Magyarországon soha nem került termesztésbe géntechnológiával módosított növény, hiszen az Agrárminisztérium kiemelten fontosnak tartja hazánk biológiai sokfélesége, a hagyományos kultúrnövényeink és haszonállataink, mint nemzeti örökségeink megőrzését.

A GMO-mentes termelésből származó növényi alapanyagok, az ilyen takarmánnyal etetett állatok húsa, teje, tojása és a belőlük készült élelmiszerek, valamint a méz mind – mind részei a GMO-mentes jelöléssel ellátható termékek sorának.

Az Agrárminisztérium védjegyével megjelölt termékek garanciát jelentenek a fogyasztóknak, hiszen a teljes termelési folyamat szigorú ellenőrzésen megy keresztül, amit egy Tanúsító Szervezet biztosít.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post A GMO-mentes termelés a magyar agrárium fontos értéke appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország továbbra is elkötelezett a GMO-mentes élelmiszerek és a GMO-mentes takarmányozás iránt. Utóbbi kapcsán kiemelten fontos cél az Unió szójaimport-függőségének csökkentése, hosszútávon pedig kiváltása. Ennek elengedhetetlen előfeltétele a GMO-mentes fehérjetermesztés megfelelő ösztönzése

– hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Ahogyan arra a Bizottság által kiadott Fehérje Terv is kitér, kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok.

Ezzel kapcsolatban elsősorban az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztésének ösztönzése, valamint az ipari melléktermékek és a magas fehérje tartalmú szemes takarmányok piacképes elterjesztése jelenthet előrelépést.

A kutatási és innovációs programok mellett az új Közös Agrárpolitikának is támogatnia kell a fehérjenövények termesztését. Erre Magyarország megfelelő és jól bevált eszköznek tartja a termeléshez kötötten adható támogatásokat, amelyeket 2021 után is fent szeretnénk tartani.

A magyar tárcavezető kiemelte, hogy világszerte egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termékek iránt. Erkölcsi kötelezettségünk biztosítani a fogyasztók számára a szabad termékválasztást. A vásárlóknak joguk van tudni, hogy milyen alapanyagokból készült a termék, amelyet megvásárolnak. Magyarország emiatt szorgalmazza, hogy egyértelműen jelölésre kerüljön a termékeken, ha azok GMO-mentes növényi, illetve GMO-mentes takarmánnyal etetett állatokból származnak. Ehhez elkerülhetetlen a már meglévő GMO-mentes tanúsítási rendszerek összehangolása.

(AM Sajtóiroda)

The post A GMO-mentes fehérjenövény termesztés ösztönzésével kell csökkenteni az Európai Unió szójaimport-függőségét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A találkozón a tárcavezető arról beszélt, hogy a mezőgazdasági és környezetügyi együttműködések területén hagyományosan jó kapcsolatokat ápol egymással Budapest és Párizs.

A feldolgozottsági szint növelése, az öntözés fejlesztése és a generációváltás elősegítése a magyar mezőgazdaság legfőbb feladata.

A XXI. század agráriuma egészen más mint korábban volt. Erre az újfajta agráriumra pedig az együttgondolkodás jellemző, mind a közeli és távoli országokkal egyaránt. 

– jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Franciaország budapesti nagykövetével folytatott megbeszélésen. A tárcavezető további célkitűzésnek nevezte a kutatás-fejlesztés eredményeinek az agráriumba történő beillesztését. Az egyeztetésen a miniszter jelezte, az idei év legfontosabb témája a Közös Agrárpolitika (KAP), amelynek költségvetésén és részletszabályain egyaránt sok múlik.

A miniszter hangsúlyozta továbbra is erős KAP-ban vagyunk érdekeltek. Hozzátette: az együttműködés keretei közt kialakított új támogatási rendszerünk, mintegy 9 milliárd euró közvetlen termelői segítséget jelent a szektornak 2020-ig. Emellett Magyarország nagyon aktív szereplő abban, hogy a lehető legjobb kompromisszumot érjék el a tagállamok.

A nap folyamán a miniszter szintén hivatalában fogadta Mohammed Abdulhadi Al Matrafit, a Szaúd-Arábiai Királyság nagykövetét.

A Szaúd-Arábiai Királyság nagykövetével az agrár-külkereskedelemről, a magyarországi befektetések és a biztonságos húsellátás lehetőségeiről, valamint a kutatás-fejlesztésben történő együttműködésről folyatott megbeszélést Nagy István. 

A miniszter a két ország közötti fontos előrelépésnek tartja, hogy hazánk megkapta az engedélyt a vöröshús Szaúd-Arábiába történő exportálásra. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország magas színvonalú és feldolgozottságú élelmiszer-gazdasági, állati eredetű és malomipari, továbbá fagyasztott zöldség és gyümölcs termékekkel rendelkezik.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Szakmai találkozó Franciaország, Japán és Szaúd-Arábia magyarországi nagyköveteivel appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Esélyegyenlőséget kell biztosítani minden gazdálkodónak az agráriumot is forradalmasító digitalizáció lehetőségeinek kihasználásához

A miniszter a világ legnagyobb mezőgazdasági vására, a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) keretében tartott tanácskozásról az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a digitalizáció olyan forradalmi változáshoz vezet az ágazatban, mint egykor az eke, a növény-, és az állatnemesítés vagy a műtrágya megjelenése.

Az állam tudja vállalni a digitalizációhoz szükséges alapvető infrastruktúra megteremtését, és Magyarország az ötödik generációs mobil távközlési hálózat (5G) kiépítésével „nagyon jó úton halad”, de a mérethatékonyság is fontos tényező.

A digitális beruházások megtérülése egészen más a nagyüzemi méretű agrárvállalkozások és a kisgazdaságok esetében, ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy miként lehet esélyegyenlőséget biztosítani – fejtette ki Nagy István.

Minden kilencedik ember éhezik a világon, ezért az agrárium legfontosabb feladata minden ember ellátása élelmiszerrel, amihez nagy segítséget adhat a digitalizáció. Azonban az országoknak össze kell hangolniuk törekvéseiket

– húzta alá a miniszter.

A digitalizáció hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez és a fogyasztók azon jogos elvárásának teljesítéséhez, hogy a mezőgazdasági termékek nyomon követhetők legyenek a termőföldtől az asztalig. Segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is, és hozzájárulhat a fiatalok számára is vonzó technológia környezet kialakításához – mondta Nagy István, rámutatva, hogy az agráriumban „a nemzedékváltás nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban nagyon fontos és kiélezett kérdés”.

Az adatok feldolgozását és megosztását, cseréjét elősegítő digitalizációnak az időjárási katasztrófák megelőzésében, előrejelzésében és a védekezés megszervezésében is nagy szerepe van. De akár az állatnemesítésben is, hiszen ma már nem elég egy-egy ország adatait ismerni, a hatások felméréséhez elemezni kell a világszerte elterjedt apa- és anyavonalakat, amihez „szabad adathozzáférés szükséges”

– fejtette ki az agrárminiszter.

Az IGW keretében folytatott tárgyalásairól szólva kiemelte, hogy tovább bővült a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes szója termesztése mellett kiálló európai országok köre, ezúttal Guy Parmelin svájci mezőgazdasági miniszter aláírásával Svájc csatlakozott az Európai Szója Nyilatkozathoz, amelyet magyar-német-osztrák összefogással indítottak útnak.

Svájcot nagyon sokan tekintik példának, hiszen „az élen jár a környezet megóvásában”, ezért csatlakozása „nagy erőt ad ahhoz, hogy Magyarország tovább folytassa a zászlóvivőként végzett munkát” a GMO-mentes mezőgazdaság megteremtéséért

– mondta Nagy István.

Magyarország 2015-ben hirdette meg a Szövetség a GMO-mentes Európáért elnevezésű kezdeményezést. Ennek az összefogásnak az eredménye az Európai Szója Nyilatkozat, amelyet 2017 júliusában írt alá 14 EU-tagállam. Időközben számos további ország is csatlakozott, az EU-n kívülről is.

Az összefogás azt a gondot hivatott kezelni, hogy Európa mezőgazdasága, elsősorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott GMO-szójától. A nyilatkozatot aláíró országok támogatásukról biztosítják a szója és más pillangós növények termesztésének ösztönzését élelmiszeripari és takarmányozási célra.

A január 27-ig tartó IGW-n 61 országból 1750- kiállító vesz részt, ami rekord a vásár 93 éves történetében. Önálló nemzeti standdal 36 ország jelentkezik, ami szintén történelmi csúcs.

Magyarország előkelő helyen, Franciaország és Lengyelország mellett kapott helyet.

A 600 négyzetméteres közösségi standon hagyományos magyar fogásokat kínáló vendéglő várja a látogatókat, és bemutatkozik 12 társkiállító, a többi között borokkal és mangalicából készített hústermékekkel, de gyógyteákkal, gyógynövényes mézekkel, hidegen sajtolt olajokkal és bonbonokkal is.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Esélyegyenlőséget kell biztosítani minden gazdálkodónak – Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (GFFA) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 3-án a Budapesten tartott Szója fórumon tartott beszédet:

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is

    A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik.     

Nagy István hangsúlyozta:

Magyarország deklarálta GMO-mentességét, ami piaci előnyt jelent. Cél, hogy legalább 100 ezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsanak elő, amivel az import mintegy fele kiváltható lenne.     

Kitért arra is, hogy a világon 10 éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból vagy fehérjenövényekből lehet kielégíteni. Bár jelentős növény a szója, ugyanakkor egyéb fehérjeforrásokat is be kell vonni a termesztésbe.     

Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a világon tavaly 331-333 millió tonna szója termett, amely idén közel 20 millió tonnával nőtt. Az Európai Unióban (EU) „óriási” fehérjehiány van, 800-900 ezer hektáron termelnek szóját, ami 2,5 millió tonnát tesz ki, az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.     

A fórumon a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá többek között a legfrissebb kutatási eredmények, innovációs tartalmak széles körben elérhetővé tétele, megosztása érdekében.    

 Zászlós Tibor hangsúlyozta

a tudásátadásnak nagy szerepe lesz a termesztés növelésében. A törekvések, mint például az országos fehérjeprogram, azonos irányba mutatnak a gazdaságpolitikával.     

Gyuricza Csaba, a NAIK elnöke az aláírást követően elmondta, hogy tavaly kezdődött a nemzeti fehérjetakarmány program kidolgozása, amelyet átalakított koncepcióval és tartalommal indítanak majd el, az ágazati szereplők összefogásával. A program nemcsak a szójáról szól.     

A fórumon a magyar szója és fehérjenövénytermesztés érdekében kifejtett eddigi munkáért és az egyesületi célok megvalósulása érdekében folytatott szakmai tevékenységért hárman Seiwerth Gábor díjban részesültek, az elismeréseket az agrárminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A jövőben is ösztönözni kell a szójatermesztést appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 2-án Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.

A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában

    Nagy István a Szent István Egyetemen tartott rendezvényen elmondta, nem elég jó minőséget előállítani, azt el is kell adni, lehetőleg belföldön.
    Hozzátette:

a hazai boltokban, valamint a termelőktől közvetlenül megvásárolható mézek biztonságosak, antibiotikum- és GMO-mentesek, káros anyagot nem tartalmaznak.
    

A miniszter beszélt arról, a fogyasztói bizalomhiánnyal (mézhamisítás, méhhullás) küzdő nemzetközi mézpiacon komoly versenyelőnyt jelent a hazai termelők és kereskedők számára a kiváló minőségű és előnyös biológiai tulajdonságokkal rendelkező magyar méhészeti termékek előállítása, de arra kell törekedni, hogy a magyar méz a magyar vásárlók körében is népszerű legyen, növelni kell a hazai eladás mennyiségét.

Nagy István elmondta:

a tárca az idei évtől kiemelten támogatja a magyar méz előállítását, ezért még több forrás jut jövőre az élelmiszerminőséget és a termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a kártevők elleni védekezésre, a környezetterhelési monitoring vizsgálatra és a szakmai továbbképzésekre. 

 Hozzátette: a korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad, a 2019-2022-es időszakban a program keretében évi 5 035 248 euró hívható le.
    Felidézte, az elmúlt időszak legnagyobb megpróbáltatását a nyári méhpusztulás jelentette. E probléma súlyát az is jelzi, hogy a növényfajok több mint 80 százaléka függ a méhek beporzásától, amely az élelmiszeripar 76 százalékára, a zöldség- és gyümölcstermesztés 84 százalékára is hatással van. Nélkülük a hazai és a nemzetközi élelmiszer-előállítás, élelmiszeripar kerülne komoly veszélybe – fűzte hozzá a miniszter.

    Kitért arra is, hogy végre megszületett az a brüsszeli döntés, amelynek értelmében az úgynevezett neonikotinoidos növényvédő szereket nem lehet használni az európai uniós szántóföldeken. Ezt a szabályt Magyarország már május óta alkalmazza; a döntés december 19-én lép hatályba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a neonikotinoidokra vonatkozó uniós döntés nyomán mára négy növényvédőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonta vissza, további huszonegy készítmény engedélyéből pedig a szabadföldi felhasználási lehetőséget törölte.
    

Nagy István azt mondta, a tárca megfontolja az OMME javaslatait és dolgozni fog azok megvalósításán. Példaként említette

• az elektronikus növényvédelmi napló bevezetését, amely nyomon követi, hol és mikor mennyi növényvédő szer került a környezetbe,
• a gazdák számára előírt kötelező növényvédelmi tanfolyam indítását,
• valamint az egyes növényvédelmi szerek felhasználásának követését. 

FOTÓGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A méhészetnek fontos szerepe van a vidékfejlesztésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Jelenleg még távol vannak egymástól az Európai Unió és Magyarország szempontjai a 2020 utáni közös agrárpolitikával kapcsolatban. Az unió jelentősen megnyirbálná a vidékfejlesztésre és agrárium fejlesztésre fordítható közös büdzsét, ami nem csak Magyarország számára elfogadhatatlan, hanem mind a 27 tagállam tiltakozott a tervvel kapcsolatban.

A hét elején Nagy István agrárminiszter Phil Hagen uniós agrárbiztossal tárgyalt, aki bemutatta a 2020 utáni uniós agrárcsomag tervezetét. Ebben a vidékfejlesztésre fordítható támogatások első pillérjét 16 százalékkal, a második szintjét pedig 25 százalékkal csökkentenék. Az agrárminiszter szerint jelenlegi formájában elfogadhatatlan a tervezet, de az unió összes tagállama hasonlóan vélekedik.

A cél, hogy a következő tárgyalásokon finomodjon a kezdeti ajánlat. Magyarországnak pedig jó a tárgyalási pozíciója: „például a degresszió terén, az 1200 hektár fölötti támogatások elvonásában az egyik legszigorúbb szabályt vezettük be a tagállamok közül. Az Európai Unió is látja, hogy jó szövetségeseink vannak, megfelelőek az intézkedések, lehet velünk egyezkedni”

– tette hozzá Nagy István a Trend FM – A Nap Vendége c. rádióinterjúban. 

Részlet a Trend FM A Nap Vendége c. rádióinterjúból

 

Az öntözés területén is van még mit egyeztetni

Intenzívebben öntözné termőterületeit Magyarország, ami szintén szemben áll az Európai Unió javaslatával – folytatta Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy az unió öntözési moratóriumot vezetne be, ami szintén elfogadhatatlan a gazdák számára.

Magyarországra kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, nettó vízkibocsátóként bőven van fölös felszíni vízkészletünk, amit ki is akarunk használni.

Jelenleg az öntözésre 17 milliárd forint áll rendelkezésre éves szinten, ami azonban Nagy István szerint jóval kevesebb, mint amennyi lehívható lenne a közös agrárpolitikából.

Jelenleg itthon 80 ezer hektáron zajlik öntözés, de a versenyképesség javítása miatt ezt a területet növelni kellene. Lehetőségek mindenesetre bőven lennének, hozzátéve persze, hogy a költségek sem alacsonyak egy ilyen beruházásnál.

Például egy főnyomó vezeték kiépítése 2,8 milliárd forintba kerülne. Ezzel az eszközzel közvetlenül a Tiszából tudnának öntözni a gazdák a Duna-Tisza közi homokhátságon, és így újabb 500 hektáros területet vonhatnának be az öntözésbe.

Minden nagyobb mezőgazdasági beruházás minimum 40 százalékkal növeli a termelés hatékonyságát. Ezért ezek a beruházások sokkal hamarabb térülnek meg, mint bármilyen másik ipari beruházás

– mondta az agrárminiszter.

 

Nem lesznek génmanipulált vetőmagok

Nagy István agrárminiszter arról is beszélt a Trend FM műsorában, hogy marad a GMO-mentesség, vagyis továbbra sem lehet majd génmanipulált vetőmagokat használni a hazai termőföldeken.

Nehezen értették meg nyugat-európai barátaink, hogy miért ragaszkodunk ehhez, de végül elfogadták, hogy Magyarország ragaszkodik ehhez az agrárverseny-előnyéhez. Világhírű a vetőmag-tenyésztésünk, és ennek megmaradásához ragaszkodunk.

– hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca vezetője példaként említette a Monsanto génmódosított növényeket, aminek használata esetén csak azt a műtrágyát és alapanyagokat lehet használni, amit a cég ad.

 

A miniszter szerint még az sem világos, hogy ezeknek a magoknak milyen élettani hatásaik vannak, de

képzeljük el, milyen bajba kerülne a világ, ha csak ezeket a vetőmagokat használnák, és ezeket támadná meg valamilyen betegség.

A miniszter szerint a nemzetközi bíróságokon kivívott jog továbbra is garanciát jelent a GMO-mentességre, ezen felül a Magyar Alaptörvény is tiszta vetőmaghasználatot ír elő, így ezért sem mérlegelhet az agrártárca, ha szabálytalanságot talál.

Volt már olyan, hogy egy gazda földjét ki kellett tárcsázni, és büntetést kapott a GMO-s vetőmag használata miatt, még akkor is, ha azt mondta, hogy véletlen szennyeződésről volt szó

– utalt a szigorúságra Nagy István.

A Nap Vendége beszélgetésben szóba került az állategészségügy is. A sertéspestis továbbra is gondot okoz Európában, leginkább Ukrajna, Lengyelország, illetve legújabban Belgium állatállományában.

Magyarországon csak vaddisznókban találtak sertéspestist, Heves- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Ezekről a területekről nem mehet házisertés export sem a külföldi partnerekhez, de a többi régióból fogadnak szállítmányokat. (…) Az állategészségügyi szakembereinknek nagyon résen kell lenniük, hogy betartassák az előírásokat, mert, ha egy állattartó elesik, azon az egész magyar ágazat nagyot veszít

– hívta fel a betegség kockázataira a figyelmet a miniszter.

Nagy István az adás végén beszélt arról is, hogy az osztatlan közös földtulajdonokkal kapcsolatban hamarosan egy olyan törvényjavaslatot terjesztenek majd az Országgyűlés elé, amivel rendezni szeretnék ezt a több évtizedes problémát. A tervezet jelenleg társadalmi vitán van, de még ebben a parlamenti ciklusban várható egy új jogszabály elfogadása.

 Riporter Nagy Károly.

A teljes interjút itt hallgathatja meg: https://trendfm.hu/cimlap/

 

The post Sokkoló volt az új uniós agrárcsomag látványa – Trend FM rádióinterjú appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell

    A célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. 

    Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni. 
   

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak. 
    

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

  Hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról.
   Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. 

    Emlékeztetett: az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít. 
    Kiemelte, hogy Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek.
    

Arról is beszélt, hogy 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.
    A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

The post Új nemesítési technikák és génmódosítás konferenciája appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Együtt kell küzdenie a minisztériumnak és a gazdáknak a következő európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiért, minden eurócentért

A Szent István Egyetemen tartott közgyűlésen Nagy István köszöntőbeszédében arról szólt, hogy

a gazdák összefogásának és egyetértésének ereje van a magyar agrárium jövőjében. A folyamatos összefogás azért is szükséges, hogy a magyar földet a jövő magyar gazdáinak meg lehessen őrizni.

A miniszter kitért arra, hogy az agrárszakma egyik legfontosabb feladata, hogy előkészítse, a gazdák jövőbeli generációi ne csak alapanyagot, hanem minél jobban feldolgozott termékeket állítsanak elő, mert ez a magyar vidék jövője.  A tárcavezető beszélt arról is, hogy igen fontos az ágazat versenyképessége és jövője szempontjából, hogy a friss kutatási eredmények mielőbb beépülhessenek a termelésbe és javítani tudják annak hatékonyságát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke elmondta:

a gazdák összefogása kényszerítheti csak rá a terményeket felvásárló multinacionális cégeket, hogy tisztességes árat fizessenek és ne csak a saját extraprofitjukat lássák minden felvásárlásban. A jövő jobb gazdálkodásának a záloga a korszerű vízgazdálkodás, a fúrt kutak és felszíni vizek felhasználásának rendezése. Felszíni vizeket csak ott lehet rendszeresen használni, ahol elég mennyiségben rendelkezésre állnak 

Jakab István felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes hangsúlyozni a Magyarországon előállított húsok tekintetében, hogy azok, úgy, mint a növények, GMO-mentesek.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az elmúlt évek agrárpolitikai sikerei között említette, hogy a növekedési hitelprogramból a magyar gazdák is részesülhettek, valamint, hogy létrejöhetett a földet a gazdáknak program, amelynek a keretei között sok gazda juthatott termőföldhöz. A NAK elnöke kitért arra is, az elkövetkező évek feladata, hogy a magyar földet magyar kézben lehessen tartani. Hozzátette, hogy a gazdák nem fogják eladni a földeket, ha azok jövedelmet termelnek.

A Magosz tisztújító országos közgyűlésén, amelyen a választásra jogosult tagok 74,5 százaléka vett részt, újraválasztották a szövetség élére Jakab Istvánt, megválasztották főtitkárnak Jakab Tamást és döntöttek a megyei elnökök, valamint az országos vezető testület tagjainak a személyéről is.

forrás: MTI

The post Együtt kell küzdeni a gazdákkal minden eurócentért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Fotó : Kovács Zoltán

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

A fordított áfa bevezetését kezdeményezi az agrártárca a szója esetében

Az Agrárminisztérium (AM) – a gabonafélékhez hasonlóan – a fordított áfa bevezetését kezdeményezi a szójára vonatkozóan a Magyarországon megtermett GMO-mentes szója hazai felhasználásának elősegítése érdekében – mondta Nagy István agrárminiszter egy szakmai rendezvényen Homorúdon a szaktárca közleménye szerint.

    A GMO-mentes takarmányozás megteremtésével a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet, és piacvédő szereppel is bírhat. A tárca hosszú távú célja, hogy – különböző megoldásokat ötvözve – megszüntesse a GMO-szója-behozatalt, és az importfüggőséget hazai termesztésű takarmánynövényekkel váltsa ki. Ennek alapfeltétele, hogy megmaradjon az állattenyésztési ágazat versenyképessége

    A fordított adózás azt jelenti, hogy az adót a termék vásárlója fizeti meg az állam részére, azaz a számlát az általános forgalmi adó felszámítása nélkül állítják ki és az adót majd a vevőnek kell befizetnie az adóhatóságnak. 
    

Az AM hangsúlyozza: történelmi jelentőségű diplomáciai siker, hogy magyar kezdeményezésre 14 uniós ország agrárminisztere írta alá 2017-ben az „Európai Szója Nyilatkozatot”. A megállapodás nagy előrelépés a GMO-mentes, fenntartható mezőgazdasági termelés felé, hosszú távon pedig rendkívül kedvező társadalmi, egészségügyi, valamint környezeti előnyökkel jár.
    

Az Európai Unió agrártámogatási rendszerének köszönhetően 2015-től a szója termőterülete 77 ezer hektárra nőtt Magyarországon. Ez az ötéves átlaghoz képest 89 százalékos növekedést jelent, és mintegy 150 ezer tonna termést eredményezett. Az Agrárminisztérium stratégiai célja a 100 ezer hektáros termőterület elérése stabil, hektáronként 2,5-3 tonnás hozammal. Ezzel ki lehet váltani a Dél-Amerikából származó GMO-s szójaimport felét – írják. 
   

 A magyar agrárgazdaság jövője a természeti értékeket nagy becsben tartó, fenntartható mezőgazdasági termelésben rejlik, amely jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszereket állít elő a magyar családok és az exportpiacok számára

– hangsúlyozta közleményében a tárca.
    

Az AM a termelési kedvet elősegítő támogatási rendszer mellett új megoldásokat is keres a GMO-szója kiváltására. Így ösztönzi az alternatív fehérjenövények, az ipari melléktermékek, az új összetételű fehérjetakarmányok alkalmazását a takarmányreceptúrákban és takarmányozási technikákban, elősegíti a megfelelő termesztés- és feldolgozási technológiák kifejlesztését, továbbá támogatja a hazai GMO-mentes szójanemesítési programokat – ismerteti a tárca.

forrás. mti

The post Nagy István miniszter a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.