Hozzátette: a most kezdődő ültetési szezonban az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt telepítenek. Az éghajlatváltozás következtében feltétlenül növelni kell az erdősítési programokat új, a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodó fafajták telepítésével is.

Elmondta: az Agrárminisztérium államtitkárai a következő napokban 86 településre látogatnak el annak érdekében, hogy kezdődjön el a fásítási folyamat.

Nagy István emlékeztetett:

a Vidékfejlesztési Program módosításában az erdőtelepítési támogatásokat 80-130 százalékkal növelték meg, amely kifejezetten a magán földtulajdonosoknak jelentett nagy előnyt, mivel megduplázták a számukra egy hektár erdő telepítéséhez adható támogatásokat.

A megkezdett fásítási programok a következő években az erdőterület 25 ezer hektáros növekedését eredményezheti – helyezte kilátásba Nagy István.

..

Forrás: MTI

..

The post Az erdők minőségi megújítása is fontos része az Országfásítási Programnak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát

   A program átalakítására azért volt szükség, mert „az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a miniszter.

  Nagy István ismertette:

• a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték,
• a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.

    Az erdőtelepítési költségek támogatása átlagosan mintegy 20 százalékkal nő, a tölgyesek telepítése után a korábbi 2,6 millió forintról hektáronként közel 5 millió forintra, a nemesnyáras esetében 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik az igényelhető összeg.

    A miniszter közölte,

a támogatási összegek átalakításának köszönhetően már a ritka elegyfajok ültetéséhez is hozzá tudnak járulni, a változatosabb erdők létrehozására a gazdák további 2800 eurós támogatást igényelhetnek. 

Az erdőtelepítésre alkalmas – mezőgazdaságban gyengén hasznosítható – területek legnagyobb része magántulajdonban van, a kormány ezért döntött a Vidékfejlesztési programban az erdészeti ágazatot érintő támogatások mértékének növeléséről.

A változtatásoknak köszönhetően, a jövedelempótló, az erdőápolási és az erdőtelepítési támogatások összesítésével az erdőt telepítő gazdák most 80-130 százalékkal több forráshoz juthatnak, mint korábban – fejtette ki Nagy István.
    A Vidékfejlesztési programban 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. A teljes fejlesztési keret meghaladja a 106 milliárd forintot.

   A tárcavezető szólt arról is:

az erdőtelepítések ösztönzése mellett fontos feladat a meglévő, 2 millió hektár erdőterület megőrzése is. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százaléka.

    Kiss Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta,:

a szakmai szervezetekkel – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Erdészeti Tudományos Intézet – közösen dolgozták ki a Vidékfejlesztési programban az erdészethez kapcsolódó támogatási összegek bővítését, az emelés mértékéről pedig az Európai Bizottsággal is egyeztettek.

Az államtitkár szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a program 2014-es indulásakor célul tűzték ki 20 ezer hektár erdő és 5 ezer hektár ipari célú faültetvény telepítését. Ezidáig már 5 ezer hektár erdő létesült, az elbírálás alatt lévő pályázatok pedig további 1300 hektár erdő telepítésére vonatkoznak. A kormány és a szakmai szervezetek azt remélik, hogy a támogatási összegek emelésével ösztönözni lehet majd a további erdőtelepítéseket.
   Elmondta:

az emelt összegű támogatásokat nem csak azok igényelhetik, akik a jövőben adják be pályázataikat, hanem azok a gazdák is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés.

Azok a pályázók, akik már végeztek az erdőtelepítéssel, ők az emelt összegű támogatások közül az erdőápolási és a jövedelempótló támogatást igényelhetik.

    Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára elmondta:

a rendszerváltozás óta a magyar gazdák 200 ezer hektár erdőt telepítettek.

A kormány a mostani átalakításokkal is arra törekszik, hogy a magyar gazdákat érdekeltté tegye az erdőterületek növelésében – tette hozzá.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Vidékfejlesztési programban bővült az erdőtelepítések támogatása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az üvegházak komoly erőforrást jelentenek a hazai zöldségtermesztésben, a Vidékfejlesztési program és egyéb támogatások révén ez év végéig közel kilencvenegy hektár üvegház épül.

   Nagy István, a 2,5 milliárd forintból, öt hektáron megvalósult üvegház átadóján elmondta, hogy

jelenleg országszerte 150 hektárnyi üvegházban és közel ötszáz hektárnyi korszerű fóliablokkban zajlik zöldséghajtatás.

    Hozzátette, hogy üvegházi termesztésben egy hektárra vetítve a fürtös paradicsom éves árbevétele 126 millió forint, a koktél paradicsom esetében 180 millió forint realizálható. 

    Beszélt arról is, hogy tavaly a friss zöldség export 115 ezer tonna volt, értéke meghaladta a 120 millió eurót (39,1 milliárd forint).

A hajtatott termékek közül a paprika 25 ezer tonnát tett ki, az uborka és a paradicsom esetében még a hazai piacon is vannak kihasználatlan lehetőségek.

Részletezte, hogy az elmúlt években a megtermelt paradicsom 97-98 százalékát belföldön értékesítették. Májustól november végéig önellátó a hazai piac, de ezt még lehet növelni – mondta. 

    Hozzátette, hogy a Greencoop a paradicsomot csak idehaza értékesíti, ezáltal csökken a szezonalitás, mert folyamatosan friss termékkel látja el a piacot. 

    Elmondta azt is, hogy

a Greencoop Hungary Kft. üvegháza azt bizonyítja, hogy hosszú távon csak a legmagasabb színvonalon termelő üzemek maradnak versenyben. Az üvegházban geotermikus energiával fűtenek, összegyűjtött esővízzel öntöznek és kizárólag biológiai növényvédelmet alkalmaznak. 

    A Greencoop Hungary Kft. a szlovákiai Greencoop szövetkezet tagja. Bindics Zsolt, a szövetkezet elnöke elmondta,

Szlovákiában összesen húsz hektáron évi tízezer tonna paradicsomot termelnek.
    A győri üvegházban 150-200 ezer paradicsomtő található, és négy fajta paradicsomot termesztenek, klasszikus fürtös paradicsomot, koktélparadicsomot, cherry és datolya cherry paradicsomot.

    A Greencoop a beruházáshoz a kertészeteket támogató európai uniós pályázaton ötszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. Az üvegház megnyitásával 35 új munkahelyet teremtettek, de a szedés időszakában, június és augusztus között további 15-20 idénymunkást foglalkoztatnak.

    Borkai Zsolt, Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy

a város igyekezett olyan környezetet kialakítani a vállalkozások számára, amelyben eredményeket és sikereket tudnak elérni.

Ebben szerepe volt annak is, hogy tavaly év elején 1,8 százalékról 1,6 százalékra csökkentették az iparűzési adó mértékét – tette hozzá. 
 

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Az üvegházak jelentősége a hazai zöldségtermesztésben – üvegház átadó Győrben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter május 20-án sajtótájékoztatón ismertette, Budapesten:

Csaknem 200 ezren írták alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) által indított petíciót, ezzel tiltakozásukat kifejezve az ellen, hogy Brüsszel az agrárforrásokból támogassa a bevándorlókat

    A tárcavezető elmondta, hogy a kormány a kezdettől a petíció és a magyar gazdák mellé állt. Az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, egy példaértékű és nagyon széles együttműködés jött létre a gazdatársadalomban.    

 „Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megvédjük a brüsszeli tervektől a magyar gazdákat és az agráriumot, ehhez a legfontosabb lépés a vasárnapi európai parlamenti választás” – tette hozzá a miniszter.

.

    Nagy István szerint

a jelenlegi bevándorláspárti brüsszeli vezetés hiába tagadja, csökkenteni akarja az agrárpénzeket, hogy azt a migránsoknak adják. A közös agrárpolitikából (kap) elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját akarja Brüsszel pénzelni.

 Ezzel a magyar agrárium és a magyar gazdák támogatására is 25 százalékkal kevesebb kap forrás jutna, ez nagyon sok gazdálkodó és az agráriumban dolgozó megélhetését veszélyeztetné, és valamennyi magyar állampolgárra is hatással lenne.

Jelentősen drágulnának az élelmiszerek, szűkülne a kínálat, illetve a kétes eredetű és minőségű importélelmiszerek lepnék el a magyar és az európai piacot – tette hozzá a miniszter.     

.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke kiemelte

a petíciót két hónap alatt összesen 194 970-en írták alá, az aláírásgyűjtés nemzeti üggyé nőtte ki magát, messze túlmutat szektorokon vagy politikai véleménykülönbségeken, és sikeressége bebizonyította, hogy komoly társadalmi támogatottsága van a magyar érdekek megvédésének.

    Hozzátette, hogy a tavaly májusban megjelent brüsszeli tervezet szerint az Európai Bizottság számottevően csökkentené a kap költségvetését. A forráscsökkentés a területalapú támogatások szintjén a magyar gazdáknak hektáronként közel 15 ezer forinttal jelentene kevesebb támogatást.    

 Győrffy Balázs szerint ez visszavetné a magyar mezőgazdaság utóbbi években tapasztalt fejlődését, rossz hatása lenne a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzetére, a foglalkoztatásra, a versenyképességre és a beruházásokra is. A drágábban előállított termékek nem tudnák felvenni a versenyt az importból, lazább szabályozási környezetből származó, kétes minőségű élelmiszerekkel – mondta.     

Jakab István, a Magosz elnöke szintén elfogadhatatlannak nevezte a támogatások csökkentését. A tervezet szerint a következő ciklusban a kap-ban a magyar közvetlen kifizetések 16,4 százalékkal, míg a vidékfejlesztési támogatások 26,6 százalékkal csökkennének.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Csaknem 200 ezren tiltakoznak az ellen, hogy Brüsszel az agrárforrásokból támogassa a bevándorlókat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Hevesi család megújult sertéstelepének átadóján, Mindszenten jelentette ki:

Magyarországon egyre több családi vállalkozás találja majd meg a helyét és útját a hagyományokra építve, összefogással és kitartással

A rendezvényen Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben 8.6 milliárd forint tenyészkoca, és 10.5 milliárd forint hízó állatjóléti támogatást különített el a kormány a költségvetésben.

A miniszter kiemelte:  a sertéstartó telepek korszerűsítésére eddig 29 milliárd forint támogatást ítéltek meg a Vidékfejlesztési Program keretében, amely mintegy 200 sertéstartó gazdaság fejlesztéseinek megvalósítását és versenyképességük javítását segíti.

Hangsúlyozta:

a források több mint fele beruházásokra lett elkülönítve, azok 80 százaléka pedig a kis- és közepes méretű, családi gazdaságok fejlesztéseit szolgálja.

A tárcavezető emlékeztetett, a programnak köszönhetően a 76 millió forintos támogatás hozzájárul a most átadott telepen

• az állatok jobb körülmények közötti tartásához,
• a gazdaság technológiai fejlődéséhez,
• és versenyképességének javításához.

.

A tárcavezető szerint kiemelten fontos a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása a közösségi agrármarketing keretében.

Ezt a célt szolgálja az Agrármarketing Centrum sertéshús-fogyasztást ösztönző, szemléletformáló belföldi termékpálya kampányaival. 2019-ben az egyik legnagyobb kihívás a hazai házi sertés állományok betegségmentességének fenntartása – húzta alá a miniszter.

A rendezvényen Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlés képviselője arról beszélt, hogy

az értékek megtartásában fontosak az olyan családi vállalkozások, amelyek komoly elkötelezettséggel és szakmai hittel gazdálkodnak.

Hozzátette: ezek a szigetek viszik magukkal a többi vállalkozást és mutatják azt a példát, amire szükség van a magyar agráriumban.

..

Forrás: AM

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Fontos, összetett és sokszereplős stratégiai terület a sertéságazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter szerdán Bugacon közölte – ahol szürkenyár csemeték ültetésével zárták le jelképesen a tavaszi erdősítési szezont:

A jövőnk függ attól, hogy mennyi erdőt telepítünk.

    Nagy István hangsúlyozta: az Agrárminisztériumban kiemelt figyelmet fordítanak az erdők fejlesztésére és újak telepítésére.

    Kifejtette, a tavaszi ültetési szezonban az állami és a magán erdőgazdálkodók 42 millió facsemetét ültettek el. Tavasszal mintegy 1400 hektár új erdőt is telepítettek jellemzően magángazdálkodók, akik a Vidékfejlesztési program támogatásával végzik a mezőgazdaságilag nem hatékonyan művelhető területek erdősítését.

A kormány egyik kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése – mondta Nagy István, aki hozzátette:

Idén 6 ezer hektár erdőtelepítésre ad támogatást a szaktárca. Az erdőterületek növeléséhez idén ősszel és jövő év tavaszán mintaprogramokat is indít az Agrárminisztérium, és előkészítik az országos fásítási programot.

    A tavaszi fásítási program zárásának helyszíne a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által kezelt, bugaci erdőtömb volt. A közel hét hektáros területen több mint 50 ezer feketefenyőt ültettek, ami a leginkább szárazságtűrő fajta. A sorvégeken a fenyő helyett, őshonos szürkenyár csemeték kerültek a földbe. A KEFAG Zrt. az idei erdősítési idényben a legtöbb csemetét, mintegy 4 milliót ültetett el 510 hektáron.

    Az agrárminiszter elmondta azt is, hogy az állami erdőgazdaságoknál nemcsak erdősítések, hanem útfásítások, ökoturisztikai létesítmények fásítása is lesz majd.
    A klímaváltozással kapcsolatos kihívásokra utalva Nagy István kijelentette:

a negatív hatások elkerülésére az egyik leghatékonyabb megoldás a fával borított területek növelése, ami különösen fontos az Alföldön.

    Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság csemetetermesztési ágazata idén 2,5 millió erdészeti csemetét értékesített az erdőgazdálkodóknak, így az országban elültetett facsemeték több mint 15 százaléka a cégüktől származik.

.

Forrás: MTI

fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Lezárult a tavaszi erdősítési szezon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 8-án sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Budapesten.

Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) folyószámlahitele kellő biztonságot nyújt az agrárvállalkozásoknak

   Megjegyezte, hogy a speciális kockázatok –  időjárási anomáliák, állatbetegségek – miatt különösen a kisebb vállalkozások számára kiemelten fontos a kiszámíthatóan rendelkezésre álló forgóeszköz-finanszírozó hitelkonstrukció, és megjegyezte azt is, hogy a mezőgazdasági  vállalkozások hitelállománya 2013 óta töretlenül nő, tavaly év végén mintegy 623 milliárd forint volt, a 2010-est mintegy másfélszeresen haladta meg.

    Tolnay Tibor, a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke arról számolt be, hogy több mint 7000 agrárvállalkozás használja napi szinten az Agrár Széchenyi Kártyáját, a konstrukció 2011. évi meghirdetése óta több mint 135 milliárd forint kedvező finanszírozási lehetőséghez jutottak az agrárszektor vállalkozói.

Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteléhez a tárca saját költségvetéséből  kamat-, kezességi díj és költségtámogatást ad, hogy kedvező legyen a finanszírozás a vállalkozásoknak. Alapesetben a minisztérium évi 4 százalékpont kamattámogatást nyújt,  és 50 százalékos mértékű kezességi díj támogatást biztosít

– mondta Nagy István.

    Beszámolt arról is, hogy

az ASZK-hoz kapcsolódva a kedvezőtlen időjárással vagy piaci helyzettel sújtott mezőgazdasági vállalkozásoknak 100 százalékos kamat- és kezességidíj-támogatást nyújt a tárca, megtérítik a hitelfelvételéhez, fenntartásához  kapcsolódó költségeket, ezzel a gazdálkodók kamat- és költségmentes forgóeszközhitelhez jutnak.

Ilyen támogatást eddig mintegy 1350 vállalkozás kapott, több mint 10 milliárd forint hitelhez kapcsolódóan – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István bejelentette

a vidékfejlesztési program forrásainak felhasználását követő időszakban is meg akarják őrizni az agrárvállalkozások beruházási kedvét, ezért 2019-ben, széles körben igénybe vehető, beruházási hitelekhez kapcsolódó, új kamattámogatási programot indítanak, amelynek részleteit egyeztetik a hitelintézetekkel.

    Tolnay Tibor a Széchenyi Agrár Kártya indulása óta a legerősebb évnek nevezte a tavalyit, amikor 45,4 milliárd forintot helyeztek ki.

A 2015-2018 közötti időszakot vizsgálva Agrár Széchenyi Kártya keretében befogadott hitelkérelmek száma 2018-ban megháromszorozódott a 2015. évi adatokhoz képest. Míg 2015 végén a fennálló élő hitelkeret 13,6 milliárd forint volt, 2019. elejére az agrárvállalkozások már közel 80 milliárd forintnyi hitelkeretet használnak az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül.

    A megkötött hitelszerződések 44 százaléka 500 ezer és 5 millió forint közötti hitelösszeg, 34 százaléka viszont már a magasabb 10-25 millió forint közöttt van. A  visszafizetési nehézségeket mutató ügyfelek aránya darabszám alapján 0,4 százalékot, a szerződött hitelösszeg alapján mindössze 0,28 százalékot tesz ki – mondta Tolnay Tibor.

.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az Agrár Széchenyi Kártyával hitelt felvevők 40 százaléka családi vállalkozás, 30 százaléka kft., 20 százaléka egyéni vállalkozás, a többiek őstermelők, rt-k.
    

Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy 2002 óta eddig több mint 2250 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek a kártyán keresztül.

A Széchenyi Kártya Programban eddig benyújtott hiteligénylések száma meghaladja a 380 ezret, ezekből több mint 285 ezer hitelügylet jött létre. Tavaly a Széchenyi Kártya Program keretében kihelyezett hitelösszeg 260,07 milliárd forintot tett ki

– tette hozzá a Kavosz vezérigazgatója.

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Az Agrár Széchenyi Kártya biztonságot nyújt az agrárvállalkozásoknak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 4-én a Figyelő konferenciáján tartott megnyitó beszédet.

A magyar vidék és a mezőgazdaság, nem csak az agráriumban dolgozók gondja és felelőssége, mivel a sikerekben és kudarcokban társadalmunk minden tagja osztozik. Ezért is kiemelkedően fontos ez a mai konferencia.

Hangsúlyozta a tárcavezető beszédében, majd kiemelte:

2019 az építkezés éve a magyar agráriumban.

• Célunk a magyar vidék megőrzése, fejlesztése, a hosszú távon is életképes gazdaságok támogatása. Ehhez növelnünk kell a magyar mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét, termelékenységét és hatékonyságát.
• A modern technológiákat követő mezőgazdaság, az, amely a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremtheti meg.

Közös feladatunk, hogy felkészüljünk és irányítsuk az agráriumot érintő digitális átalakulásokat.

• Ez egy olyan korszakváltás, amely számos pozitív változást tartogathat.
• Az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, mivel több adatra, jobb minőségű információra építve helyesebb gazdálkodási döntéseket lehet hozni. Ezzel csökkenthetjük a termelés kockázatait és a mezőgazdasági termelés környezeti lábnyomát.
• Növeli a hatékonyságunkat, versenyképességünket és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé.
• Ennek megfelelően az Agrárminisztériumban mindent megteszünk, hogy a megújuláshoz szükséges eszközöket és feltételeket biztosítsuk.
• Még idén el akarjuk indítani a Digitális Agrárstratégia megvalósítását. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált szeretnénk elérhetővé tenni. A digitális agrár-rezsicsökkentés egyik célja minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele.  Másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése és a döntéshozatali eljárások gyorsítása.
• Hatalmas lehetőségek, nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésre és célunk, hogy ezt ki is tudják használni.
• Fel kell készülnünk arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált, képzett munkaerőt igényel.

Nagy István beszélt arról is:

Kulcskérdés az agrárium digitalizációjához kapcsolódóan a generációváltás elősegítése is.

• A gazdatársadalom elöregedése egész Európában kihívást jelent. A fennálló helyzet kezelésére komplex intézkedésekre van szükség.
• Kiemelten kezeljük a gazdálkodói generációváltás elősegítésének kérdését annak érdekében, hogy a vidéki életformát fenn tudjuk tartani, illetve hogy a XXI. századi eszközöket használó fiataljainkat az agráriumhoz tudjuk kötni.
• Mivel Magyarországon eddig nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért tárcánknál már folyamatban van egy Generációváltás Elősegítését célzó Szakpolitikai Program kidolgozása, melyet:
• több érdekképviseleti szerv bevonásával készítünk elő,
• továbbá a program gazdaságátadási és pályaorientációs fókusszal is segítséget kíván nyújtani a generációváltás ösztönzésére és megkönnyítésére.

• Nemzetünk jövője szempontjából tehát rendkívül fontos, hogy a magyar vidék gazdasága és társadalma is képes legyen a megújulásra.

A miniszter továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy

2019-ben a fejlődést támogató gazdaságpolitikára helyezik a hangsúlyt. Ehhez elengedhetetlen a stabil finanszírozási környezet megteremtése.

• A fejlődést 620 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Program keretében már megítélt beruházási támogatás ösztönzi.
• A közelmúltban pedig 50 milliárd forintos kerettel újabb beruházási pályázatot is hirdettünk az élelmiszer feldolgozás és a borászati ágazat számára, mely április 3-ig volt elérhető az érdeklődők számára.
• Idén el kívánjuk indítani a mezőgazdasági é s élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő, teljesen új kamattámogatási programunkat.
• Ezeken túl a kormány elkötelezett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelése és az ágazati szereplők támogatása, illetve megerősítése mellett. Ennek érdekében a 2018. év végén meghirdetett,újabb ökológiai gazdálkodást támogató pályázat keretösszegét a tárca megháromszorozta. Ennek megfelelően a tervezettek szerint mintegy 36 milliárd forint értékben minden jogosult pályázót támogatni fogunk.

A mezőgazdaság nemzetgazdasági szempontból is stratégiai ágazatnak számít.

• A mezőgazdasággal foglalkozni tehát hatalmas kihívás és felelősség. Az agrártárcánál tisztában vagyunk a ránk nehezedő feladatok súlyával, viszont a különböző szakterületek, kis- és nagyvállalatok, illetve szakemberek és gazdálkodók együttműködése nélkül nem tudunk sikert elérni.
• Nagy lehetőséget jelent a gazdáknak, hogy jövő héten, azaz 2019. április 9-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete, amely a Magyar Államkincstár  e-ügyintézési felületén érhető el. Idén közel 50 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.  Összesen mintegy 470 milliárd forintnyi támogatásra nyújthatják be a gazdálkodók az egységes kérelmeiket.

A minisztériumon belül folyamatosan zajlik a szerződéses és integrációs kapcsolatok fejlesztésére irányuló munka.

• Termelői együttműködések nélkül például nem lehet sikeresen piacra jutni, és a gazdálkodók érdekérvényesítése sem lehet megfelelő.
• A tavalyi év nagy tanulsága pontosan ez volt az almapiacon. Láthattuk, hogy a külön-külön fellépő, kis termelői egységek hogyan küzdöttek a felvásárlókkal és feldolgozókkal. Abban a pillanatban azonban, ahogy a gazdák összefogtak, az ipari almánál 13 forintról 20-ra nőtt a kilónkénti felvásárlási ár.
• Az integrációban ezért lehet szerepe a nagyobb agrárvállalatoknak is. A gazdálkodói összefogások ösztönzésében az is jelentős szerepet játszhat, ha azokat támogatásokkal segítjük.
• Most uniós forrásból öt éven keresztül, több mint 11 milliárd forinttal támogatjuk a termelői csoportok létrejöttét, és ezt a következő költségvetési ciklusban is hangsúlyosan kívánjuk ösztönözni.
• Azt tartanám ideálisnak, ha a folyamat végén nem lenne olyan gazdálkodó, aki ne tartozna valamilyen termelői csoportba, később pedig a termelők feldolgozóipari és élelmiszerkereskedelmi tulajdonszerzése is reális cél lehet.
• Ha tehát sikeres gazdasági növekedést tűztünk ki magunk elé, a gazdasági potenciál növeléséhez elengedhetetlen az agráriumban rejlő lehetőségek kiaknázása.
• Nem hangoztatjuk eléggé, pedig így van: Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agráriumban és az élelmiszeriparban van.

Megkezdődött tehát az építkezés éve.

-zárta beszédét Nagy István miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Agrárpiac az aranytartalék – Figyelő konferencia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Egy évvel meghosszabbította az Agrárminisztérium a tanyás térségek háztartási léptékű fejlesztéseit szolgáló vidékfejlesztési pályázatot.

A döntés értelmében a tanyán élők és a tanyás térségekben található önkormányzatok 2020. április 3-ig nyújthatják be támogatási kérelmüket a 8,23 milliárd forint keretösszegű felhívásra.

A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak.

A Vidékfejlesztési Program pályázata többek között

• a tanyavillamosítást,
• a vízellátás kiépítését,
• valamint a szennyvízkezelési fejlesztések megvalósítását támogatja.

A pályázati felhívás keretében a természetes személyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok pedig maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, akár 95% támogatás intenzitás mellett. A felhívásra benyújtott támogatási kérelmek közül az Irányító Hatóság ez idáig több mint 300 kérelmet már támogatott, mintegy 1,6 milliárd forint összegben.

A beruházások sikeres megvalósulása érdekében a pályázat feltételeiről az érintettek a www.szechenyi2020.hu oldalon részletesen tájékozódhatnak.

forrás: AM Sajtóiroda

The post Meghosszabbította az Agrárminisztérium a tanyavillamosítási pályázatot appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A FAKT AG egy közel 1 milliárd eurós, mezőgazdasági és infrastruktúra-fejlesztési beruházást valósít meg hamarosan Hegyeshalom-Bezenye települések határában.

A beruházás jelentős mérföldkő mind a cég, mind Magyarország életében. Az együttműködés által Magyarország és Németország gazdasági kapcsolata még szorosabbá válhat. A beruházás egész Közép-Európában egyedülálló, közel 330 hektár területen valósul meg.

A kertészeti, logisztikai, feldolgozási központ egész Közép-Európában egyedülállónak számít, közel ötezer új munkahelyet teremthet majd. A mai nap is megerősített abban, hogy közös munkával modernizálhatjuk és versenyképesebbé tehetjük a magyar agráriumot. Köszönöm az együttműködést Hubert Schulte-Kempernek, a FAKT AG elnök-vezérigazgatójának.

Nyilatkozta Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője.

Központi eleme egy olyan kertészeti termelési, feldolgozási és logisztikai központ, amely lehetővé teszi a legmagasabb szintű kereskedelmi igények kiszolgálását egész Európában. A tervek szerint egy összesen 650-700 millió eurónyi fejlesztés irányulhat a mezőgazdasági termeléshez és hozzá a kapcsolódó ipari fejlesztésekhez, amely így az elmúlt évtizedek legnagyobb, komplex magyarországi agrár- és élelmiszeripari beruházása lesz. Ez nemcsak a térségnek, hanem az egész régiónak új lehetőségeket jelent a mezőgazdaság, különösen a zöldség-gyümölcs termelés számára.

A beruházásán belül kiemelkedik az üvegház-fejlesztési projekt. Hazánkban nagy hagyománya van a hajtatott zöldségkultúráknak és jelenleg is nagy fejlődésen megy keresztül az ágazat. Az elmúlt húsz évben a termelőfelületek csökkenése mellett ugyan, de 2-3-szor magasabb termelési színvonal alakult ki a magyar üvegházakban, professzionalizálódott a szakma. Ma 150 hektárnyi üvegházban és 400-500 hektárnyi korszerű fóliablokkban, nagy légterű sátorban zajlik zöldséghajtatás, amely felület jelentősen bővülni fog a Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően.

Hazánk a jó minőségű termékeinek köszönhetően jelenleg is jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt exportál, elsősorban az Európai Unió országaiba. 2018-ban a friss zöldség exportunk 115 ezer tonna volt, értéke meghaladta a 120 millió eurót. Ennek fejlesztésében hatalmas előrelépést hozhat Magyarország számára ez a beruházás, ma a hajtatott termékek közül szinte csak paprikából van export árualapunk, paradicsom vagy éppen uborka tekintetében pedig még
a hazai piacon is kihasználatlan lehetőségeink vannak.

Ez a fejlesztés segít abban, hogy nagy mennyiségű és, magas minőségű export árualapot hoz létre magyar munkaerővel, magyar hozzáadott értékkel, a legmodernebb üvegházakkal, alkalmazott technológiákkal és eljárásokkal.
A német vállalat beruházása a legkorszerűbb árukezelő központ és hűtőház
létrehozásával a magyar mezőgazdasági és kertészeti termékek exportjának fejlődését szolgálja. A részvénytársaság egy 30 hektárnyi üvegházat épít fel, 50 hektárra tervez szabadföldi kertészetet. A fejlesztésnek köszönhetően az itt előállított áruk, valamint a teljes magyar zöldség-gyümölcs ágazat számára kiugrási lehetőséget jelenthet az európai piacokra.

A magyar agrárexport dinamikus növekedéssel az elmúlt években elérte a 9 milliárd eurót. Ez és az ehhez hasonló beruházások teszik lehetővé, hogy néhány éven belül meghaladjuk a 10 milliárd eurót és tovább erősítsük hazánk piaci jelenlétét Európában és szerte a világon.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

…

The post Óriásberuházás az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.