmiszeripart is érzékenyen érintette, jelentősen átalakultak a fogyasztási-vásárlási szokások. Népszerűbbé váltak az otthoni, a saját készítésű élelmiszerek. A járvány rámutatott arra is, hogy a biztonságos, stabil élelmiszerellátás kulcsfontosságú- hangsúlyozta a miniszter. Közös felelősségnek és legfőbb feladatnak nevezte azoknak a megoldásoknak a megtalálását, amelyek biztosítják az egyensúlyt a környezet, a klímavédelmi törekvések és a mezőgazdaság versenyképessége között. Ebben még sok a teendő, Magyarországon és az EU-ban is – vélekedett.
    Nagy István felidézte: a fenntarthatóság három pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet, bármelyik pillér meggyengülése a teljes rendszer bizonytalanságát és gyengülését okozhatja. A fenntarthatóság csak úgy lehet erős és rugalmas, ha mindhárom pillére erős, és rugalmas – húzta alá. A járvány egyik nagy tanulsága az, ha az emberek megértik a tervezett intézkedések értelmét, akkor hajlandóak változtatni mindennapi szokásaikon – mondta, megjegyezve, hogy ehhez konstruktív párbeszédre van szükség.
    A Planet Budapest 2021 fenntarthatósági expó és rendezvénysorozat kiemelt szerepet játszik ebben a folyamatban, a beszélgetésekből, szakmai vitákból új tervek, elképzelések, vagyis egy biztonságosabb jövő születik – összegezte Nagy István.

The post Magyarország jó úton jár az élelmezésbiztonságban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter a Normafán az Eötvös Parkban történő faültetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy

a fák csökkentik a hőmérsékletet, visszatartják az éltető vizet, megkötik a széndioxidot és lombkoronájuk megszűri a szennyezett levegőt. A fővárosi erdők megléte nem magától értetődő dolog, aktív szakmai munka szükséges a fenntartásukhoz. Az erdők nélkülözhetetlen testi-lelki felüdülést nyújtanak, amire egyre nagyobb a társadalmi igény is.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány időszakában 25-30%-kal nőtt az erdők látogatottsága, különösen a nagyobb települések környékén.

Kifejtette,

a kormányzat kiemelt figyelmet fordít az erdők, és azon belül a városi erdők megőrzésére és fejlesztésére.

Hangsúlyozta, az Agrárminisztérium 2020-ban a Településfásítási Programjával a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezését indította el. Ennek köszönhetően 1,5 milliárd forint felhasználásával, 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültethetnek el a programban részt vevők. Emellett az állami erdőgazdaságok parkerdő-fejlesztési programot indítottak. Ennek eredményeként már az idei évben több mint 2200 hektár erdőt minősítenek át, így 10%-kal növekedhet a nagyobb települések környékén lévő állami parkerdők területe. Csak a fővárosban és környékén a Pilisi Parkerdő Zrt. 620 hektár erdőt minősít át parkerdővé – tett hozzá.

Nagy István szerint

az agrártárca célja, hogy a meglévő városi erdeink kezelése során minél nagyobb területen elsődleges szempontként jelenjen meg a lakosság rekreációs igényeinek kiszolgálása, valamint az erdők egészségvédelmi és klímavédelmi szerepe.

Ennek érdekében a Budapesti Fejlesztési Központtal közösen dolgoznak a fővárosi és agglomerációs erdők fejlesztési tervén.

The post Fejlesztik a városi és települési erdőket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel

a klímaváltozás üteme messze meghaladja az erdők biológiai alkalmazkodó képességét, ezért kiemelten fontossá vált a tudományosan megalapozott, a gyakorlati tapasztalatokat integráló, a dinamikusan alkalmazkodó, aktív beavatkozásokon alapuló erdőgazdálkodás.

Hozzátette: Az elmúlt évtizedekben egyre határozottabban fogalmazódtak meg az erdők klímavédelemével, a biológiai sokféleség megőrzésével és a rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások.

Nagy István szerint

a helyi körülményekre kidolgozott beavatkozásokkal biztosíthatjuk erdeink és szolgáltatásaik teljes körű megőrzését és fenntartását.

A tárcavezető kiemelten fontosnak tartja a fenntartható erdőgazdálkodásban az erdész szakemberek, mint integrátorok szerepét. Az ő feladatuk, hogy a társadalmi igényeket összhangba hozzák a reális és hosszú távon is eredményes gyakorlati megoldásokkal.

Kifejtette, hazánk korábban javaslatot tett az erdészeti monitoring rendszer megerősítésére, ami a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak pontosabb és összehangolt megfigyelése érdekében kulcsfontosságú feladat. Nagy István fontos előrelépésnek nevezte, hogy ez a javaslat is beépült az elfogadásra kerülő pozsonyi miniszteri határozatba.

A konferencián elfogadott dokumentumok a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodás európai szinten támogatott fejlesztéséhez összességében olyan fenntartható jövőképet vázolnak fel az erdők kezelésének terültén, amellyel Magyarország is egyetért és azonosul – hangsúlyozta Nagy István.

The post Közös feladatunk az erdők felkészítése a klímaváltozásra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A berendezéssel automatikusan tudják indítani a magasabb légrétegek megfigyelésére szolgáló rádiószondát.
    Az átadó ünnepségen Nagy István agrárminiszter kiemelte

az Országos Meteorológiai Szolgálat az országban két helyen, Budapesten és Szegeden telepített önerőből automata rádiószonda berendezést, összesen 170 millió forint értékben.

    Hozzátette, a Magyarországon telepített berendezések az elérhető legjobb minőségű adatokat szolgáltatják a légkör állapotáról, és teljesítik a Meteorológiai Világszervezet által támasztott legmagasabb követelményeket is.
    Nagy István kiemelte, a világszintű éghajlatváltozás miatt az emberek egyre kiszolgáltatottabbak, a káros hatások megelőzésének hatékony eszköze a globális időjárás-megfigyelési rendszer adatai alapján készülő előrejelzések, riasztások felhasználása.
    Az agrárminiszter rámutatott arra, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat kiemelkedő színvonalú, Kelet-Közép-Európában egyedülálló, professzionális meteorológiai és levegőkörnyezeti mérőhálózatot üzemeltet, hasznosságát pedig mindennap tapasztalni lehet.
    A tárcavezető hangsúlyozta,

ahhoz, hogy a meteorológiai szolgálat a lehető legpontosabban jelezni tudja a veszélyes időjárási eseményeket, nélkülözhetetlenek a legkorszerűbb eszközök, módszerek, valamint a szakmai ismeretek.

    Ismertette, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt években számos területen hajtott végre fejlesztést, egyebek közt tavaly megújította a villámdetektáló rendszerét, fejlesztette a polgári repülőterek meteorológiai kiszolgálását és létrehozott egy teljesen új repülésmeteorológiai honlapot.

    Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke elmondta, hogy az automata rádiószonda berendezés telepítése Európában is élenjáró fejlesztés, az idén 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat életében pedig mérföldkő. A rádiószonda mérőeszközt automatikusan fel tudják küldeni naponta kétszer mindkét helyszínen.
    Rámutatott arra, hogy a rádiószondázás jelentős fejlődésen ment keresztül.

Eddig 104 ezer alkalommal küldtek emberi segítséggel rádiószondát a légkörbe, mostantól automata módon tudják ezt a feladatot elvégezni, és az elérhető legjobb adatokat tudják majd szolgáltatni.

Az automata berendezésbe 60 szondát lehet betárolni, így egy eszköz egy hónapon át tud automatikusan működni.
    A Szegeden és Budapesten telepített finn gyártmányú automata rádiószonda berendezéseket a sikeres gazdálkodás eredményeként a szolgálat önerőből tudta megvalósítani, és ezzel befejeződött a 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat távvezérlési rendszerének teljes megújítása – mondta Radics Kornélia.

The post Átadták a meteorológiai szolgálat automata rádiószonda berendezését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Változik a klíma, és azzal együtt alakulnak át a környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások, mindezek pedig szükségessé teszik a gyakorlati megoldások kidolgozását.

    A miniszter hozzátette, hogy ezt felismerte a magyar a kormány, és megalkotta a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben kiemelt helyet kap az erdőtelepítés.     

Minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen – tette hozzá.     

A Magyar Mezőgazdasági Minisztérium, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Herman Ottó Intézet több témakört is felölelve, a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel, közérthetően alkotta meg az interaktív elemeket is tartalmazó most megnyílt tárlatot – mondta.

Nagy István kiemelte, hogy

• a klímaváltozás okai és következményei,
• a szélsőséges időjárás pusztításai,
• a mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásai

komplex válaszokat igényelnek, amihez több szakterület összefogására van szükség.     

Az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely hatékony és hosszú távú válaszokat kínál a klímaváltozásra.

• A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg,
• a fatermékek használata további 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátást előzi meg.

Az erdőgazdálkodás feladata ennek a szénmegkötő kapacitásnak a fenntartása és növelése – jegyezte meg.     

Nagy István elmondta: a vidékfejlesztési programban tavaly az erdőtelepítési pályázat keretében jelentősen megnövelték az erdőtelepítésre igényelhető támogatási összegeket.

•     A korábbihoz képest erdőtípusonként legalább 80, legfeljebb 130 százalékkal emelkedett a megpályázható összeg.

Ennek eredményeként már 11 ezer hektárra érkezett telepítési kérelem. A programhoz iskolák, óvodák, önkormányzatok és civil szervezetek is csatlakozhatnak majd. Erre a célra a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat forrásainak felhasználásával hamarosan 500 millió forintos pályázatot írnak ki – közölte.     

Fásítási mintaprogramok keretében erdőgazdaságok 2 millió facsemete elültetésével növelték az erdőterületet – mondta.

    A másik fontos intézkedés az öntözésfejlesztés területén jött létre. Tíz éven keresztül 17 milliárd forintot biztosít a kormány az öntözési infrastruktúra kialakítására. A miniszter reményei szerint ezzel 2022-re megduplázódhat az öntözött terület nagysága.
    Ezen kívül intézkedéseket hoztak a beporzó rovarok, különösen a házi méh védelme érdekében, elkészítették az Országos levegőterhelés-csökkentési program tervezetét, és folytatják az Országos iskolakert-fejlesztési programot – sorolta a miniszter.

Szja-mentes lesz a méhészeti termékek értékesítése

A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter csütörtökön (február 20.) sajtótájékoztatón, ahol bejelentette, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek személyijövedelemadó-mentességet élveznek majd. …

The post Változó világunk kihívásai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.