ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. Mindenkit arra buzdítok, hogy válassza és fogyassza a kiemelkedő minőségű és megbízható magyar mézeket!

– mondta Nagy István agrárminiszter.

 

Az idén közepes mennyiségű mézet állítottak elő a méhészek az előző évekhez képest. A megtermelt méz kiváló minőségű. Magyarország méznagyhatalomnak számít, Európában itt a második legnagyobb a méhsűrűség, ugyanakkor a mézfogyasztásban még nem szerepel az ország az élen. Belföldön mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik.

Az ágazatnak idén nehéz időjárási körülményekkel kellett szembenéznie, emellett állategészségügyi nehézségek is adódtak, de vannak gondok az értékesítésnél is.

Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója elmondta, hogy többek között rádiókampánnyal népszerűsítik széles körben a mézfogyasztást, a fiatalokat a közösségi médián keresztül szólítják meg, emellett országszerte különböző rendezvényeken is reklámozzák a fogyasztás előnyeit. Kiemelte:

a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés mintegy 85 százaléka függ a beporzástól, ami nélkül az élelmiszerellátási lánc is felborulhat.

Bross Péter, az OMME elnöke beszédében azt fejtegette, hogy ha az országban az egyedülálló háztartásban élők negyedévente, a családosok pedig kéthavonta egy kilogramm mézet vásárolnának, akkor a termelt mennyiség teljes mértékben lefedné a belföldi fogyasztást. Ha magyarok 60-70 százaléka minden reggel egy teáskanál mézet megenne, akkor a Magyarországon termelt összes méz elfogyna.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta:

az agrárkamara is fontosnak tartja a mézfogyasztást ösztönző kampányt. Évek óta támogatják az Európai mézes reggeli elnevezésű akciót, amely olyan gyermekekhez juttat el mézet, akiknek egy része életében először találkozik ezzel a termékkel. A jövő mézfogyasztóihoz idén 100-150 ezer mézcsomagot juttatnak el

– tette hozzá. Kitért arra is, hogy az Európai Unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország 10 százalékkal részesedik. A megtermelt méz körülbelül 80 százalékát a határokon túl adják el, ezzel öt százalékkal részesedik az ország a világ mézkereskedelméből.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Indul a mézkampány! (video, galéria) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A szövetkezeti formában megvalósuló együttműködés előnyeit, lehetőségeit méltatta Nagy István agrárminiszter a  Méhészeti Szövetkezet alakuló ülésén augusztus 26-án, Domonyvölgyben.

    Magyarországon 1 200 000 méhcsalád van és 20 000 méhész tevékenykedik, akik a szövetkezeti együttműködéssel nagyobb mennyiséggel tudnak megjelenni a piacon, és magasabb árat alkudhatnak ki.
   Magyarország a mostanihoz hasonló összefogással piacbefolyásoló tényező is lehet a mézpiacon, hiszen az itteni méhészek állítják elő a világ akácméztermelésének 80 százalékát.

A kérdés az, hogy össze tudunk-e fogni 20 ezren.

 Nagy István hangsúlyozta, a problémákra csak az összefogás,  az egységes értékesítés és egységes beszerzés jelenthet megoldást. Kitért arra is, hogy kampányokkal már az óvodás kortól ösztönözni kell a méz fogyasztását, és el kell érni az egy főre jutó két kilogrammos éves mézfogyasztást.

A magyar méz kiváló, GMO és antibiotikum mentes termék.

    Az idei méhpusztulásokról az MTI kérdésére az agrárminiszter elmondta,

Zajlik a mintagyűjtés és folytatódnak a laboratóriumi vizsgálatok, de még a kiváltó okot nem sikerült megtalálni. A méhészek a napraforgónál a neonikotinoid típusú hatóanyagot tartalmazó csávázószerek használatára gyanakszanak, ám 2018-ban, a vetési időszakra, ilyen vegyszerek használatára egyetlen engedélyt sem adott ki a minisztérium.

Ezt a vegyszert már 10 éve használja a mezőgazdaság, de eddig soha sem okozott problémát, ezért több lehetséges okot is vizsgálnak, mert feltételezhetően több tényező együttesen vezethetett a méhpusztuláshoz – tette hozzá.

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A szövetkezeti együttműködés a méhészek között appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Belföldön kell palackozni a kivitelre szánt magyar mézet, mert csomagolás nélkül a gyenge minőségű távol-keleti mézek javítására használják föl a külföldi üzemek

    Hangsúlyozta, hogy a magyar termelők jelentős bevételtől esnek el a csomagolás hiánya miatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Európában mézhiány van, miközben a magyar termelés évente 15-20 ezer tonnával meghaladja a belföldi fogyasztást, ezért – mint hangsúlyozta – kiválóak a kiviteli lehetőségek. A miniszter szorgalmazta azt is, hogy rövid távon legalább a másfélszeresére kell emelni a belföldi mézfogyasztást. 

 Nagy István közölte, hogy a minisztérium minden eszközzel azon dolgozik, hogy kiderítse, miért pusztultak tömegesen a méhek az elmúlt hetekben. A háttérben összetett jelenség állhat, mivel külföldön is ugyanez történt, eredetére azonban egyelőre nincs magyarázat – tette hozzá.

Forrás: mti

fotó. archiv

The post Belföldön kell palackozni a magyar mézet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az államtitkár kiemelte, egyértelműen előmozdítja az ágazat helyzetét a szaktárca és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) stratégiai megállapodása. Emlékeztetett arra, hogy közös munka zajlott a Magyar Méhészeti Nemzeti Program végrehajtási rendeletének kidolgozásában, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos feladatokban jelenleg is együttműködik az OMME és a minisztérium. 

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. 

Arról is szólt, hogy évtizedek óta fontos szerepet tölt be a méhegészségügyi hálózat, amely rendszeres ellenőrzéssel biztosítja és tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést. 

Az államtitkár hangsúlyozta,

a betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés kiemelt és megkülönböztetett figyelmet és támogatást kíván. A nyúlós költésrothadás, a nozéma, s az egyéb kórokozók, kártevők minden esztendőben igen komoly károkat okoznak a méhészetekben, de a legnagyobb veszélyt mégis változatlanul a varroa atka jelenti.

Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség már meghaladta a 12 méhcsalád/km2 értéket, amivel első helyre kerültünk Európában. A méhcsaládok száma meghaladja az  egymilliót, a méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között mozgott. A megtermelt méz nagyobb hányadát külföldön értékesítjük.

Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Az ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető.

MTI/FM sajtóiroda

Fotó: Szarkáné Takács Edit

The post A méhészek munkáját ma már megbecsülés övezi appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség meghaladta a 12 méhcsalád/km² értéket, amivel Európában első helyre kerültünk

– hangsúlyozta az államtitkár.

Nagy István aláhúzta, a magyar méz minősége kiváló. Arról is szólt, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül végzett mézvizsgálatok segítik a kiváló mézminőség fenntartását. A minőségellenőrzést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság folyamatosan végzi, amelyek keretében monitoring-vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak.

A méhészek a megtermelt méz 73 százalékát nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek hordósan, 1 százalékát kiszerelve kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 százalékát ipari felhasználóknak, 25 százalékát pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik

– ismertette az államtitkár.

A Földművelésügyi Minisztérium és az OMME stratégiai partnerségi megállapodásának köszönhetően közös munka folyik például a növényvédelemmel kapcsolatban.  Ennek lényege, hogy a szabályrendszer garantálja azokat a feltételeket, amelyek a méhekre veszélyt nem jelentő, optimális gazdálkodást tesznek lehetővé.

A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető.  A megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is elvitathatatlan, a 100 leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát ugyanis rovarok porozzák be. 

The post Nagyobb összeghez jutnak a magyar méhészetek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A szaktárca közleménye szerint az államtitkár a rendezvényen elmondta, a méhészek a megtermelt méz

• 73 százalékát nagybani felvásárlóknak,
• 1 százalékát kiskereskedőknek, üzleteknek,
• további 1 százalékát ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesítőipar),
• 25 százalékát pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik.

Az országban több olyan nagyobb mézüzem működik, amelynek alapanyag-feldolgozó kapacitása meghaladja az évi ezer tonnát.

A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja, ami 22-25 milliárd forint – mondta.

Az Európai Unió 27 tagállama között a méhsűrűséget figyelembe véve a második helyen áll az ország, a termelés az elmúlt 10 évben 15 ezer és 30 ezer tonna között változott, míg a méhcsaládok száma meghaladja az 1 milliót – tette hozzá.

Az államtitkár az ágazat egyik legfontosabb feladataként azt jelölte meg, hogy tudatosítani kell a magyar méz előnyösebb tulajdonságait a külföldről, vagy az Európai Unión kívülről érkezettekhez képest. A magyar méz kiváló minőségű és zamatos, ugyanakkor ez a Kínából származó mézekre vagy annak keverékeire már nem minden esetben igaz – tette hozzá.

The post 4,7 millió euró támogatás a magyar méhészeti ágazatnak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.