A szakmai program fő célja, hogy a leendő agrár szakemberek gyakorlati bepillantást nyerhessenek a tárca munkájába, az agrárium irányításának kérdéseibe, a döntések megszületésének körülményeibe. Továbbá megismerhessék az aktuális feladatokat, kézzelfoghatóbbá, és vonzóvá tegyék az agrárigazgatást, az agrárium szakmai irányításának terepét.

A Szent István Egyetem a hazai agrárképzés kiemelkedő felsőoktatási intézménye. Magas színvonalú, komplex, elméleti és gyakorlati képzésével évtizedek óta biztosítja a magyar agrár- és vidékfejlesztési ágazat számára a szakember-utánpótlást.

Nagy István megnyitó beszédében így fogalmazott:

A Földművelésügyi Minisztérium minden lehetséges eszközzel támogatja azt a szándékot, hogy a Szent István Egyetem a Kárpát-medencei magyar oktatási és gazdasági tér nemzetközi súlyú „tudásközpontjává” váljék. A hazai mezőgazdaságnak olyan agráregyetemre és kutatóközpontra van szüksége, amely minden téren felveszi a versenyt az élenjáró nyugat-európai társintézményekkel.

Továbbá hangsúlyozta, hogy az agrárium és a vidékfejlesztés napjainkban a leggyorsabban fejlődő területek közé tartozik.

Robbanásszerű változások zajlanak a technológiában, amellyel lépést kell tudnunk tartani, mert ellenkező esetben reménytelenül leszakadunk a fejlett világtól. Óriási igény mutatkozik a magas szintű high-tech tudással rendelkező szakemberekre, akik képesek a legújabb ismeretek, kutatási eredmények adaptálására, azok továbbfejlesztésére.

Ezek után szó esett a minisztérium új célkitűzéseiről is, mely szerint a Földművelésügyi Minisztérium az oktatás jelentőségét szem előtt tartva az eddiginél sokkal ésszerűbb és hatékonyabb agrárszakképzési rendszer felépítésén dolgozik. Kiemelten fontos, hogy gyakorlatias tudással rendelkező, jól képzett szakemberek kerüljenek ki a felsőoktatási intézményekből, az agrár-felsőoktatás pedig újra népszerűvé váljon a fiatalok körében.

A jövőt a tradíció és a tudás együttesen jelenti. Nemcsak ismernünk kell a legfrissebb globális trendeket, hanem be kell vezetnünk és minél szélesebb körben alkalmaznunk kell a legújabb technológiai újításokat, a már rendelkezésre álló csúcstechnológiát, mert csak így tudunk hatékonyak lenni és főként helyt állni a kiélezett nemzetközi versenyben.

A tervezett célkitűzések megvalósításában kiemelten számítunk a felsőoktatási műhelyekre, köztük a Szent István Egyetemre és az innen kikerülő szakemberekre is. Ezt a célt szolgálja a tárca az egyetem között megkötött stratégiai együttműködési megállapodás is, amely keretében támogatjuk az oktatási tevékenység színvonalának megtartását és fejlesztését azzal, hogy a lehetőségekhez mérten bekapcsolódunk az ebben érdekelt szakok képzésébe, valamint a gyakorlati helyszínek biztosításába.

A szakmai szemlén a hallgatók

• A támogatáspolitika legújabb fejleményeiről – előadó: Dr. Vásáry Miklós EU agrárpolitikai referens Agrárközgazdasági Főosztály,
• A földrajzi árujelzők és a védjegyek az agrárgazdaságban való kiemelt jelentőségéről, Az Eredetvédelmi Program és a Hagyományok-Ízek-Régiók Program eredményeiről – előadó: Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető Eredetvédelmi Főosztály valamint
• A Kárpát-medencei hungarikum mozgalom eredményeiről – előadó: Horváth Imre kommunikációs referens Hungarikum Főosztály

is hallhattak előadást.

A már hagyománnyá vált tanulmányi programhoz az államtitkár további eredményességet kívánt és biztosította a résztvevőket, hogy a tárca hivatali intézménye a jövőben is támogatja ennek megszervezését.

Meggyőződésem, hogy a tárca és az egyetem közötti eredményes együttműködést még tovább erősíti ez a program, mely pozitívan kihathat az agrárgazdasági képzések területére is. Bízom abban, hogy a Földművelésügyi Minisztériumot választjátok majd esetlegesen a szakmai gyakorlat teljesítésének, illetve a diploma megszerzését követően a munkavégzés helyszínéül.

The post Szakirányos tanulmányi szemle a Földművelésügyi Minisztériumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Erről folytattam tárgyalásokat Amnon Ben Ami- val, a szervezet ügyvezető igazgatójával és delegációjával.

The post Izraeli tapasztalatcsere az erdősítésről appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarországon jelenleg mintegy húszezer méhész tevékenykedik. A méhcsaládok száma jelentősen emelkedett:

• 1990-ben mintegy ötszáz-hatszázezer méhcsalád volt hazánkban,
• 2010-ben ez a szám már 997 ezerre nőtt,
• a legutóbbi, 2016-os adatok szerint pedig már meghaladta az 1,2 milliót is hangzott el Summa adásában.

A legutóbbi két évtized átlaga alapján Magyarország évi 20-25 ezer tonna mézet termel, amivel jelentős súlyt képviselünk az Európai Unió piacán.

A magyar kormány 2010 óta több intézkedéssel is támogatta az ágazatot. Ezek közül az egyik legfontosabb a fő méhlegelő, vagyis az akácfák megvédése volt.

Létrejött Magyarországon az akáckoalíció, amellyel sikeresen meg tudtuk védeni azt, hogy Magyarországon az akácfákat békén hagyják, sikerült megvédenünk azt, hogy a legnagyobb méhlegelőnk változatlan formában megmaradhat. És ez az akáckoalíció tette lehetővé azt, hogy ma már az akácméz hungarikum szerte a világban. Az akácméztermés 80 százaléka  itt keletkezik Magyarországon

mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium  parlamenti államtitkára.

Emellett a kormány a mézhamisítás téren is igyekezett megvédeni a termelők érdekeit. Az unió méztermelése 500-550 ezer tonna körül alakul egy évben, azonban szakértők szerint ez csak az EU-s belső fogyasztás mintegy 50-60 százalékát fedezi. Éppen ezért a fennmaradó hányadot a térség importálja, az EU-ba áramló, sokszor kétes minőségű méz viszont sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek.

Magyarország állítja elő az Európai Unió éves méztermésének 15 százalékát. Évjárattól függően a harmadik-hatodik helyen vagyunk a megtermelt méz mennyiségében. Az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládszámban Magyarország listavezető, hiszen 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, nincs még egy olyan hely az unióban, ahol ilyen sűrűn lennének a méhcsaládok

 mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Sikeres magyar kezdeményezés a mézhamisítás ellen

Hamisított, ipari jellegű, iparilag előállított műmézek jelentek meg az Európai Unió piacán, amelyek természetesen jóval olcsóbbak, mint a természetes úton előállított mézek, és addig, míg a boltok polcait ellepte ez az ipari műméz, addig a magyar méhészek kiváló méze ott maradt az udvaron. Ezért ez ellen mi nagyon határozottan felléptünk, Brüsszelben is szót emeltünk azért, hogy ez nem lehetséges. Találtunk egy nagyon kiváló európai uniós képviselőt, Erdős Norbertet, aki vette a fáradtságot, és kiállt a magyar méhészek mellett Európában, és elkészítette a mézjelentést, ami óriási siker, hiszen óriási többséggel el is fogadta az Európai Unió

fogalmazott Nagy István.

A március 1-jén elfogadott dokumentum a mézhamisítás elleni fellépést, a mézpromóció ügyét és a méhészek támogatásának növelését is előtérbe helyezte. Utóbbit tekintve a méhészágazat uniós szinten évente jelenleg mintegy 36 millió euró, azaz nagyjából 10-11 milliárd forint támogatást kap az EU pénzügyi forrásaiból.

36 millió eurót különített el az Európai Unió a méhészek számára. Ehhez a tagországoknak hozzá kell tenniük ugyanúgy még 36 millió eurót. Így összesen 72 millió euró jut a méhcsaládokra. Ez a támogatás nem valami sok, mindössze 4 euró/méhcsalád, az Európai Unió méhcsaládszámait figyelembe véve

mondta Bross Péter.

A hazai ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től mintegy tízmilliárd forint támogatást kapott, amelyet részben hazai költségvetési forrásból finanszírozott a kormány. Ez az összeg segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések és eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat, illetve a méhészek szakmai továbbfejlődését.

Az ágazat további fejlesztésének érdekében március 23-án stratégiai megállapodást írt alá a kormány és az ágazat.

forrás: www.hirado.hu

The post A méhészeti ágazat fejlődése az elmúlt nyolc évben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A kiemelt rendezvényen jelen voltak a város régi és jelenlegi vezetői, tisztségviselői, Pro Urbe díjasai.

Beszédet mondott: Dr. Nagy István, parlamenti államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, Dr. Árvay István polgármester, és Kosár Tibor a VÜF ügyvezető igazgatója. 

Dr. Nagy István, a térség országgyűlési képviselője, a város volt polgármestere elismerését és  tiszteletét fejezte ki a városban folyó munkákért, fejlesztésekért. Mint mondta:

Látszik, hogy nem csak új gépekről, megújuló berendezésekről és telephelyről beszélünk, hanem egy szellemiségében új városüzemeltetésről. Olyan innovatív megoldásokkal, ötletekkel és kezdeményező készséggel, mely méltón válik a város gazdasági életének új, meghatározó szereplőjévé. Olyan élhető város alapjait megteremtve ezzel, ahova jó hazaérkezni, jó itt maradni.

Kiemelte: Kosár Tibornak óvári gazdászként pedig külön kötelessége úgy figyelni a városra, mint egy jó gazdának. Ehhez kívánt még sok erőt és kitartást a munkájukhoz!

Dr. Árvay István polgármester beszédében hangsúlyozta: a város nagyon sok fejlesztését pályázati forrásból igyekszik megoldani, itt azonban erre nem volt lehetőség, illetve amire igen, ott még folyamatban van az elbírálás. Ennek ellenére szükségessé és halaszthatatlanná vált a régi/új épületegyüttes kialakítása, mely a mai naptól méltó műszaki telephelyként funkcionál a Városüzemeltetés részére.

A részletekről Kosár Tibor ügyvezető nyilatkozott. Elmondta, hogy az új, közel 9000 m2 telephelyen műhelyek, tárolók, modern öltözők, raktár, egy közösségi, ún büfé részleg valamint kívül parkolók kerültek kialakításra. Mindezek mellett van egy olyan ingatlanrész, amit bérbeadásra szánnak az új építményben. Mindezek összköltsége 300 millió forint volt.

foto: Bánhegyi István

The post Mosonmagyaróvár: Átadták a VÜF új telephelyét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mosonvármegyei Múzeum – Székely Zoltán igazgató szerint – először adott otthont fotóművészeti egyéni kiállításnak, és ez irányba is nyitni szeretne az intézmény. Nagy István parlamenti államtitkár köszöntőjében a mosonmagyaróvári képtár és művészeti alapítvány létrehozásának fontosságát is kiemelte. Megemlítette a fotográfus leghíresebb, a mosonmagyaróvári Flesch-központban is látható Yelena című alkotását, mely világviszonylatban is egyedi eredményt ért el: 6 kontinens 43 országában több mint 300 díjat nyert el.

A múzeumban április 11-ig látogatható tárlaton a harminc portré- és szociofotó az alkotó elmúlt három évének munkásságából nyújt ízelítőt. Valamennyi kép hazai és nemzetközi fotópályázatokon díjazott vagy többszörösen díjazott mű. Köztük látható a 36. Magyar Sajtófotó Pályázat „Mindennapi élet” (egyedi) kategóriájának első, második és harmadik díjas alkotása is.

Forrás: Kisalföld – 2018. 03. 06. 

The post Életmesék fotósszemmel – köszöntő beszéd Kerekes István fotóművész kiállításán appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az államtitkár kiemelte, egyértelműen előmozdítja az ágazat helyzetét a szaktárca és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) stratégiai megállapodása. Emlékeztetett arra, hogy közös munka zajlott a Magyar Méhészeti Nemzeti Program végrehajtási rendeletének kidolgozásában, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos feladatokban jelenleg is együttműködik az OMME és a minisztérium. 

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. 

Arról is szólt, hogy évtizedek óta fontos szerepet tölt be a méhegészségügyi hálózat, amely rendszeres ellenőrzéssel biztosítja és tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést. 

Az államtitkár hangsúlyozta,

a betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés kiemelt és megkülönböztetett figyelmet és támogatást kíván. A nyúlós költésrothadás, a nozéma, s az egyéb kórokozók, kártevők minden esztendőben igen komoly károkat okoznak a méhészetekben, de a legnagyobb veszélyt mégis változatlanul a varroa atka jelenti.

Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség már meghaladta a 12 méhcsalád/km2 értéket, amivel első helyre kerültünk Európában. A méhcsaládok száma meghaladja az  egymilliót, a méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között mozgott. A megtermelt méz nagyobb hányadát külföldön értékesítjük.

Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Az ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető.

MTI/FM sajtóiroda

Fotó: Szarkáné Takács Edit

The post A méhészek munkáját ma már megbecsülés övezi appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A gasztronómia mindig a mezőgazdaság termelés koronáját jelenti. És az egyik legnagyobb motiváló tényező, hiszen a minőségi alapanyag nélkül, minőségi gasztronómia nem lehet.Számunkra legnagyobb elismerés, amikor egy sztárséf azt mondja, hogy már nem kell külföldre mennie ahhoz, hogy kiváló minőségű húst, zöldséget vagy gyümölcsöt szerezzen be. Mind az, ami Magyarországon megtermelhető, az már áll rendelkezésre áll – olyan kiváló minőségben, ami számunkra megfelelő.

Nem csak a gazdák segítik munkájukkal a gasztronómusokat, hanem a szakácsok is hatással vannak egy-egy élelmiszer népszerűségére. A helyi és friss alapanyagokat előnyben részesítő séfek jelentősen hozzájárultak a helyi termékek piacának bővüléséhez.
Mucsi Árpád, ügyvezető, Bio Fungi Kft.:

Tudatosabbak lettek a vásárlók, több tekintetben is tudatosabbak. Úgy gondolom és úgy érzékelem, hogy a magyar termékek iránti elkötelezettség az elmúlt években – főleg az elmúlt három, négy, öt évben – óriási eredmény lett. Továbbá az egészséges életmódnak köszönhetően a friss termékek iránti igény, illetve érdeklődés is nagyon sokat növekedett.

A hatóságok és a szaktárca is sokat tett a helyi termékek népszerűsítéséért és az élelmiszerek minőségének javításáért. Ma már például nem kell disznót vágnia annak, aki finom házias fűszerezésű kolbászt, szalonnát szeretne enni.
Kurunczi János, tulajdonos, Tóalmási Kolbász Manufaktúra:

A szigorú uniós előírásoknak és a magyar hatóság – itt a NÉBIH-et kiemelném – tevékenységének köszönhetően nagyon-nagyon sokat javult ennek a termékcsaládnak a minősége. A mi célunk is egyébként alapvetően ez, hogy egy nagyon egészséges élelmiszert gyártsunk.

 A szaktárca a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait is szigorította az elmúlt években. Megváltoztak a hagyományos magyar élelmiszerekre, a húsárukra, a péktermékekre vonatkozó szabályok. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az intézkedéseknek köszönhetően tovább javult a termékek minősége.
Septe József, elnök, Magyar Pékszövetség:

A sütőiparnak, a pékszövetség tagjainak egyre több kihívásnak kell megfelelni. Egyre több vásárló igényli a különböző rozsos, magvas termékeket.  Egyre többen keresik a szénhidrát csökkentett, gluténmentes termékeket is. Azt gondolom, hogy a magyar sütőipar ennek meg akar felelni. Reményeim és véleményem szerint meg is tud.

 A Sirha nagyszerű alkalom a különböző élelmiszerek népszerűsítésére, ezt a lehetőséget több fogyasztás ösztönző kampány is kihasználta. A Kapj rá! projekt kiállítói területén a magyar halat, elsősorban a harcsát, a süllőt és pontyot reklámozták.
Lévai Ferenc, vezérigazgató, Aranyponty Halászati Zrt.:

A „Kapj rá!” mozgalom lényege, hogy felhívja a figyelmet a halra, arra a szerepével amit betölt az egészségben. Azzal a szerepével, ami fontos lenne az étkezési táplálék szempontjából és arra, hogy milyen egyszerűen és könnyen elkészíthető, és milyen finom. 

Az alapanyagok minősége mellett a magyar élelmiszeripar fejlődésének másik kulcsa a modernizálás. Ezt segítik a vidékfejlesztési, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatai is. Egyre több élelmiszeripari cég korszerűsíti berendezéseit, ami a gépforgalmazók bevételeire is pozitív hatással van.
Kósa Miklós, ügyvezető igazgató, Sütődetech Kft.:

Olasz gyártmányú sütőipari gépekkel foglalkozunk – ezek telepítésével, szervizelésével. Négy éve alapult a cég. Azt mondhatjuk, hogy az utóbbi időben eléggé jó prosperáltunk, tehát nem panaszkodunk.

A Sirha Budapesten a szakmai találkozók mellett versenyeket is szerveztek, amelyeken a cukrászok és a pékek is megmérkőzhettek egymással. A magyar élelmiszeripar jövője szempontjából örvendetes tény, hogy a rendezvényen a mesterek mellett a fiatal szakemberek is bemutatkoztak.

The post A gasztronómia ünnepe: SIRHA Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és Horeca Szakkiállítás – interjúk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Jövedelempótló támogatást igényelhetnek azok a fóliában termelő gazdák, akiknek tavaly októberben keletkezett káruk a viharos időjárás miatt. A kérelmeket csütörtöktől nyújthatják be.A falugazdásztól kért igazolás alapján kaphatnak jövedelempótló támogatást azok a fóliasátorban termelő gazdák, akiknek a tavaly október 15-étől 31-éig tartó időszakban tett kárt fóliasátraikban a viharos időjárás

A támogatás legfeljebb 2000 forint lehet négyzetméterenként, és 2018. február 15-től március 15-ig lehet igényelni. A támogatás éves keretösszege 100 millió forint. – közölte az agrártárca vezetője

Ugyanitt B. Nagy László országgyűlési képviselő a hazai agrárium helyzetéről beszélt a megjelent gazdáknak. Elmondta, hogy jelenleg az egyik fő probléma a jövedelmezőség. Azt kell elérni, hogy a gazdák jobban meg tudjanak élni a munkájukból, aminek a hozadéka pedig az lesz, hogy megszűnik az elvándorlás, a fiatalok helyben maradnak, és folytathatják szüleik, nagyszüleik munkáját. Ez a célunk, amit minél rövidebb idő alatt szeretnénk megvalósítani – fogalmazott B. Nagy László.

Fotó: Karnok Csaba

forrás: delmagyar.hu/szeged_hirek

The post Jövedelempótló támogatást igényelhetnek a fóliában termelő viharkárosultak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István előadásában köszönetet mondott a magyar gazda társadalomnak, amely 2010 óta 50 százalékkal növelte az agrárium kibocsájtását és 58 százalékkal az exportot. Az államtitkár beszélt többek között arról,

• hogyan lett 70 ezer új munkahely az agráriumban.
• miként alakul a közös agrárpolitika a következő európai uniós ciklusban.

Hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a generációváltás sikeressége, hogy ezt milyen módon tudják támogatni. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a jövő versenyképességét és sikerességét az fogja meghatározni, hogyan tudnak a gazdák nyersanyagtermelés helyett kész terméket előállítani. Így nem csak a feldolgozásból, de a kereskedelemből is profitálhatnak.

A rendezvényen Völner Pál országgyűlési képviselő elmondta: a fórumon a gazdák elmondják észrevételeiket és igényeiket, amelyekkel szerintük foglalkoznia kell a Földművelésügyi Minisztériumnak.

foto: Váli Júlia

forrás: 24 óra (újság)

The post Esztergomban tartott gazdafórumot Nagy István államtitkár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

dr. Nagy István országgyűlési képviselő, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárával az elmúlt négy év eredményeit és az elkövetkezendő időszak feladatait vettük sorra.

Ahhoz, hogy Mosonmagyaróvár és környéke az ország legfejlettebb régiójává válhasson a különböző szektoroknak átfogó együttes térségfejlesztésre van szüksége. Világos, hogy egy fejlett gazdaságú térségben nem csupán termelő vállalatokra van szükség, hanem élhető környezetre, magasan képzett és gyakorlott munkaerőre, erős szociális ellátórendszerre, valamint jelentős idegenforgalomra. Térségünk fejlődése vitathatatlan, a megkezdett munkának azonban még nem értünk a végére. Az elnyert mintegy 4 milliárd forint lehetőség és esély Mosonmagyaróvár és térsége számára.

Második ciklusát töltötte a Parlamentben. Az elmúlt négy év azonban lényegesen különbözött a korábbitól, hiszen már nem csupán országgyűlési képviselőként, hanem államtitkárként is dolgozott. Mennyiben tudta ezt a térség számára kamatoztatni?  

A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkáraként végzett munkám során új lehetőségek nyíltak számomra az érdekérvényesítés terén.  A kormány tagjaként a döntéshozatalban is részt veszek.

Az első ciklus alatt kapcsolatokat építettem ki, megismertem a rendszer működését. 2010 és 2014 között előkészítettük azokat a programokat, amelyek az elmúlt négy évben megvalósultak.  Úgy vélem, a Mosonmagyaróváron és környékén élők a térség jelentős fejlődését tapasztalhatták meg.

• A környező települések infrastruktúrája folyamatosan fejlődött,
• új nagyvállalatok jelentek meg,
• Mosonmagyaróvár gazdasági ereje pedig tovább erősödött.

Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a közös eredményeink mögött az itt élő emberek szorgalma és munkája, a helyi vállalkozások és az önkormányzatok sikeres működése áll.

Említene néhányat ezekből a fejlesztésekből?

A térség komplex fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a gazdasági erő növelése. A közlekedésfejlesztés a gazdaság növekedésének alapja, azonban szükség van olyan ipari-kereskedelmi területek kialakítására is, amelyek vonzók a térségben munkahelyeket létrehozó nagyvállalatoknak.

Az elmúlt időszakban elnyert támogatások ezt a célt is szolgálják. Így például 280 millió forintból tovább bővülhet Mosonmagyaróvár ipari parkja. Az elnyert összegből

• a város önkormányzata új területeket csatolhat az ipari parkhoz és elvégezheti azok teljes infrastrukturális fejlesztését.

A termelő vállalatok körének bővülését eredményezi a régi Kaiser-üzem telephelyének teljes körű rehabilitációja is. A terület rendezése 300 millió forintból valósulhat meg. Számos korábbi nagyvállalat telephelye kihasználatlanul áll Mosonmagyaróváron. Ezek közül most – ügyelve arra, hogy Moson-városrész gazdasági vonzereje is növekedjen – az egykori húsüzem telephelye teljesen megújul.

A helyi gazdaság további erősítését szolgálja az egykori szovjet laktanya területének rehabilitációja szintén 300 millió forintos keretösszeggel.

A közösségi erőforrásokkal való gazdálkodást teszi hatékonyabbá

• a mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal,
• a Kossuth Lajos Gimnázium
• és a Huszár Gál Városi Könyvtár energetikai korszerűsítése,

melynek keretében nyílászárócsere, tetőszigetelés valósul meg és napelemeket is felhelyeznek az épületekre. Az intézmények korszerűsítésére 363 millió forint uniós támogatás áll rendelkezésre.

A gazdaság mellett egyéb területekre is jutott forrás?

Látnunk kell, hogy térségünk gazdaságfejlődésének kiváló lehetőséget biztosít a határok közelsége, ugyanakkor mindez hátrányokkal is jár. A környékbeli vállalatok egyre nehezebben találnak szakképzett munkaerőt. Ennek a helyzetnek a megoldására, azaz a foglalkoztatás javítására 350 millió forintot fordítunk. Ebből az összegből többek között beruházás ösztönzésre és szakképzésre is jut forrás.

További 200 millió forintból a Flesch Nonprofit Kft. a családbarát munkahelyek létrehozását, az atipikus foglalkoztatás népszerűsítését támogatja, így javítjuk az édesanyák munkaerő-piaci helyzetét.  Meggyőződésem, hogy a térség gazdasági erejének növelése együtt kell, hogy járjon a szociális szolgáltatások minőségének javulásával. 

Éppen ezért erősítjük a szociális ellátórendszerünket egy 174 millió forintból megvalósuló új bölcsőde létrehozásával Mosonmagyaróváron. A sikeres pályázatunknak köszönhetően egy új, 26 férőhelyes csoport jön létre. Erre óriási szükségünk van, mivel a város másik három bölcsődéje évek óta teljes kapacitással működik.

A Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás biztosítja a szociális étkeztetést, a konyhájukat 85 millió forintból fejlesztjük. Ennek köszönhetően a konyha kapacitása a jelenlegi 350 adagról 500-ra emelkedik meg.

Mindezeken túl új épületszárnnyal bővül a Család és Gyermekjóléti Központ. A 150 millió forintos támogatásnak köszönhetően az intézményben minden kötelező szolgáltatás egyszerre működtethető.

A társadalmi felelősségvállalásra is nagy hangsúlyt fektettünk. Ennek jegyében mintegy 86 millió forintból korszerűsítjük a hajléktalanszálló épületét.

A Gulyás Lajos Kollégium konyhájának átfogó fejlesztésére 67 millió forintot fordítunk.

A Mofém telep szociális és kulturális életének fejlesztésére 508 millió forint jut.

Fontos feladatomnak tekintem a térségünk turizmusának megerősítését is. Javítjuk a Duna és a Mosoni-Duna mentén a víziturizmus infrastrukturális és szolgáltatási kereteit, 368 millió forintot nyertünk el erre. 134 millió forintból pedig a mosoni kerékpárút alakítjuk ki. Még további 220 millió forint növeli térségünk turisztikai vonzerejét, ez az összeg a Flesch Nonprofit Kft. rendelkezésére áll városunk kulturális életének fejlesztésére.

Mindezekből úgy tűnik, most egy kicsit hátra lehet dőlni …

Az ingujjat igazán most kell feltűrnünk. Ahhoz ugyanis, hogy Mosonmagyaróvár és környéke az ország legfejlettebb régiójává válhasson a különböző szektoroknak átfogó együttes térségfejlesztésre van szüksége. Azaz, a gazdaságnak, a környezetvédelemnek, az oktatásnak és a turizmusnak egymást erősítve, együtt kell fejlődnie. Úgy vélem, az elmúlt időszakban elnyert és az előttünk álló időszakban megvalósuló projektek ezt az átfogó fejlesztést szolgálják. 

Az elnyert mintegy 4 milliárd forint esély arra, hogy fejlődjön a gazdasági élete. Esély arra, hogy az itt élőknek megfelelő infrastrukturális, szociális és kulturális ellátást biztosítsunk. Ez a 4 milliárd forint és mindnyájunk közös munkája a biztosíték arra, hogy egy fejlődő, sikeres városban élhessünk.

forrás: https://mosonvarmegye.net/

The post Az elnyert négymilliárd lehetőség és esély a térség számára – interjú Dr. Nagy Istvánnal appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.