A tárcavezető kifejtette:
a becslések szerint 2050-re 9 milliárd ember fog élni a Földön, és ezért 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. 10 éven belül a tudomány jövendölése szerint 40 százalékkal több fehérje is kell.
Nagy István elmondta: fel kell készíteni a magyar agráriumot, hogy nyitott és kész legyen az új információk befogadására. Meg kell újítani az agrárszakképzést és az agrár-felsőoktatást – tette hozzá.
A miniszter kifejtette:
Fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen legyen a XXI. század agrármérnöke, és meg is kell keresnünk a kérdésre a választ. Az agrármérnököknek képesnek kell lenniük arra, hogy az új tudományos eredményeket folyamatosan szintetizálják.
A tárcavezető közölte, a szakemberek munkáját nézve, kiváló példát látott Gödöllőn a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) működésében, amely 16 szerteágazó kutatóintézetet integrál magában, mégis remekül tudnak együttműködni.
Hozzátette, megismerkedve a vezetőikkel megtapasztalta, hogy megértették, milyen plusz energiákat tud felszabadítani a különböző tudományágak együttműködése. Aláhúzta, ki kell használni azt a szellemi potenciált, amely a magyar agrárkutató intézetekben van.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy intézményükhöz országosan 12 kutatóintézet és négy gazdasági társaság tartozik, amelyek lefedik az agrárium minden területét.
A főigazgató három fontos kutatási területet nevezett meg, amelyek meghatározzák munkájukat:
- a precíziós gazdálkodás,
- a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás
- és a kedvezőtlen adottságú területek hasznosításának a lehetőségei.
Hozzátette, hogy ismét létrehozzák az öntözési kutató intézetet.
A sajtótájékoztató végén a NAIK stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Vitafort Zrt. Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt.-vel és a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft.-vel, amelynek Nagy István mint miniszter elvállalta a védnökségét.
forrás: mti
foto: Kovács Zoltán