A tárcavezető arra emlékeztetett, 2021-től soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre az agrárium fejlesztésére, amely a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg.

Nagy István kifejtette, a kormány 2023 áprilisában a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte, ezzel vált lehetővé az újabb pályázatok támogatása. A most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című kiírás vonatkozásában 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése elnevezésű konstrukció keretében pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről határoztak. Emellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása című felhívásra benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrás odaítéléséről született döntés az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak – sorolta a miniszter.

Nagy István megemlítette, hogy a már korábban a Vidékfejlesztési Program keretei között megítélt támogatások kifizetéseihez kapcsolódóan a 2023-as esztendőben a magyar költségvetés 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forintot már elutaltak az érintettek számára.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, egyre fontosabbá és értékesebbé válnak a helyben megtermelt, előállított termények, termékek, árucikkek, fontos a termelők és a vásárlók mikro szintű összekapcsolása, ehhez azonban a legkisebb üzemmérettel rendelkező – legtöbb esetben önerővel sem bíró – termelőknek segítségre van szüksége.  A felhívás keretében 15 000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű, átalány jellegű támogatásra nyújthattak be támogatási kérelmet a kisméretű üzemmel rendelkező őstermelők, és vállalkozások – emlékeztetett a miniszter.

Hozzátette, a támogatási konstrukció keretében közel 20 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be, amelyből az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként több mint 13 ezer termelő részesült 73 milliárd forintot meghaladó összegű támogatásban, a már kifizetett támogatás mértéke pedig 48,78 milliárd forint. A napokban újabb 1.263 kérelem esetében született pozitív támogatói döntés, amely 7,6 milliárd forint támogatás odaítélését jelenti az érintett gazdálkodók számára.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Újabb nyertesek a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázatban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta,  a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan elszámolható kiadási összegek az emeléssel a jelenlegi piaci árakhoz lettek igazítva. Így a gazdák még nagyobb biztonsággal valósíthatják meg tervezett beruházásaikat – tette hozzá. 

Kiemelte, hogy az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. Különösen fontos ezt hangsúlyozni az idei évben, amikor Magyarország termőterületeinek nagy részét súlyos szárazság sújtotta. Nagy István rámutatott, közös érdekünk az öntözött területek nagyságának a növelése. Ehhez nyújt segítséget a kiírás, amely átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez. 

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az öntözésfejlesztési támogatás évek óta folyamatosan a gazdák rendelkezésére áll, és a kérelmek beadására ennek a pályázati konstrukciónak a keretében még 2023. június 30-ig van lehetőség.

AM Sajtóiroda

The post Kedvezőbbé váltak az öntözésfejlesztési támogatás feltételei appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető rámutatott, a támogatási kérelmek benyújtására 2022. november 15. – december 15. között, valamint 2023. szeptember 15. – október 15. között lesz lehetőség. Az idei évben benyújtott támogatási kérelem 12 hónapos időtartamra szóló igénylést jelent, amelyet 2023 őszén újabb egy éves támogatási időszak követ. A támogatás mostani egy éves kötelezettségvállalási időszaka 2022. október 16-tól indul, tehát ekkortól kell a magasabb szintű feltételeket biztosítani az állatállomány számára a támogatás lehívása érdekében, hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: támogatási kérelmet azon mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, akik a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként szerepelnek, valamennyi állategészségügyi nyilvántartási és nyomonkövetési kötelezettségének eleget tesznek, valamint betartják az állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat.

Nagy István elmondta, az uniós agrártámogatási rendszerben a baromfitartók számára eddig alapvetően beruházásokat segítő támogatási lehetőségek álltak rendelkezésre, ezt bővítették most a magasabb szintű állatjóléti követelményeket kompenzáló támogatási formával. A felhívás az állatsűrűség csökkentésével, a mechanikai sérülések megelőzésével, az ivóvíz minőségű itatóvíz használatával, valamint az étkezési tojást termelő tyúkok és tenyészbaromfi állományok vonatkozásában toxinmentes takarmányokkal történő takarmányozással kívánja a baromfiállományok jólétét javítani. A feltételeket az Európai Bizottsággal való egyeztetés alapján, az uniós előírások mentén alakították ki, fűzte hozzá.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó uniós előírások értelmében a nemzeti költségvetésből finanszírozott baromfi állatjóléti támogatások közül ki kell vezetni az eddig ebből a forrásból támogatott állatjóléti tevékenységeket.  Ezeket a továbbiakban a Vidékfejlesztési Programból, majd azt követően a Stratégiai Terv pályázataiból finanszírozzák. A nemzeti baromfi állatjóléti támogatás keretei között 2022/2023 III. és IV. negyedévére kifizetési kérelem tehát már nem lesz benyújtható a takarmány nem kívánatos anyagtartalom-mentességének, illetve a takarmányozáshoz szükséges ivóvíz-minőségű víz biztosítására, sem a mechanikai sérülések megelőzésére. A felhívással nem érintett intézkedések vonatkozásában a nemzeti támogatási jogcím továbbra is elérhető lesz, emelte ki Nagy István.

Az új felhívás megtekinthető a www.palyazat.gov.hu oldalon.

The post Hamarosan elérhetők az új baromfi állatjóléti támogatások appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető hangsúlyozta: az újranyitást a 2020 őszén megjelent kiírás óriási sikere indokolja. Akkor, a 360 milliárd forint keretösszegű felhívásra közel 473 milliárd forintra nyújtottak be támogatási igényt a kérelmezők.
    Kiemelte, hogy a felhívás a már megismert feltételrendszer mellett lesz továbbra is elérhető, a támogatási intenzitás főszabályként 50 százalékos, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió forint között változik, maximum 2 milliárd forint lehet.
    A tájékoztatás szerint baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára nyílik ismét lehetőség támogatott módon új állattartó telepek létrehozására, meglévők korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére.
    A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy azok is pályázhatnak, akik a korábbi felhívás keretében már részesültek ilyen támogatásban, akár ugyanazon megvalósítási helyre is.
    A támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint február végétől lesz lehetőség.

The post Ismét elérhető lesz az állattartó telepek fejlesztését támogató felhívás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén a gazdálkodók 166 ezer egységes kérelmet nyújtottak be az ötmillió hektár mezőgazdasági területre. Az előleg mértéke a közvetlen támogatásoknál a jogcímek becsült fajlagos összegét érintően maximum 70 százalék, a területalapú vidékfejlesztési támogatásoknál – mint például az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés vagy az ökológiai gazdálkodásra történő átállás támogatása – maximum 85 százalék lehetett. A miniszter kiemelte, a 2021. október 18-ától december 1-ig tartó előlegfizetési időszakban a közvetlen támogatások keretében a területalapú támogatásra 157 milliárd, a zöldítésre pedig 46 milliárd forintot fizettek ki. Ezen felül a  termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatására 16 milliárd, az anyajuhtartásra 4,5 milliárd, míg a hízott bika igénylések után 0,8 milliárd forint utalása történt meg. A kisgazdaságok egyszerűsített támogatása kapcsán 2,2 milliárd forint, a fiatal gazdák területalapú plusztámogatására 0,6 milliárd forint, az intenzív és az extenzív gyümölcsültetvények után pedig 1,4, illetve 2,1 milliárd forint kifizetése valósult meg – tette hozzá. Kifejtette, a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási program keretében 26 milliárd, az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan 6,3 milliárd forint kifizetésére került sor.

Nagy István kitért arra is, hogy a fentieken túl a 100%-ban nemzeti költségvetésből finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások keretében is jelentős összegek folyósítása valósult meg. Október 18-ától a hízottbikák után 1,9 milliárd, a tejhasznú tehenek után 9,7 milliárd és az extenzív szarvasmarhák után 1,6 milliárd forint kifizetése történt meg. Az utalások ezzel nem fejeződtek be, várhatóan idén még további 40 milliárd forint folyósítására kerül sor és a legtöbb termelő már jövő év március végéig megkapja a számára megítélt támogatást – hangsúlyozta a tárcavezető.

The post November végéig 262 milliárd forint előleget fizettek ki a gazdáknak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. századi agráriumban a hagyományokon nyugvó, korszerű szakmai tudás alkalmazásán túl, elengedhetetlen a természeti környezet megóvását biztosító és a versenyképességet növelő innovatív megoldások megléte. Ezért a kormánynak elkötelezett célja, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttassa a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Óriási lehetőséget biztosítanak a magyar vidék számára az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító, a nemzeti költségvetésből 80 százalékkal kiegészített, 4 265 milliárd forint értékű vidékfejlesztési források. Csak a 2021-ben eddig megjelent új pályázati felhívások keretösszege megközelíti az 1100 milliárd forintot – tette hozzá. Nagy István kiemelte, az ültetvénytelepítésre és gyógynövénytermesztésre szánt támogatásokhoz összesen 15 milliárd forint keretösszeget különítettek el. A termelők mintegy 2500 hektáron tervezik az új, magas színvonalú gyümölcstermő területek kialakítását. Emellett a kertészeti üzemek általános megújításának támogatására 50 milliárd forint keretösszeggel jelent meg pályázat. Kiemelte, az élelmiszeripari üzemek fejlesztése kapcsán egy technológia- és eszközfejlesztést célzó 50 milliárd forint keretösszegű, és egy komplex üzemfejlesztést lehetővé tevő 200 milliárd forint keretösszegű felhívást írt ki az agrártárca.

A miniszter beszélt arról is, hogy a 2020-as és 2021-es év megmutatta a magyar mezőgazdaság, s ezen belül a szőlő- és borágazat válságállóságát. Hangsúlyozta, az egyes termelőknél nagyobb mennyiségben halmozódhattak fel borok az elmúlt időszakban. A segítség részeként ezért a vendéglátásba beszállító és a borturizmusban érintett bortermelők részére nyújtott támogatást 2020 után idén is igényelhették az érintett pincészetek, ehhez 1,5 milliárd forintot biztosított a kormány. Az erről szóló rendelet szeptember elején jelent meg. Emellett pedig idén augusztus 1-jén hatályba lépett az új bortörvény – emlékeztetett Nagy István. Az agrártárca kiemelt célja, hogy minél több gazdálkodó éljen a támogatási lehetőséggel, kiszámíthatóan, biztonságosan és folyamatosan férjen hozzá a forrásokhoz, növekedjen a támogatásokba bevont területek aránya és ezáltal minél nagyobb területen és minél több ágazatban valósuljon meg a természetkímélő gazdálkodás.

The post A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A belföldi eredetű kínálat bővítését és a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók európai exportlehetőségeinek bővítését célzó bejelentést az eseményen Nagy István agrárminiszter üdvözölte és előremutatónak nevezte. Hozzátette: azt reméli, hogy más élelmiszer-láncok is követik az Aldi példáját.
    Hangsúlyozta:

a magyar agrárpolitikában is központi helyet foglal el a tej és a tojás előállításához kapcsolódó tevékenységek támogatása.

    A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt években Magyarországon nőtt a tej és a tejtermékek fogyasztása, „a tejhozam vonatkozásában pedig egyenesen az elsők között vagyunk az unióban”. A kormányzat „minden lehetséges eszközzel” támogatja a termelőket, hogy ez így is maradjon – mondta.
    Nagy István erre példaként említette, hogy

áprilistól novemberig 1031 milliárd forint értékben írtak ki új pályázati felhívásokat a Vidékfejlesztési Program keretében, illetve újranyitották a 360 milliárd forint keretösszegű, az állattartó telepek nagyobb léptékű fejlesztésére irányuló felhívást, és meghirdettek egy 30 milliárd keretösszegű felhívást a kisebb fejlesztésekre is. A pályázatok segítségével a marhatartó ágazatban csaknem 40 ezer férőhely létesítése és korszerűsítése valósulhat meg

– ismertette.
    A miniszter szólt arról is, hogy az agrárfejlesztési támogatásokkal segítik a tojástermelést is, aminek köszönhetően Magyarország e tekintetben önellátóvá válhat. Pozitív tendenciaként hivatkozott arra, hogy a belföldi termelés több mint egymilliárd darabra nőtt, a fejenkénti fogyasztás pedig évi 215-ről 243 darabra.

    Pusztai Ádám, az Aldi Magyarország beszerzési igazgatója bejelentette, hogy tovább bővítik a magyar alapanyagokból hazai feldolgozóüzemek által készített termékeik körét. Hozzátette: 65 alapvető tejtermékük magyar gazdáktól érkező tejből, Magyarországon készül, és hamarosan újabb magyar forrásból érkező tejtermékeket vezetnek be. A jövő év elejétől pedig az összes, a cég által értékesített – mintegy 90 millió darab – tojást, köztük a biotojást is magyar forrásból szerzik be – közölte.
    Elmondta, hogy a cég által értékesített évi több mint 40 millió liter tej, 1000 tonna rögös túró, 2800 tonna trappista sajt, mintegy 10 millió darab tejföl, 7 millió darab kefir és 3,5 millió darab natúr joghurt mind magyar forrásból érkezik, ami a hazai agráriumban több ezer embernek biztosít stabil hazai felvevőpiacot és megélhetést.
    Pusztai Ádám bejelentette azt is, hogy cégük tovább kívánja erősíteni a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók exportlehetőségeit. Céljuk, hogy az Aldi Magyarországon, illetve az Aldi Észak és Aldi Dél vállalatcsoport 8500 európai üzletén keresztül minél több magyar cég jusson el a 430 milliós lakosságú európai piacra.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Aldi döntését fontos, jó irányba tett első lépésként kell értékelni, amit ha még több ilyen követ, akkor „pozitív spirálba kerül a magyar mezőgazdaság”.

    Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke az Aldi döntését méltatva felidézte: a terméktanács és az élelmiszerlánc öt éve fogalmazta meg azt a célt, hogy a hazai tejtermelők és a feldolgozók hazai tej és tejtermékekkel tudják kiszolgálni a magyarországi kiskereskedelmi láncokat. Az ágazat eredményeit ismertetve beszámolt arról, hogy a fejenkénti tejfogyasztás „húsz év után újra átlépte a bűvös 200 kilogrammos határt”, és 16 év után ismét 2 milliárd kilogramm felett van a megtermelt nyerstej mennyisége.

    Szép Imre, a Magyar Tojásszövetség elnöke szintén gratulált az élelmiszerlánc döntéséhez, egyúttal az együttműködés és a párbeszéd folytatását javasolta, hogy a termelők az átlagos önköltséget és minimális hasznot megkapják termékeikért.

    Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője egyebek mellett azt közölte, hogy a Aldi 272 saját márkás terméken található meg a magyar termék védjegy, valamint hogy a védjegyhasználók köre dinamikusan növekszik. Kitért arra is, hogy a pandémia alatt több magyar terméket vásároltak a vevők.

The post Az Aldi jövőben csak magyar beszállítóktól szerzi be az alapvető tejtermékeket és a tojást appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István a 19. Csengeri Almanapok megnyitóján elmondta, a közös agrárpolitika (kap) forrásainak nemzeti társfinanszírozási mértéket a kormány nyolcvan százalékra emelte fel, ami háromszor nagyobb összeg, mint a korábbi években volt.
    A tárcavezető Forján Zsolt (Fidesz-KDNP), a magyar-román határ melletti kisváros polgármesterének egy helyi almafeldolgozó létrehozására tett javaslatára reagálva kifejtette, most is nyitva van egy olyan pályázati lehetőség, amellyel egy ilyen élelmiszeripari üzemet meg lehet építeni.
    A kormány akár ötmilliárd forint támogatást is tud adni ahhoz, hogy egy ilyen komoly üzem megvalósulhasson Csengerben – tette hozzá Nagy István.
    A miniszter szerint a világ értékválságban szenved, keresi azokat az identitási pontokat, amelyekhez viszonyulhat. A magyaroknak azonban megvannak ezek a fontos pontok, a hit, a hagyomány és a kultúra, „innen jön a segítség” – fogalmazott Nagy István.
    Az eseményen Kovács Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt, ezen a fesztiválon a térség legfontosabb termékét, a csengeri almát ünneplik.
    Minden arról szól, hogy tudjuk a magyar vidéki életet élhetővé és gazdaságossá tenni, és lelkületileg magyarnak megtartani – mondta a nagyobbik kormánypárt térségi képviselője.

The post A magyar vidékfejlesztési program támogatása Európában egyedülállóan magas appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonalának emelése tekintetében központi kérdés a megtermelt és betakarított termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges – tette hozzá.

Nagy István szerint a felhívás éppen ezért önállóan támogatható tevékenységként terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók és terménytárolók technológiai korszerűsítésére nyújt lehetőséget. A pályázat emellett kiterjed még a kapcsolódó eszközök, technológiák beszerzésére és felújítására, valamint a létesítmények energiahatékonyságának javítására, illetve a megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazására. A felhívás a meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett rakodógépek beszerzésére is vonatkozik – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kifejtette, a pályázati kiírás keretében mezőgazdasági termelők jogosultak a kérelmek benyújtására. A vissza nem térítendő, elnyerhető támogatás maximális mértéke pedig 1 milliárd forint lehet. Főszabályként az összes költség 50%-át lehet támogatásként megkapni, ez a közép-magyarországi régióban 40%, de a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak – hangsúlyozta a tárcavezető. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

The post Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.