A szakmai program fő célja, hogy a leendő agrár szakemberek gyakorlati bepillantást nyerhessenek a tárca munkájába, az agrárium irányításának kérdéseibe, a döntések megszületésének körülményeibe. Továbbá megismerhessék az aktuális feladatokat, kézzelfoghatóbbá, és vonzóvá tegyék az agrárigazgatást, az agrárium szakmai irányításának terepét.

A Szent István Egyetem a hazai agrárképzés kiemelkedő felsőoktatási intézménye. Magas színvonalú, komplex, elméleti és gyakorlati képzésével évtizedek óta biztosítja a magyar agrár- és vidékfejlesztési ágazat számára a szakember-utánpótlást.

Nagy István megnyitó beszédében így fogalmazott:

A Földművelésügyi Minisztérium minden lehetséges eszközzel támogatja azt a szándékot, hogy a Szent István Egyetem a Kárpát-medencei magyar oktatási és gazdasági tér nemzetközi súlyú „tudásközpontjává” váljék. A hazai mezőgazdaságnak olyan agráregyetemre és kutatóközpontra van szüksége, amely minden téren felveszi a versenyt az élenjáró nyugat-európai társintézményekkel.

Továbbá hangsúlyozta, hogy az agrárium és a vidékfejlesztés napjainkban a leggyorsabban fejlődő területek közé tartozik.

Robbanásszerű változások zajlanak a technológiában, amellyel lépést kell tudnunk tartani, mert ellenkező esetben reménytelenül leszakadunk a fejlett világtól. Óriási igény mutatkozik a magas szintű high-tech tudással rendelkező szakemberekre, akik képesek a legújabb ismeretek, kutatási eredmények adaptálására, azok továbbfejlesztésére.

Ezek után szó esett a minisztérium új célkitűzéseiről is, mely szerint a Földművelésügyi Minisztérium az oktatás jelentőségét szem előtt tartva az eddiginél sokkal ésszerűbb és hatékonyabb agrárszakképzési rendszer felépítésén dolgozik. Kiemelten fontos, hogy gyakorlatias tudással rendelkező, jól képzett szakemberek kerüljenek ki a felsőoktatási intézményekből, az agrár-felsőoktatás pedig újra népszerűvé váljon a fiatalok körében.

A jövőt a tradíció és a tudás együttesen jelenti. Nemcsak ismernünk kell a legfrissebb globális trendeket, hanem be kell vezetnünk és minél szélesebb körben alkalmaznunk kell a legújabb technológiai újításokat, a már rendelkezésre álló csúcstechnológiát, mert csak így tudunk hatékonyak lenni és főként helyt állni a kiélezett nemzetközi versenyben.

A tervezett célkitűzések megvalósításában kiemelten számítunk a felsőoktatási műhelyekre, köztük a Szent István Egyetemre és az innen kikerülő szakemberekre is. Ezt a célt szolgálja a tárca az egyetem között megkötött stratégiai együttműködési megállapodás is, amely keretében támogatjuk az oktatási tevékenység színvonalának megtartását és fejlesztését azzal, hogy a lehetőségekhez mérten bekapcsolódunk az ebben érdekelt szakok képzésébe, valamint a gyakorlati helyszínek biztosításába.

A szakmai szemlén a hallgatók

• A támogatáspolitika legújabb fejleményeiről – előadó: Dr. Vásáry Miklós EU agrárpolitikai referens Agrárközgazdasági Főosztály,
• A földrajzi árujelzők és a védjegyek az agrárgazdaságban való kiemelt jelentőségéről, Az Eredetvédelmi Program és a Hagyományok-Ízek-Régiók Program eredményeiről – előadó: Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető Eredetvédelmi Főosztály valamint
• A Kárpát-medencei hungarikum mozgalom eredményeiről – előadó: Horváth Imre kommunikációs referens Hungarikum Főosztály

is hallhattak előadást.

A már hagyománnyá vált tanulmányi programhoz az államtitkár további eredményességet kívánt és biztosította a résztvevőket, hogy a tárca hivatali intézménye a jövőben is támogatja ennek megszervezését.

Meggyőződésem, hogy a tárca és az egyetem közötti eredményes együttműködést még tovább erősíti ez a program, mely pozitívan kihathat az agrárgazdasági képzések területére is. Bízom abban, hogy a Földművelésügyi Minisztériumot választjátok majd esetlegesen a szakmai gyakorlat teljesítésének, illetve a diploma megszerzését követően a munkavégzés helyszínéül.

The post Szakirányos tanulmányi szemle a Földművelésügyi Minisztériumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A zsidó államot 1948. május 14-én kiáltotta ki David Ben-Gurion, Izrael első miniszterelnöke.

MTI Fotó: Kovács Tamás

The post Faültetés Budapesten Izrael alapításának 70. évfordulója alkalmából appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Erről folytattam tárgyalásokat Amnon Ben Ami- val, a szervezet ügyvezető igazgatójával és delegációjával.

The post Izraeli tapasztalatcsere az erdősítésről appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarországon jelenleg mintegy húszezer méhész tevékenykedik. A méhcsaládok száma jelentősen emelkedett:

• 1990-ben mintegy ötszáz-hatszázezer méhcsalád volt hazánkban,
• 2010-ben ez a szám már 997 ezerre nőtt,
• a legutóbbi, 2016-os adatok szerint pedig már meghaladta az 1,2 milliót is hangzott el Summa adásában.

A legutóbbi két évtized átlaga alapján Magyarország évi 20-25 ezer tonna mézet termel, amivel jelentős súlyt képviselünk az Európai Unió piacán.

A magyar kormány 2010 óta több intézkedéssel is támogatta az ágazatot. Ezek közül az egyik legfontosabb a fő méhlegelő, vagyis az akácfák megvédése volt.

Létrejött Magyarországon az akáckoalíció, amellyel sikeresen meg tudtuk védeni azt, hogy Magyarországon az akácfákat békén hagyják, sikerült megvédenünk azt, hogy a legnagyobb méhlegelőnk változatlan formában megmaradhat. És ez az akáckoalíció tette lehetővé azt, hogy ma már az akácméz hungarikum szerte a világban. Az akácméztermés 80 százaléka  itt keletkezik Magyarországon

mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium  parlamenti államtitkára.

Emellett a kormány a mézhamisítás téren is igyekezett megvédeni a termelők érdekeit. Az unió méztermelése 500-550 ezer tonna körül alakul egy évben, azonban szakértők szerint ez csak az EU-s belső fogyasztás mintegy 50-60 százalékát fedezi. Éppen ezért a fennmaradó hányadot a térség importálja, az EU-ba áramló, sokszor kétes minőségű méz viszont sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek.

Magyarország állítja elő az Európai Unió éves méztermésének 15 százalékát. Évjárattól függően a harmadik-hatodik helyen vagyunk a megtermelt méz mennyiségében. Az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládszámban Magyarország listavezető, hiszen 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, nincs még egy olyan hely az unióban, ahol ilyen sűrűn lennének a méhcsaládok

 mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Sikeres magyar kezdeményezés a mézhamisítás ellen

Hamisított, ipari jellegű, iparilag előállított műmézek jelentek meg az Európai Unió piacán, amelyek természetesen jóval olcsóbbak, mint a természetes úton előállított mézek, és addig, míg a boltok polcait ellepte ez az ipari műméz, addig a magyar méhészek kiváló méze ott maradt az udvaron. Ezért ez ellen mi nagyon határozottan felléptünk, Brüsszelben is szót emeltünk azért, hogy ez nem lehetséges. Találtunk egy nagyon kiváló európai uniós képviselőt, Erdős Norbertet, aki vette a fáradtságot, és kiállt a magyar méhészek mellett Európában, és elkészítette a mézjelentést, ami óriási siker, hiszen óriási többséggel el is fogadta az Európai Unió

fogalmazott Nagy István.

A március 1-jén elfogadott dokumentum a mézhamisítás elleni fellépést, a mézpromóció ügyét és a méhészek támogatásának növelését is előtérbe helyezte. Utóbbit tekintve a méhészágazat uniós szinten évente jelenleg mintegy 36 millió euró, azaz nagyjából 10-11 milliárd forint támogatást kap az EU pénzügyi forrásaiból.

36 millió eurót különített el az Európai Unió a méhészek számára. Ehhez a tagországoknak hozzá kell tenniük ugyanúgy még 36 millió eurót. Így összesen 72 millió euró jut a méhcsaládokra. Ez a támogatás nem valami sok, mindössze 4 euró/méhcsalád, az Európai Unió méhcsaládszámait figyelembe véve

mondta Bross Péter.

A hazai ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től mintegy tízmilliárd forint támogatást kapott, amelyet részben hazai költségvetési forrásból finanszírozott a kormány. Ez az összeg segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések és eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat, illetve a méhészek szakmai továbbfejlődését.

Az ágazat további fejlesztésének érdekében március 23-án stratégiai megállapodást írt alá a kormány és az ágazat.

forrás: www.hirado.hu

The post A méhészeti ágazat fejlődése az elmúlt nyolc évben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Támogatásokkal és az előírások könnyítésével a kormány olyan feltételeket teremtett, amelyek hozzájárulnak a vidéki gazdaságok fellendítéséhez

mondta Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Biharkeresztesen, a 21. Bihar – Bihor Expo határ menti kiállításon és vásár ünnepélyes megnyitóján.

Az államtitkár hangsúlyozta, a jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszer-termelés és értékesítés újjáéledőben van. A Földművelésügyi Minisztérium több programmal is hozzájárul a magyar termékek népszerűsítéséhez. Ilyen például a „kiváló magyar élelmiszer” védjegy, a borkiválósági program, a „kiváló minőségű sertéshús” program, vagy a tej-, baromfi- és tojáságazatban működő minőségtanúsító rendszerek.

Nagy István kiemelte, a szaktárca tovább kívánja javítani azokat a feltételeket, amelyek eredményeként a helyi előállítású tradicionális élelmiszerek még egyszerűbben juthatnak a piacra.

A cél az élelmiszerlánc lerövidítése, az árfelhajtó tényezők kiiktatása, a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat kialakításának elősegítése.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a Bihar – Bihor Expo tovább erősíti a határon átnyúló kapcsolatokat, valamint jó alkalom arra, hogy a látogatók megismerhessék a kiállított ipari és mezőgazdasági termékek, szolgáltatások mellett a térség kulturális értékeit is, hiszen nagy számban vannak jelen a tradicionális népi kismesterségek képviselői is. A fórumokon részt vevők szakmai munkájukhoz szerezhetnek újabb ismereteket, valamint tájékozódhatnak a legújabb pályázati és együttműködési lehetőségekről – tette hozzá.

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

 

The post Bihar-Bihor Expo – A vidéki gazdaságok fellendültek az elmúlt években appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A legfontosabb kihívás Magyarország számára a függetlenségmegőrzése: igaz ez a bevándorlásra, a magyar termőföld védelmére, és a magyar politikára is

mondta Dr. Nagy István, a  Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára csütörtökön Debrecenben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari osztályainak megalakulása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.

    Nagy István szerint

Ugrásra készen állnak azok az erők Európában és sajnos Magyarországon is, amelyek, ha az áprilisi választásokat követően lehetőségük nyílik rá, azonnal utat engednek a külföldi érdekeknek, legyen szó földvásárlásról, bevándorlási kvótáról, vagy más, a gazdasági és politikai szuverenitásunkat érintő kérdésről.

Mindez – tette hozzá – az agráriumot minden szegmensében érinteni fogja.

Ha a külföldi tőke felvásárolja a magyar földet, ha a következő uniós fejlesztési ciklusban a támogatások elosztásánál a brüsszeli érdekek előrébb lesznek, mint a magyar érdekek, ha nincs független, magyar pénzintézet, ami finanszíroz, ha nincs független, magyar élelmiszerkereskedelem, ami értékesít, és ha nincs független, magyar energiaszektor, aminek köszönhetően alacsonyan tudjuk tartani a termelési költségeket, akkor komoly nehézségekbe fog ütközni a mezőgazdaság fejlődése

sorolta az államtitkár. Nagy István szerint:

most jó irányba haladunk, de sok munka áll még előttünk, és a közösen elért eredményeinket meg kell védenünk. Erről döntünk most vasárnap, ez a tétje a magyar választásoknak, ez a tétje a magyar vidéknek és minden gazdálkodónak

    Nagy István kitért arra is, hogy a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak.

    A kormány céljának nevezte, hogy növekedjen a mezőgazdaság GDP-n belüli aránya, de – mint hangsúlyozta -, legalább ilyen fontos, hogy minél több család megélhetéséhez járuljon hozzá az ágazat. A kormány igazi társadalompolitikai célkitűzése, hogy minél többen a saját földjükön, a saját tulajdonukkal gazdálkodjanak, és ne mezőgazdasági alkalmazottak legyenek – hangoztatta az államtitkár.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a sajtótájékoztatón – amelyet a Debreceni Egyetem agrártudományi központjában tartottak – fontosnak nevezte, hogy a tudás hasznosuljon a gazdaságban és eljusson a gazdálkodókhoz, javítva az ágazat versenyképességét.

Megítélése szerint az agrárgazdasági kamara gazdaságszervező erővé vált, és a falugazdász hálózaton keresztül szerves kapcsolatot biztosít a gazdák és a döntéshozók között.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a város kiemelt érdeke, hogy végre megvalósuljon a térségben a több éve kidolgozott Civaqua program, amely nemcsak a Nagyerdő és az Erdőspuszták vízpótlását biztosítaná, hanem a Hajdúhátságon 40 ezer hektáron tenné lehetővé az öntözést a gazdáknak. Bejelentette:

egy közelmúltbeli belügyminisztériumi egyeztetésen ígéretet kapott arra, hogy a Civaqua a következő európai uniós pénzügyi ciklus egyik kiemelt fejlesztési programja lesz.
    

Szólláth Tibor, a NAK hajdú-bihari elnöke elmondta: a NAK megyei tagjai több mint kétmillió forint értékű vetőmagot ajánlottak fel határon túl élő, rászoruló gazdáknak.    Az erről szóló tanúsítványt a Református Szeretetszolgálat nevében átvevő Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, az életet jelentő, és a gazdálkodás biztonságához hozzájáruló vetőmagot kárpátaljai gazdákhoz juttatják el.

forrás: mti

The post Választás 2018 – FM-államtitkár: legfontosabb kihívás a függetlenség megőrzése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Aki bőven vet, bőven is arat

ezzel a bibliai idézettel köszönte meg Fekete Károly püspök a hajdú-bihari gazdák felajánlását. Az országban először megyénkben gyűjtöttek vetőmagot kárpátaljai gazdáknak a Magyar Református Szeretetszolgálat kezdeményezésére. Ezt a kamara mai rendezvényéhez kapcsolódó sajtótájékoztatón jelentették be.

Ez az adomány nagyságrendileg olyan 2-2,5 millió forint értéket képvisel. És abban maradtunk a gazdatársakkal, hogy a nyár folyamán személyesen is meg fogjuk látogatni az adományozottakat, hiszen nemcsak az érték a fontos, hanem az, hogy személy szerint is közelebb tudjunk egymáshoz kerülni mint gazdatársak

nyilatkozta Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormányzat törekvéseit ismertette a Debreceni Egyetem agrárcentrumában.

 A vidék megtartó erejében a mezőgazdaság alapvető és nélkülözhetetlen feladatot lát el, melynek a legfontosabb építőkockái a kis- és közepes méretű családi vállalkozások. A kormány igazi társadalompolitikai célkitűzése az, hogy minél többen a saját földjükön, a saját tulajdonukkal gazdálkodhassanak, és ne csak alkalmazottak lehessenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezete ma tartotta osztályalakuló üléseit. Az őszi választások, majd tisztújító közgyűlések során minden megyében felállt az új elnökség, ma pedig kilenc munkacsoportot hoztak létre. Ezek a mezőgazdaság különböző területeinek fejlesztéséért felelnek majd. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke azt az összefogást emelte ki, ami országosan megvalósult a terméktanácsok között.

Most ennek a gyakorlati megvalósításáról van szó megyei szinten is. Eljutottunk oda, hogy valamennyi osztály tekintetében megválasztják a vezetést, és már azokat a terveket leteszik az asztalra, melyek a jövő szempontjából meghatározók lesznek

mondta Jakab István.

A Magosz elnöke hozzátette, már jól működik az a falugazdász hálózat, ami biztosítja, hogy a gazdák érdekei eljussanak a döntéshozó szervekig.

A megye mezőgazdaságának jövője Debrecent is közvetlenül érinti. Papp László polgármester arról beszélt, hogy a város fejlettségét évszázadokig az élelmiszeripar határozta meg. Ma már csak a hetedik legjelentősebb gazdasági erőtér, de még így is több ezer debreceninek jelent megélhetést. A cívisváros legfontosabb mezőgazdasági törekvése a térség öntözéstechnológiájának megújítása. Erre egy több tízmilliárd forintos pályázat jelenthet megoldást.

Debrecen jövőképének egy nagyon fontos eleme a Civaqua program, amely mezőgazdasági, gazdaságfejlesztési és környezetvédelmi szempontokat is fel tud vállalni, és meg tud oldani, meg tud valósítani

hallhattuk Papp Lászlót

A polgármester példaként említette a város környéki tavak szárazságát és a Nagyerdő vízháztartásának problémáit. Papp László ígéretet tett rá, hogy amennyiben a következő európai uniós fejlesztési ciklusban lehetőség lesz a program megvalósítására, Debrecen mindenben segíteni fogja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát ebben.

forrás: www.dehir.hu

The post Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságának jövőjéről tanácskozott a NAK appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A Mura Nemzeti Program a nagykanizsai és a letenyei járás 80 településére terjed ki. Nagy István kiemelte, hogy a Hivekovics családi gazdaságban megvalósuló CRAVO-ház szintén a Mura Nemzeti Program keretében jöhet létre és ez a programnak az első jelentős eredménye.

Nagy István hangsúlyozta

a gazdák csak akkor tudják a termékeiket a nagy kereskedelmi láncoknál értékesíteni, ha folyamatosan, megfelelő mennyiségben és minőségben tudnak szállítani. A gazdaságos termeléshez és a megbízható minőséghez, a termelési biztonság növeléséhez elengedhetetlen a legfejlettebb technológiák nyújtotta lehetőségek igénybevétele.

Az államtitkár arra is kitért

a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Megkerülhetetlennek nevezte az agrárdigitalizációt, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárásokat, a precíziós gazdálkodás átvételét.

A Hivekovics Családi Gazdaság 65 hektáron termel áfonyát, feketeszedret, málnát és körtét. Már jelenleg is ők termelik meg a hazai áfonyafogyasztás felét, és az a céljuk, hogy néhány éven belül lefedjék a teljes magyarországi áfonyaszükségletet. 

A termelői közösség az összességében több mint 1 milliárd forintos beruházásához közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyert el. A pályázatból megteremtették a szabadtéri, nagybani áfonyatermesztés feltételeit, öntözőtavat hoztak létre, fóliasátrakat emeltek, melyekkel három héttel előbbre tudják hozni a gyümölcsök érését, ami piaci szempontból óriási előnyt jelent, és egy Magyarországon még nem ismert új technológiát, az úgynevezett CRAVO-házat is meghonosítják Nagyrécsén. Ez az üvegház versenytársa, azzal a különbséggel, hogy üveg helyett okos megoldással működő, fűthető fólia fedi, és teljesen automatizált. Ideális klímát biztosít a növényeknek, a segítségével nagyobb mennyiségű és korábban szüretelhető fajtákat lehet termelni.

The post A kormány segíti a családi gazdaságokat és a vidék fejlesztéséért dolgozik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Hazánk legnagyobb áfonyaültetvényével is büszkélkedő családi gazdaság tulajdonosai, Hivekovics Ákos és Zoltán hatvan hektáron termelnek különböző gyümölcsöket. Jelenleg több, mint egymilliárd forint összértékű gazdaságfejlesztési beruházás zajlik a vállalkozásnál, amelyre közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyertek. A már említett egy hektár alapterületű CRAVO ház a Mura program keretein belül létesül.

Az eseményen elhangzott: a kanadai technológia alapján készülő létesítmény az üvegházak komoly versenytársa. Azonban nem üveg, hanem számítógépes „okos-megoldással” működő, nyitható, zárható UV-szűrős, nagyon erős diffúz fólia borítású építmény a CRAVO ház. Technológiája lehetővé teszi, hogy folyamatosan ideális körülményeket teremtsenek a benne termő gyümölcsöknek és szélesítsék a termő időszakot.

Négy éve vágtak bele

Hivekovics Ákos felidézte: testvérével közösen négy éve fogtak bele a vállalkozásba, külföldi tanulmányutat követően. Akkor építettük ki az első ültetvényeket.

Az elmúlt években a munkánkhoz sok támogatást kaptunk, köztük a Mura-program jóvoltából.

– A termőföld, az érintetlen természeti környezet óriási kincs, amellyel a térségben rendelkezünk. Ennek kapcsán kezdtünk el gondolkodni évekkel ezelőtt a Mura-programról – erről Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő beszélt.

Olyan vállalkozásokat, szakembereket, akik az agrárgazdaságban, a turizmusban érdekeltek. A Hivekovics-testvérek előbbiben élen járnak 

fogalmazott a politikus. A fejlesztés kapcsán hozzátette:

a termőföld a beruházásból nem marad ki, ám a modern technika is párosul hozzá.

A mezőgazdaságnak lépést kell tartania

Ezt követően dr. Nagy István földművelésügyi miniszter-helyettes, államtitkár mondott beszédet. Kiemelte:

a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak.

Ehhez elkerülhetetlen az agrárdigitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások, a precíziós gazdálkodás átvétele, minél szélesebb körű alkalmazása. A számítógép-vezérelte mezőgazdasági gépek segíthetik a termelőket abban, hogy jobb és megbízhatóbb minőségben termeljenek. A mezőgazdaság hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlődése, a versenyképesség növelése érdekében az ágazat legnagyobb felvevő piacának számtó élelmiszeripart fejleszteni kell, ezzel párhuzamosan az agrárexporton belül pedig a feldolgozott termékek aranyát.

A miniszter-helyettes megjegyezte: az ország jövője és versenyképessége szempontjából meghatározó, hogy miként tud megélhetést biztosítani a vidéken élők számára. Ahhoz pedig, hogy a magyar agrárium és élelmiszeripar felvegye minőségében, hatékonyságában a versenyt a világgal, korszerű, mai követelményeknek megfelelő technológia, szaktudás kell.

The post Több mint egymilliárd forintból épül Európa legnagyobb CRAVO-háza Nagyrécsén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

S mindeközben észrevétlenül ennél sokkal többet kaptunk. Összehangolódtak az értékek, az érdekek és ezzel egy időben olyan utak és lehetőségek nyíltak meg, melyek magukkal sodorták aztán a többi pozitív lehetőséget.

A szakemberek a következő jelmondattal hirdették a programot: „Összhang a tájban” Megfogalmazásuk szerint az erre való törekvés az első számú feladat. Összhangot teremteni az emberekkel, az itt élőkkel, az ide látogatókkal, a tájjal és mindazokkal a szakemberekkel, akik munkája még csak most fog igazán kiteljesedni.

Ma elérkezett az a pillanat, ami egy valódi csoda! Annak a csodája, mely megmutatja és bizonyítja, hogy ha közösen akarunk valamit, akkor az – bármilyen elképzelhetetlennek tűnik is -, meg tudjuk valósítani!

mondta köszöntő beszédében dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki az agrártárca által aláírt Oklevéllel érkezett a rendezvényre.

A Szigetköz Natúrpark megalakításánál nem az volt a cél, hogy hogyan mélyítsük az árkot, hanem mindvégig azon dolgoztunk, hogyan építsünk új hidat. Hogyan építsünk együttműködéseket egymás között.. – és ez óriási előrelépése térségünknek.

Nyertünk! Nyert Szigetköz! Mi pedig egy olyan értéket kaptunk, ami még tovább fejlődhet és ennél nagyobb kincs nincsen!

A Szigetköz Natúrpark Címátadó Ünnepségre 2018. március 28-án került sor Lipóton.

A Szigetköz Natúrpark 26 szigetközi település összefogása, a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának gesztorsága mellett. A kitűzött cél megvalósítása érdekében együttműködő szakmai partnerek a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a Szigetköz Turizmusáért Egyesület, a Szigetköz – Mosoni-sík Leader Egyesület és a Pisztráng Kör Egyesület.

A Szigetköz Natúrpark alkalmas lehet a térség specifikus problémáival kapcsolatban az érdekképviseletre és lobbi-tevékenységre is. Ilyen például a csípő szúnyog kérdése, a hód kártételek megelőzése, valamint az elárasztásos vízpótlás

fogalmazott tovább az államtitkár. Mint mondta: reméli, hogy ezzel erősödik a Szlovákiában és Magyarországon, a Szigetköz-Csallóköz térségében tevékenykedő állami és civil természetvédelmi, környezetvédelmi és turisztikai szervezetek együttműködése is.

Dr. Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke is ünnepi beszéddel köszöntötte az rendezvényre érkező közösséget. Beszámolójában kiemelte:

A natúrparki munka 1992-ben indult és a végtelenbe tart. A mai nap egy nagyon fontos stáció: a Szigetköz Natúrpark keresztelője. Az a nap, amikor a több éve tartó kezdeményezésünket már hivatalosan is Szigetköz Natúrparknak hívhatjuk.

Az ezer sziget országában kultúrkincset hordozunk. Célunk: a természet, a táj és az abban élő és alkotó ember harmóniája. a természeti és a kultúrtáj megőrzése. Ezt szeretnénk a jövő magyar generációjának átadni és ezekből építkezve szeretnénk határon túli barátainknak segítséget nyújtani, hogy ami korábban földrajzi, néprajzi és természeti kincsek tekintetében összetartozott, az a következő ezer évben is összetartozzon, országhatároktól függetlenül.

Szigetköz közel 300 km2 területű, 26 önálló településből álló térség, melynek egy közös arculatot, saját egyéniséggel rendelkező, jellegzetes képet kell kialakítania.

A Szigetköz Natúrpark feladata egy olyan ernyőszervezet kialakítása, mely a szigetközi szervezeteket és munkálataikat összefoglalja, koordinálja, további együttműködési lehetőségeket, előre mutató szakmai kapcsolatokat biztosítva számukra. Továbbá elengedhetetlenül szükséges a folyamatos – rövid- és hosszú távú – egyeztetés a Csallóköz természeti értékeiért felelős munkatársakkal is. A Szigetköz Natúrpark háttértanulmánya szerint az elkövetkezendő 5 évben ez is kiemelt fontossággal bír.

A kormány által is kiemelt fontosságról nyilatkozott Dr. Rácz András, közügyekért felelős helyettes államtitkár, aki arról beszélt a ünnepségen résztvevőknek, hogy miért is olyan komoly munka a Szigetköz Natúrpark Egyesület eddig véghezvitt munkája.

A 90-es évek elején vetődött fel a Natúrparkok kialakításának gondolata, majd 2004-ben a természetvédelmi törvénybe is bekerült a Natúrpark fogalma, mely rögzíti:

A natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe kaphatja meg a natúrparki címet.

2013 óta négy szervezet: a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a Magyar Natúrpark Szövetség illetve a Nemzeti Agrárszaktanácsadás és Képzési Intézet. egyeztet és dönt a magyarországi natúrparkok jövőjéről.

Ezek alapján tehát elmondható, hogy Szigetköz olyan értékőrző és értékteremtő térség, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg. Olyan élő és élhető táj, ami magas életminőséget biztosít az ott élők számára.

A Szigetköz Natúrpark célja, a Szigetközt teljességében felvállaló, a területfejlesztés, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem és a turizmus területén egyaránt tenni tudó és akaró összefogás megteremtése. Megfelelve és követve a natúrparki alapelvet, melynek lényege: a tájjal, a hagyományokkal összhangban megvalósuló fejlesztések elősegítése, a térségben élő lakossággal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel való együttműködésben.

Nagy hangsúlyt kap a programban az agrárgazdálkodás terjedésének elősegítése, a környezettudatos nevelés, szemléletformálás, gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A vidékfejlesztés egyben a turizmust, a rekreációt is kell, hogy segítse. Ennek érdekében fontos a hálózati rendszerek kidolgozása, az együttműködések aktivitásának növelése.

A Magyarországon működő natúrparkok (a Vértesi, az Írottkő, a Sokoró-Pannontáj, a Cserhát, a Szatmár-Beregi, a Hét Patak Gyöngye, a Gerecse, a Koppányvölgy, a Körösök Völgye, a Szigetköz) száma ezzel tízre emelkedett.

The post A Szigetköz Natúrpark lett az ország tizedik natúrparkja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.