A Miniszter kiemelte, hogy ehhez

meg kell tudni mutatni, hogy az agrár és élelmiszeripar vonzóbb pálya lehessen a fiatalok számára, hiszen ők a magyar vidék záloga, nélkülük elképzelhetetlen a vidéki megújulás és a vidéket megtartó erő. 

Hangsúlyozta továbbá, hogy e célból a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is csatlakozik az egyetem  rendszeréhez,  így az új felsőoktatási intézmény kutató-, oktató- és gyakorló egyetemmé válhat. A Miniszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy

a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) minden tekintetben felveszi majd a versenyt az élenjáró nyugat-európai társintézményekkel. 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyetemi integráció és a hazai agrár-felsőoktatás rendszerének korszerűsítése elengedhetetlen lépés az agrárium átfogó modernizációjához. A jövőben az egyetem a  hallgatókat magas színvonalon ismerteti meg a modern és fejlődő mezőgazdasági ágazatokkal, felkészítve őket az agrár karrierpályákon történő sikeres indulásra. Hiszen a magyar gazdák versenyképesességének növelése a magyar agrároktatás versenyképessé tételénél kezdődik – tette hozzá.  

Nagy István kifejtette, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az agráriumra válságok idején is támaszkodhatunk, a mezőgazdasági munka, illetve az élelmiszertermelés felértékelődött és tovább nőtt a magyar gazdák által megtermelt áruk megbecsültsége is.

Az Agrárminisztérium célja, hogy az elkövetkezendő évtized nyertesei a magyar vidék és a helyi gazdaságok legyenek.

Az agrárminiszter szerint történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű, 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosítja a költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé. Így az elkövetkező hét évben hazánk 4.265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Míg a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrás segítheti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén 2027-ig összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

The post A fiatalok a magyar vidék zálogai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a Carmenza Jaramillo Gutiérrez kolumbiai nagykövettel folytatott tárgyaláson üdvözölte Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és Kolumbia együttműködését a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenységre vonatkozóan. 

A miniszter a legfontosabb feladatnak hazánk és Kolumbia közötti kereskedelmi kapcsolatok fellendítését nevezte.

Nagy István és Maximiliano Gabriel Gregorio Cernadas argentin nagykövet egyetértett abban, hogy hazánk és Agrentina közötti agrárkapcsolatokat szorosabbra fűzik.

Az agrárminiszter a nagyköveteknek jelezte, hogy szeptemberben rendezik meg Budapesten az Országos Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, amely kiváló alkalmat teremt az agrárkapcsolatok élénkítésére, valamint a további együttműködési lehetőségek feltárására.

Nagy István azt is elmondta, hogy szintén Budapesten tartják október 15-17. között a Víz Világtalálkozót, valamint október 17-18. között kerül megrendezésre a 4. Magyarország-Latin-Amerika Fórum, melynek középpontjában a mezőgazdaság áll.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

—

The post Szélesedő nemzetközi agrárkapcsolatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 19-én a PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján, Budapesten. 

Precíziós gazdaság nélkül nem lesz megújuló magyar mezőgazdaság, az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, növeli a hatékonyságot, ezzel pedig a versenyképességet és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé

    Az Agroinform.hu portál, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett, precíziós gazdálkodásról szóló kétnapos konferencián a miniszter hangsúlyozta, hogy a modern technológiák használata a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremti meg.

    A kormány törekszik arra, hogy a környezetet, a talajt és a vizet egyaránt kímélő helyspecifikus gazdálkodás valósuljon meg. Ennek segítésére vezették be a Digitális jólét programot, valamint készítették elő a Digitális agrárstratégiát, aminek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők, az agrárszakemberek, a szakigazgatásban dolgozók a mindennapi munkájuk során minél szélesebb körben használhassák az új technológiákat, informatikai és infokommunikációs rendszereket és elsajátítsák az ezek alkalmazásához szükséges komplex tudást – tette hozzá.

    Nagy István kifejtette,

fel kell készülni arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel. Továbbra is szeretnék elérhetővé tenni a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált.

A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése, a döntéshozatali eljárások gyorsítása. Nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésére és az a cél, hogy ezt ki is tudják használni – fűzte hozzá.

a magyar nemzet jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl, annak megújítása is. Összhangot kell teremteni az innováció és a hagyományos – helyi igényekre épülő és kisléptékű – vidékfejlesztés között.

Az agrárminiszter szerint az idei PREGA kiállítás újabb lendületet ad majd az innovatív megoldások és technológiák felfedezésére és használatára.

    Győrffy Balázs, a NAK elnöke rámutatott arra,

a következő évtizedekben dinamikusan fog növekedni az agrártermékek iránti kereslet, felértékelődik a mezőgazdaság, bő 30 év múlva 9 milliárd embert kell majd táplálni a Földön. Mivel a szántóterületek nagysága csak minimálisan növelhető, ezért új erőforrásokban kell gondolkodni, illetve a meglévők felhasználását kell a fenntarthatóság szempontjából optimalizálni.

Az agrárkamara elnöke szerint a megoldás a precíziós gazdaságban rejlik, mivel csak az képes egyszerre a fenntarthatóságot és a versenyképességet biztosítani.

    Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint

a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása fontos eszköze a mezőgazdasági kibocsátás növelésének, emellett a versenyképesség és a környezeti fenntarthatóság szempontjából is fontos. Nem a precíziós gazdálkodásra átállás költsége a jelentős tétel, hanem az a veszteség, amelyet annak hiánya évről-évre okoz.

    Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is lényegesen nagyobb, 65-70 ezer forintos eredményesség javulás lenne elérhető, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.

Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák.

    Bolyki Bence, az agroinform.hu portál vezetője, a rendezvény főszervezője ismertette,

az idei PREGA-ra több mint ezren jelezték részvételi szándékukat. Az érdeklődők elméleti és gyakorlati kérdésekre egyaránt választ kaphatnak a precíziós gazdálkodással kapcsolatban, több mint száz előadást hallgathatnak meg.

Számos modern alkalmazással is megismerkedhetnek, például a talajművelés, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a térinformatika területén. A kiállítótérben pedig több mint 40 szakmai kiállító mutatja be termékeit és újdonságait – sorolta. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post PREGA konferencia 2019 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Meg kell becsülni az agrárszakemberek innovatív és értékteremtő munkáját, ők a magyar társadalom „valódi fundamentumai”, akik hozzájárulnak a mezőgazdaság fejlődéséhez

A miniszter, aki a díj fővédnöke is, kiemelte:

a kitüntetéssel a mezőgazdaságban tevékenykedők közéleti munkáját, valamint társadalmi felelősségvállalását szeretnék elismerni. A cím nem egy-egy cselekedet, hanem egy egész életművet értékel

– tette hozzá. Közölte, hosszú távon pedig célja, hogy azzal vonzóvá tegyék a magyar vidéket, a szakembereken túl mindenki megszólítva érezze magát és mindenki közös ügynek érezze a vidék sorsának alakulását.

Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország sikerének záloga a vidék felemelkedése, megmaradásának záloga pedig a vidék megmaradása.

Mátrai Zoltán, az Agrotrend Csoport ügyvezető igazgatója, a díj főszervezője ismertette: a 2014-ben alapított díjra idén is 10 kategóriában lehet jelöltséget szerezni.

• Az elismerésre bármely ágazati szereplő jelölhető, de magát is jelölheti bárki
• október 15-től november 11-ig
• szakmai bemutatkozás és fotó feltöltésével
• a www.azevagrarembere.hu oldalra.

Elmondta, hogy a jelölést követően egy 70 agrárszakemberből álló bizottság novemberben választja ki a kategóriák döntőseit, akikre

• a közönség 2018. január 5-től 20-ig szavazhat majd.

A nyerteseket egy gálaesten február 2-án tüntetik ki, ahol életműdíjakat is átadnak – tette hozzá.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint

a mezőgazdaság sikere és jövője azon is múlik, hogyan tudnak az ágazatnak olyan fiatalokat megnyerni, akik az egyre erősödő versenyben helytállnak, akik segítségével fenntartható és megőrizhető a vidéki életforma és megtermelhetők az élelmiszerek. Ennek elérése érdekében szükség van példaképekre, akik a mezőgazdaságot büszkén vállalható célként testesítik meg.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 6 százalék. Emellett alacsony a szakmai végzettségűek aránya is, a magyar mezőgazdaságban munkálkodók 3 százaléka rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, a szakmai középfokú végzettségűek aránya is csak 10 százalék és az agrár felsőoktatásba is csak a fiatalok kevesebb mint 6 százaléka jelentkezik.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Forrás: mti

The post Meg kell becsülni az agrárszakemberek munkáját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

The post I. Agrár Horgászkupa és családi nap Szarvason – galériával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

a becslések szerint 2050-re 9 milliárd ember fog élni a Földön, és ezért 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. 10 éven belül a tudomány jövendölése szerint 40 százalékkal több fehérje is kell.

Nagy István elmondta: fel kell készíteni a magyar agráriumot, hogy nyitott és kész legyen az új információk befogadására. Meg kell újítani az agrárszakképzést és az agrár-felsőoktatást – tette hozzá.
   

A miniszter kifejtette:

Fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen legyen a XXI. század agrármérnöke, és meg is kell keresnünk a kérdésre a választ. Az agrármérnököknek képesnek kell lenniük arra, hogy az új tudományos eredményeket folyamatosan szintetizálják.

    A tárcavezető közölte, a szakemberek munkáját nézve, kiváló példát látott Gödöllőn a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) működésében, amely 16 szerteágazó kutatóintézetet integrál magában, mégis remekül tudnak együttműködni.
    Hozzátette, megismerkedve a vezetőikkel megtapasztalta, hogy megértették, milyen plusz energiákat tud felszabadítani a különböző tudományágak együttműködése. Aláhúzta, ki kell használni azt a szellemi potenciált, amely a magyar agrárkutató intézetekben van.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy intézményükhöz országosan 12 kutatóintézet és négy gazdasági társaság tartozik, amelyek lefedik az agrárium minden területét.
    A főigazgató három fontos kutatási területet nevezett meg, amelyek meghatározzák munkájukat:

• a precíziós gazdálkodás,
• a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás
• és a kedvezőtlen adottságú területek hasznosításának a lehetőségei.

Hozzátette, hogy ismét létrehozzák az öntözési kutató intézetet.

A sajtótájékoztató végén a NAIK stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Vitafort Zrt. Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt.-vel és a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft.-vel, amelynek Nagy István mint miniszter elvállalta a védnökségét.

forrás: mti

foto: Kovács Zoltán

The post Nagy István: Tudás nélkül nem lehet sikeres a megújuló agrárium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.