Agrárminiszter Külgazdasági hírek külgazdasági kapcsolatok

Új lendületet kapnak a székelyföldi agrárkapcsolatok

Összmagyar agráriumban gondolkodunk, amely mind a külhoni, mind az anyaországi mezőgazdaság számára gyümölcsöző fejlődést jelentközölte Nagy István agrárminiszter, miután csütörtökön hivatalában fogadta Borboly Csabát Hargita Megye Tanácsának elnökét, Hajdu Gábort Hargita megye parlamenti képviselőjét, Korodi Attilát Csíkszereda polgármesterét, valamint Becze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét.

A találkozón a felek egyeztettek abban, hogy a jövőbeni együttműködés irányait és a fejlesztendő területeket kulcsfontosságú kérdésnek tekintik a külhoni magyarság szülőföldön való megtartása érdekében.

A miniszter hangsúlyozta, az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a székelyföldi agrárkapcsolatok fejlesztésére. Ennek eredményei ugyanis az egész magyar mezőgazdaság számára hasznosak. 

  • Nagy István arra emlékeztetett, hogy a tárca Kárpát-medencei együttműködési programjának egyik elemét képezi a külhoni magyar nyelvű agrár-szakképző intézmények működési és fejlesztési támogatásának biztosítása. A minisztérium jelenleg egy olyan komplex fejlesztési koncepción dolgozik, mellyel a külhoni agrárszakképzés fejlesztését és megerősítését támogatja. 
  • Kifejtette: a Kárpát-medencei Falugazdász Programban a tárca kiemelt székelyföldi partnere a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete. Az eddigi tapasztalatok, visszajelzések, illetve a lefolytatott helyszíni ellenőrzések eredményei pozitív képet mutatnak. A gazdálkodók közül egyre többen ismerik fel a program jelentőségét és növekvő számban fordulnak a falugazdászokhoz segítségért. A tárcavezető szerint a külhoni magyar termelők egyértelmű nyertesei a kezdeményezésnek.

Az egyeztetésen Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy jelenleg a mezőgazdaság nem jelent vonzó perspektívát a székelyföldön feltörekvő ifjúság számára. Borboly Csaba kifejtette,

amennyiben ösztönzőket építenek a rendszerbe, úgy megfordíthatóvá válna a vidéki lakosság elvándorlásának folyamata.

A politikus példaként említette az agrárszakképzés fejlesztését, az ösztöndíjprogramok támogatását, és az információ áramlását a falugazdász-hálózaton keresztül. A szülőföldön történő boldogulás ugyanis nem csak a határon túli, hanem az anyaországi magyarok közös nemzeti érdeke is – tette hozzá.

Forrás: AM SajtóirodaFotó: Pelsőczy Csaba
Megosztom: