Az ünnepség részeként Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője az iskola udvarán leleplezte a nemzeti összetartozás évének alkalmából elhelyezett emléktáblát.

Avatóbeszédében a politikus azt emelte ki, hogy az összetartó erőt, az összetartozás élményét 2010-ig számtalan eszközzel gyengítették, rombolták, de a mai nap is bizonyíték arra, hogy elpusztítani nem tudták.

Az összetartozás évének legfontosabb üzente az, hogy „a szellemiekben összeépült haza úgy erősít bennünket, hogy senki ellen nem irányul, példát mutat, és bizonyítja, hogy csak a múltját ismerő, biztos jövőképpel bíró nemzetek lehetnek egyenrangú partnerei egymásnak”.

    Hozzátette: a múlt sérelmein úgy lehet túllépni, hogy feldolgozzuk és kibeszéljük, a szomszédos országokkal való együttműködésnek pedig nincs alternatívája.
    Kitért arra is:

a nemzeti összetartozás éve nem csak a határokon belüli magyarságnak jelent sokat, mert az elszakított nemzettársainknak azt üzeni, hogy nincsenek egyedül, egyek vagyunk, sorsközösségben élünk. Véget értek az egyedüllét évtizedei és végképp magunk mögött hagytuk a meg- és kitagadás korát.

A miniszter hozzátette, hogy Mosonmagyaróváron, az egykori Moson vármegye központjában még gyógyítóbban hat az emlékév, mert a „háborús béke” a vármegye kétharmad részét csatolta két másik országhoz.
    Az emléktábla arra hívja fel a figyelmet, hogy együtt vagyunk csak képesek újraépíteni közös hazánkat, Európát és benne a Kárpát-medencét – fogalmazott.

A nemzeti összetartozás minden magyarba bele van írva – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence a piarista iskolában rendezett ünnepségen kijelentette:

a trianoni békediktátum következtében az elmúlt száz évben a magyarság nem az összeomlásról, hanem az élni akarásáról, az újrakezdési képességéről és az alkalmazkodni tudásáról tett tanúbizonyságot.

Az Alaptörvény – folytatta – a legmagasabb szintre emelte a nemzeti összetartozás eszméjét, ami azért volt fontos, mert 2004-ben a magyar politika jelentős része a határon túli magyarok ellenében politizált. Mindnyájunk közös felelőssége, hogy a határon túli magyarok érdekeiért kiálljunk, mert ha mi magunk nem állunk ki a magyarokért, akkor ezt senki nem fogja megtenni – fogalmazott.

Az elmúlt száz év két fontos tanulsága, hogy az ország szuverenitását és autonómiáját meg kell őrizni – mondta az államtitkár.

    Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a békeszerződés egy elhibázott diktátum volt, mert nem a megbékélést szolgálta, hanem újabb konfliktusokat és nézeteltéréseket eredményezett, teret engedett a kommunizmus és a nácizmus eszméinek és végső soron a második világháborúhoz vezetett.
   
    Árvay István (Fidesz-KDNP), Mosonmagyaróvár polgármestere azt mondta, hogy közösségként részesei lehetünk a kárpát-medencei magyarság életének és ezzel az összetartozást erősítjük.
    Matus Mónika, a felvidéki Szenc – Szenczi Molnár Albert nevét viselő – alapiskolájának igazgatója azt emelte ki, hogy a magyarság múltját meg kell óvni, de tovább is kell építeni. Kiemelte, hogy a mosonmagyaróvári piarista iskolával több éve aktív kapcsolatban vannak, amivel az összetartozásra épülő új értékeket tudnak létrehozni.
    Zsódi Viktor, a Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója pedig arról beszélt, hogy a szenci iskola diákjaival tartott programokon túl az iskola diákjai Erdélybe és a Felvidék más részeire is kirándulnak, amivel az önazonosság elmélyítéséhez járulnak hozzá.

The post Nemzeti összetartozás éve – ünnepélyes iskolai megnyitó appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az eseményen részt vett dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője is, aki beszédében elmondta:

Önök a mi hőseink! Egyszerű, hétköznapi emberek, akik adott pillanatban, adott történelmi helyzetben igazi hőssé váltak. Mert az igazi hazafi meghallja, hogy mire hív a haza és oly nagy dolgokat csinál, amit máskor, más élethelyzetben nem.

Az esemény legfőbb tanulsága: Mindnyájunkban ott lakik egy olyan ember, aki mindig kész szolgálni a hazát.

De ne feledjük, hogy lehet békében is a hazánkat szolgálni. Kiállásainkkal, elköteleződéseinkkel, hazánk iránti féltett érzéseinkkel – nagy dolgokat csinálni.

Mindig és minden körülmények között a hazáért érdemes mindent kockáztatni, csak a hazát nem lehet soha kockára tenni! – zárta beszédét a miniszter.

1988-ban történt először, hogy spontán tüntetés kezdődött… – így kezdték a beszédet a megemlékezők.  – 1989-ben a rendszer még rosszabb lett Romániában, amikor decemberben Tőkés László református lelkész körül sűrűsödtek az események. 1989. december 15-én Mosonmagyaróváron is tüntetést szerveztünk és imádkoztunk Tőkés Lászlóért.

A délutáni beszélgetés a 30 éves emlékek felidézésével kora estig tartott. A beszélgetés moderátora Tóth Máté történész volt, aki az áldozatos munkáért járó jubileumi megemlékező oklevelek átadásában is segédkezett.

..

The post 30 éve történt: S.O.S. Temesvár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István köszöntőjében elmondta:

Mosonmagyaróvár szinte minden pontján fejlesztések történnek. A közlekedésszervezésben, a gazdaságban, a kulturális életben, a sportban, mindenütt beruházások indultak. Ezek egyensúlyban vannak a város és a térség fejlődésének erejével.

Az utóbbi években Mosonmagyaróvár város önkormányzata és a kistérség együtt olyan döntéseket hozott, mellyel a területi operatív forrásait (TOP pályázatok) úgy használta fel, hogy kifejezetten e térség előnyeit szolgálja.

A fejlődés egy újabb állomásához érkezett Mosonmagyaróvár és térsége. – emelte ki a miniszter – A Hajléktalan Szálló – Nappali Melegedő fejlesztése olyan célt szolgál, ami a társadalom egyes részeinek minőségét tudja javítani.

Köszönettel tartozunk mindazoknak a szakembereknek, akik ennek építőkövei, hiszen megmutatják az embereknek nemcsak az ide vezető utat, hanem az innen kivezetőt is.

Mindnyájunk felelőssége, hogy rávilágítsuk az itt élő embereket arra, hogyan van visszaút a társadalom normális keringésébe.

A többségi társadalom, a város gazdasági ereje így tudja megmutatni igazából, mire képes.

A ma átadott intézményi fejlesztés három célt is szolgál, hiszen a különböző élethelyzetekhez különböző segítséget kell adni:

• Vannak, akik csak rövidebb ideig, egy-egy éjszakát akarnak eltölteni itt. Számukra van egy gyors, sürgősségi ellátást nyújtó helyiség.
• Van egy olyan rész, ahol tisztálkodási és étkezési lehetőség van, valamint segítséget kérhető a szakemberektől.
• A harmadik részben azok tartózkodnak, akik itt laknak. Részükre hosszabb távú biztonságot nyújt az intézmény.

Az intézmény felújítására a pályázatot a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás keretein belül valósították meg. A bővítéssel 3 új mintaszoba, új fürdőszobák, egy irodablokk valamint új berendezési tárgyak és bútorok kerültek az épületszárnyba.

dr. Árvay István Mosonmagyaróvár város polgármestere, a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás elnöke beszédében kiemelte:

Mosonmagyaróváron elindult a szociális intézmények megújulási folyamata, hiszen rövid időn belül már a harmadik szociális ellátó rendszert érintő bővítés került átadásra.

A Hajléktalan Szálló épületében nemcsak a bútorok és a szobák, hanem a környezet is megújult, a kollégák így teljesen új körülmények között tudják kezdeni a munkát.

Az elnök beszámolt arról is, hogy a pályázatok sora ezzel még nem zárult le, a napokban két újabb fejlesztésre adtak be igényt.

Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke kitért az elmúlt időszak beruházásaira. Mint mondta:

Erre az időszakra úgy fogunk emlékezni, mint a nagy fejlesztéseknek az időszakára, amikor az ország elkezdett felemelkedni.

Heti szinten történtek ünnepélyes átadások, melyek több évtizedes beruházások megvalósulását jelzik. Mindezek mutatják igazán, milyen intenzív fejlődésen esik át Magyarország, ezen belül Győr-Moson-Sopron megye.

Az, hogy mindenre jut forrás, annak a közös gondolkodásnak az eredménye, ahogy a térség vezetői együtt tudnak dolgozni, s megmutatják, hogy a közös célokért hogyan kell összefogni.

Egy társadalom fokmérője, hogyan bánik az elesettekkel. Az a fejlesztés, ami itt Mosonmagyaváron történt, az a szociális ágazatban rendkívül nagy jelentőségű és ezek a fejlesztések folytatódni fognak.

Csiba Erzsébet intézményvezető a mosonmagyaróvári Hajléktalan Szálló történetét mutatta be a kezdetektől napjainkig. Jelenlegi állapot szerint  – a bővítésnek köszönhetően – két szintű ellátást tudnak biztosítani: egy elkülönített nappali melegedővel és éjszakai ellátás biztosításával.

..

Forrás: AM Sajtó

Fotó: Bánhegyi István

..

The post A fejlődés újabb állomásához érkezett Mosonmagyaróvár és térsége appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A jelöltek munkásságát, eredményeit Nagy István agrárminiszter, országgyűlési képviselő, választókerületi elnök méltatta.

  Felelősen döntött a FIDESZ mosonmagyaróvári szervezete, amikor képviselőit és a város polgármesterét meghallgatta és számot vetett mindazzal a tevékenységgel, amin az elmúlt időszakban a városban történt.

A FIDESZ mosonmagyaróvári szervezete egyhangú szavazással a város polgármesterének ismét dr. Árvay Istvánt ajánlotta és szintén egyhangú szavazással úgy döntött, hogy azt a csapatot, aki eddig is támogatta a város polgármesterének munkáját – részesei voltak annak a sikernek és fejlődésnek, ami ebben a városban történt -, változatlan formában ajánlja a város polgárai számára.

Nagy István elnök kiemelte:

  A beszámolót meghallgatva azt láttuk, hogy egy olyan fokú fejlődés, tudatos építkezés zajlik a városban, ami méltán töltött el bennünket megelégedettséggel s azzal a  reménnyel, hogy erre alapozva újra bizalmat tudunk kérni a város polgáraitól mind a polgármesterjelöltünknek, mind a képviselőinknek.

dr. Árvay István Mosonmagyaróváron született, igazi lokálpatrióta. 1988-tól különböző formában – képviselőként, bizottsági elnökként, alpolgármesterként és aztán polgármesterként – vett részt a város közéletében, a város fejlődésének irányításában. Ez olyan fokú felelősség, amely hosszútávon is láttatja a változást. Az, amit ma látunk a városban az annak a tudatos építkezésnek a része és eredménye, amely ennek a csapatnak és vezetőjének, polgármester úrnak köszönhető.

  Ami ebben a városban és térségében az utóbbi időszakban végbement, az Mosonmagyaróvár sikere. Ez a csapat a 21. századba hozta a várost, megalapozta Mosonmagyaróvár térségi és helyi szerepét, erejét a régióban.

Nagy István aláhúzta:

Úgy gondolom, méltán helyezhetjük bizalmunkat ebbe a csapatba, hiszen évről évre bizonyítják, hogy felelősségteljesen gondolkodnak a városról, komplex egészében kezelik a várost és térségét, és olyan fejlődést tudtak irányítani, ami kiemelten fontos.

dr. Árvay István nem csak a FIDESZ jelöltje, hanem a Kereszténydemokrata Néppárté, a Nemzeti Fórumé és a Független Kisgazda Párté egyaránt. Egy olyan erőt tudunk így felmutatni, amely ebben az egységben már bizonyított és nagyon remélem, hogy mindaz a fejlesztés, ami az elkövetkezendő időben ránk vár, sikerrel tudják majd végigmenedzselni.

 Ehhez kérem a város polgárainak bizalmát, hogy egy fejlődő, gazdagodó, élhető városban élhessünk az elkövetkezendő időszakban is.

Számomra nagyon nagy előny, hogy kifejezetten jól lehet együttműködni ezzel a csapattal. Gördülékenyen tudunk egyeztetni azon pályázati szükségletekről, melyek a város fejlődését szolgálják.

Büszke vagyok arra, hogy ezek a pályázatok sikeresek és a városba ilyen sok fejlesztési forrás érkezik!

emelte ki Nagy István.

Az pedig még nagyobb büszkeséggel tölt el, hogy a pályázatok elszámolásánál soha, semmilyen körülmények között nem történt probléma. Ebből is látszik, hogy felelős és hozzáértő kezekben van  a város vezetése. Gratulálok!

dr. Árvay István polgármesterjelölt az előző évek munkásságát így összegezte:

  Mintegy 21 éve tudatosan készülök erre a feladatra, de a képviselők között is sokan vannak, akik hosszú évtizedek vagy évek óta ugyanúgy tesznek. Ezekből a pici kockákból adódik össze a mi erőnk. Örülünk, hogy látszik a város fejlődése, hiszen megpróbáltunk valóban minden lehetőséget megragadni.

Köszönöm a jelölő szervezeteknek a támogatást! Valóban minden szervezet részéről megkaptam a bizalmat és megerősítést, ami nagyon jól esik! Nem tudom nem megemlíteni a Lakástulajdonosok és Bérlők Egyesületét, mint civil szervezet megerősítését, mely támogatás ilyen kis városban igen nagy értékkel bír.

A választókerületi jelöltek újra indulásával is sugallni szeretnénk a folytonosságot, az összefogás erejét, ami az utóbbi 5 évben teljesen egyértelműen kidomborodott és megkezdődött már az azt megelőző időszakban is.

Szemmel látható a város gyarapodása, de nem csak a városé, hanem a benne élő polgároké is. Ezt több mutatószámból is látjuk. Például több ezerrel nőtt a bejelentett gépjárművek száma, folyamatosan épülnek az új házak, lakások, ahova mind beköltözők is vannak.

  Fejlődő gazdaság és fejlődő polgárosodás történik Mosonmagyaróváron.

Mosonmagyaróvár jelenlegi polgármestere kitért arra is, hogy

Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt a végtelenségig, ebben a tempóban nem lehet növelni, ezért azt gondolom, hogy a következő ciklusnak az a feladata, hogy előre látva ezeket a folyamatokat, valóban azokra a fejlesztésekre fókuszáljunk, ami a  közösségi élet színesítésére, a város élhetőségének erősítésére irányul.  Erre megvan az anyagi ereje is a városnak, így ez egy komoly program alapját képezi a következő 5 éves ciklusban.

Már nem azokban a programokban gondolkodunk, amit nem tudunk megvalósítani, hanem azokban, amit szemmel látunk, tervezünk és hamarosan a megvalósítás fázisába is kerülnek.

dr. Árvay István beszéde után bemutatta a választókerületi képviselőjelölteket:

1. sz. választókerület – Belváros, Lucsony, Termál környéke, Halászi úti kertváros KÉPVISELŐJELÖLT: KESZEINÉ SIKLÓSI ZSUZSANNA (FIDESZ)
2. sz. választókerület – Majoroki városrész, Duna lakópark, Liget lakópark KÉPVISELŐJELÖLT: KRÁNITZ PÉTER (FIDESZ)
3. sz. választókerület – MOFÉM-telep, Lajta lakókert KÉPVISELŐJELÖLT: NÉMETH SÁNDOR (FIDESZ)
4. sz. választókerület – Kossuth L. u- Lőpor u- Gyári út – Ipartelepi városrész KÉPVISELŐ: DR. IVÁNCSICS JÁNOS (KDNP)
5. sz. választókerület – Hanság u., Báger-tó környéke (Fertő sorig) KÉPVISELŐ: STAÁR KATALIN (FIDESZ)
6. sz. választókerület – Városközpont, Móra lakótelep, Károly-liget KÉPVISELŐ: NYITRAI JÓZSEF (LABE)
7. sz. választókerület – Városközpont KÉPVISELŐ: MURÁNCSIK LÁSZLÓ (NEMZETI FÓRUM)
8. sz. választókerület – Széchenyi lakótelep, Mosonyi M. lakótelep, Mediterrán lakópark – Duna utcáig KÉPVISELŐ: PAUSITS ISTVÁN (FIDESZ)
9. sz. választókerület – Mosoni városrész KÉPVISELŐ: DR. FRAUHAMMER CSABA (KDNP)
10. sz. választókerület – Mosoni városrész KÉPVISELŐ: KRÁNITZ LÁSZLÓ (FIDESZ)

..

Forrás: AM Sajtó

..

The post dr. Árvay István a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje Mosonmagyaróváron appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter köszöntőjében kiemelte:

Az emberben kettős érzés munkál ilyenkor. Az egyik a gyarapodás felett érzett örömé, az, hogy egy sikeres beruházás átadóján lehet jelen. A másik a szomorúságé, hogy szükség van az ilyen intézményekre.

Az otthon célja, hogy az ideiglenesen lakhatási gondokkal küzdő családok számára lehetőséget biztosítson a család egységének megtartására, és a szociális munka eszközeivel támogassa a családot önálló életvitelük megtartásában, vagy annak visszaállításában.

Ez a szolgáltatás akkor sikeres, ha egyetlen olyan gyermeket sem kell családjától különválasztva elhelyezni – akár alapellátási, akár szakellátási formában – akinek legjobb érdeke a családjával együtt élni és felnőni.

Ehhez szükség van arra, hogy az átmeneti otthonban legyen:

• elegendő férőhely,
• megfelelő reintegrációs program,
• illetve megfelelő személyi és tárgyi feltételek.

Mosonmagyaróváron a Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet által fenntartott Családok Átmeneti Otthona intézményei 2005 óta fogadják az otthonukat vesztett, rászoruló családokat. A két intézmény 40-40 férőhellyel működik. A szociális segítségnyújtást a családok egy évre vehetik igénybe, amely időtartam indokolt esetben fél évvel, vagy a tanév végéig meghosszabbítható. Az intézmények immár hosszú évek óta töretlenül működnek és folyamatosan fogadják a családokat, várandósokat és a bántalmazottakat is.

A projekt két különálló elemből állt, az egyik az épületek korszerűsítéséről szólt – A Családok Átmeneti Otthona a projektnek köszönhetően teljesen megújult -, a másik pedig a külső férőhelyek kialakításáról.

Ez az intézményben történő gondozáshoz képest egy kötetlenebb ellátási forma. Ennek megvalósításához a város önkormányzata két ingatlant ajánlott fel a szervezetnek, amelyeket teljesen felújítottak.

Ezekre a férőhelyekre olyan hátrányos helyzetű családok költözhetnek, akik az átmeneti otthonban történő ellátás során pályáztak. Itt a rászoruló családokat mentor segíti az életvezetésben, az ellátást pedig akár 3 évig is igénybe vehetik.

Nagy István agrárminiszter az felújított épületek bejárása után  felajánlotta az udvarban lévő kis kert telepítéséhez és gondozásához szükséges eszközök, vetőmagok és minden kellék beszerzését. Mint mondta:

Amíg ez a kert művelve lesz, a hozzávalókat folyamatosan biztosítom!

dr. Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere az ingatlanok történetéről és állapotáról számolt be, majd biztosította az intézmény vezetőit a város jövőbeni támogatásáról is.

Bízom benne, hogy ez egy olyan folyamatot fog elindítani, amely egyrészt ezt a projektet is tovább tudja bővíteni, másrészt pedig az önkormányzatnak is egy olyan példát mutat, hogy ezekből a rendelkezésre álló ingatlanokból is nagyon szép lakásokat lehet kialakítani.

Gratulálok minden résztvevőnek, hogy ilyen példa értékű  minőségben sikerült megvalósítani a projektet. Szükség van arra, hogy ezek az emberek önálló lábra tudjanak állni és lássák azt, hogy ilyen körülmények között is lehet önállóan élni.

Végül Kopf Katalin, a mosonmagyaróvári Családok Átmeneti Otthona vezetője mutatta be a projekt részleteit. Képes összefoglalóval ismertette a jelenlévőknek a pályázat során átalakításra került állapotokat. Mint mondta:

a munka 2018. március 1-jén kezdődött. A munkálatok között szerepelt: nyílászáró és radiátor-csere, új kazánház vásárlás, festés, palatető csere, beépített bútorok kialakítása, közösségi tér befedése, kamerarendszer bővítése, új közös konyha kialakítása.

Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon ez az első proekt, amely a pályázat keretein belül elindul.

A projektek azonosítója és címe:

• EFOP-2.2.3-17-2017-00009 „A Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet által fenntartott Családok Átmeneti Otthona II. korszerűsítése”. Támogatási összeg: 69 millió Ft.
• EFOP-2.2.3-17-2017-00010 „A Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet által fenntartott Családok Átmeneti Otthona korszerűsítése”. Támogatási összeg: 78 millió Ft

—

Forrás: AM Sajtó

fotó: Bánhegyi István

—

The post 147 millió forintból korszerűsítették a mosonmagyaróvári Családok Átmeneti Otthona intézményeit appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Karának jogelődjét, a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetet 1818. november 10-én nyitották meg. 
    Nagy István – az intézmény egykori hallgatója, oktatója – ünnepi beszédében hangoztatta, hogy az alapítók, Wittmann Antal és Albert Kázmér korábbi felismerését ma is meg kell fogadnunk.

Nagyon jó érzés itt lenni. Számos emlék, számos élmény kel életre ma bennünk és újra megéljük azokat az időket, amikor hallgatói voltunk ennek az intézménynek.

Óriási dolog ma számot vetni azzal, hogy ez az intézmény kétszáz éve bocsájt ki magából olyan embereket, akik arra hivatottak és arra szerződtek, hogy a mezőgazdaságban dolgozzanak.

De arra is jó, hogy egy kicsit megálljunk és próbáljuk megfejteni, hogy mi az az üzenet a mában, amiből aztán erőt gyűjtve haladhatunk tovább.

 

 

200 éve az az üzenet fogalmazódik meg mindannyiunknak, hogy a mezőgazdasághoz és a sikeres agráriumhoz megfelelő tudásra van szükség!

Végtelen büszke vagyok, hogy annak idején a kis szabolcsi faluból úgy döntöttem, hogy ide jövök. Az egész életemet, az egész pályámat eldöntötte és meghatározta, és szerintem nem csak én vagyok ezzel így.

Akkor, amikor elődeink úgy döntöttek, hogy agrár-felsőoktatási intézményre van szükség, akkor nekünk ma ezt a döntést újra meg kell hozni! Meg kell újulnia a benne lévő szellemi köveknek is, meg kell újulnia az óvári gazdászok közösségének is!

Szeretném tájékoztatni a közösséget, közönséget, hogy ma délelőtt épp azt ünnepeltük, hogy egy 1,3 milliárd forintos forrásból megújul a magyaróvári vár. Az a jelkép, amelyben tanultunk, amely kifejezi összetartozásunkat, ami összeköt bennünket.

 

 

S ahogy a vár fala és a vár alapja stabilan áll, olyan alapok vagyunk mi is, egykori óvári gazdászok. S azt kell ma, a kétszáz éves évfordulón megfogadnunk, hogy erre az alapra kell építeni a magyar és az európai mezőgazdaság újjászületését, megújulását!

Nem több és nem kevesebb a feladatunk, minthogy ezt elvégezzük!

A kihívás óriási nagy, ugyanúgy, mint kétszáz évvel ezelőtt, amikor megalakult ez az intézmény.

Felelősségünk, hogy közösen összefogva ez a közösség alapot adjon ahhoz, hogy – megújulva és kellő erővel -, mindazt a XXI. századi kihívást, ami előttünk áll, meg tudjuk oldani!

Köszönöm, hogy ez az összetartó közösség képes lesz rá, már csak azért is, mert van egy zászlónk, amin a felirat megkülönböztet bennünket másoktól. Ez a másság így szól:

„A gazda verejtéke gyarapítja a vagyont”

Munkára föl! Van feladatunk most is! Hiszem azt, hogy ez a közösség meg tudja oldani az előtte álló feladatait! Adja Isten, hogy így legyen, Isten éltesse az óvári gazdászok óriási táborát!

 

   
Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora arról beszélt, hogy miközben

kopogtat az ajtónkon a negyedik ipari forradalom, méltatlanul keveset beszélünk a mezőgazdaság forradalmáról. Pedig szembe kell néznünk a klímaváltozással és a vele járó kihívásokkal. Ezek mind az emberiség jövőjét fogják meghatározni – hívta fel a figyelmet.

 Árvay István, (Fidesz-KDNP) Mosonmagyaróvár polgármestere arról beszélt, hogy az ország egykori első számú agrár- felsőoktatási intézménye mindig is fontos szerepet töltött be a város életében, jelenleg az egyetem és város kapcsolata minden korábbinál szorosabb.

 Sinóros-Szabó Laura, az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetője azt emelte ki beszédében, hogy

az agrárium versenyképességének növelése és fejlesztése kívánatos, mert az élelmiszerellátásért verseny folyik a világban. Ebben pedig csak azok az országok lehetnek a nyertesek, ahol a gazdálkodók és a vállalkozók együttműködése lehetőséget teremt a verseny- és életképes élelmiszertermelésre – mondta.

    A gálán részt vettek az alapítók, Wittmann Antal és Albert Kázmér leszármazottai. Megjelentek a szaktárca politikusai, Bitay Márton Örs és Feldman Zsolt államtitkár, valamint két egykori földművelésügyi miniszter, Nagy Frigyes és Gergátz Elemér, továbbá a társegyetemek vezetői.

FOTÓGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

forrás: mti

fotó: Bánhegyi István

The post A sikeres agráriumhoz megfelelő tudás szükséges appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője az alábbi gondolatokkal köszöntötte a jelenlévőket:

A történelem során várat mindig stratégiai jelentőségű helyre építettek.

200 évvel ezelőtt Albert Kázmér és Wittmann Antal úgy gondolta, hogy ezen a helyen újabb, stratégiai jelentőségű nagy dolog kell, hogy következzék és megalapították – Európában először – a magyar agrár-felsőoktatási intézményt.

Ahogy csökkent, a védelmi, hadi jelentősége a várnak, úgy ismerték föl, hogy az agrárium, a mezőgazdasági termelés sikere viszont azon múlik, hogy van-e elegendő tudás, van-e elegendő képzés ahhoz, hogy eredményesebben lehessen termelni.

Ez a hely ilyen téren és az agrártörténelem szempontjából is jelentős hely.

 

Majd eltelt újabb 200 év, és arra a döntésre kell jutnunk, hogy újra kell alapítanunk a várat és a benne lévő képzést. Ugyanúgy észre kell vennünk, hogy sikeresen kiművelt gazdászfők nélkül nincs sikeres magyar agrárium.

Ebben Magyaróvár 200 évvel ezelőtt is élen járt, és ma is élen kell, hogy járjon.

Kőből és téglából épült házról beszélünk, amely kiállta a történelem viharait és mindig az adott kornak megfelelően megtalálta azt a szerepét, amellyel élen tudott járni.

De nem csak kőből és téglából áll a vár, hanem azokból a szellemi téglákból, akit azok jelentenek, akik ide járnak és jártak, hiszen maguk is egy nagy várat építettek szerte az országban és a világban.

 

 

Ha megnézzük, az itt végzek agrárszakemberek munkásságát Európa és a világ mezőgazdaságára nézve, akkor azt lehet mondani, hogy nagyon sok helyen kiemelkedő várat építettek – ezekből az alapokból.

Ma a megújulás alapkőletételén vagyunk. Szimbolikus jelentőségű dolog, de ezen hagyományokra lehet felépíteni a XXI. század agráriumát.

Különösen köszönöm a magyar kormánynak ezt a támogatását, mert ezzel egy új lehetőséget tud adni a magyar agrárium és Mosonmagyaróvár városa számára.

Azt remélem, hogy minél többen ismerik fel annak jelentőségét, hogy tanulni igazából jó befektetés ma az agrárium területén van, hiszen olyan kihívások, stratégiai jelentőségű munkák várhatóak a jövőben, amelyre csak a kiművelt gazdászfők lesznek képesek.”

 

 

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára hangsúlyozta,

Magyarország jövője akkor biztosított, ha 20-30 éves távlatban a térség vezető államává és Európa egyik legélhetőbb országává tud válni. Ehhez szükséges a családtámogatás, a gazdaságfejlesztés és a kultúra támogatása, a múlt értékeinek megőrzése és átadása a jövő számára. Erre a gondolatra építve hozta létre a kormány a nemzeti kastély- és várprogramot hatvanmilliárd forintos kerettel, húsz kastély és 19 vár megújítására országszerte

– mondta az államtitkár.
Úgy fogalmazott: a program „nem kőről és malterról szól, hanem a gondolat megújításáról”.
Tuzson Bence kitért arra is, hogy a mosonmagyaróvári várban működik a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kara; az agrár-felsőoktatási képzés idén kétszáz éves a városban, amely a magyar agrár felsőoktatás bölcsője. 

Virág Zsolt, a Nemzeti kastélyprogram és a Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy a mosonmagyaróvári vár az egyetlen épület Magyarországon, ahol felsőoktatás folyik. 

A megújítás keretében a földszinten interaktív vártörténeti, intézménytörténeti, valamint élelmiszeripari és mezőgazdaság-történeti kiállítást rendeznek be. Kialakítanak a várudvaron egy közösségi teret, ahol kulturális rendezvényeket tartanak, lesz konferenciaterem és ajándékbolt. Mindezek mellett részben felújítják a homlokzatot, infópontot és múzeumpedagógiai foglalkoztató teret alakítanak ki. 

Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora elmondta, a fejlesztéssel azt a védelmi funkciót, amit a vár a középkorban betöltött, most újraértelmezik, s egyfajta szellemi védelem helyévé teszik az épületet. 

Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangoztatta, hogy az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb és legjelentősebb helyi beruházása a vár felújítása, s a kialakítandó turisztikai központ a térség turisztikai zászlóshajója lehet.

Forrás: mti
Fotó : Pelsőczy Csaba

The post 1,3 milliárd Ft-ból újul meg a magyaróvári vár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A magyar mezőgazdaság öröksége és teljesítménye alapján a hazai gazdaság húzóágazata lehet

 – jelentette ki a miniszter. 

A tárcavezető emlékeztetett, hogy Európa első, folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézményét azzal a céllal hozták létre 1818–ban Magyaróváron, hogy minél több képzett, kiváló elméleti és gyakorlati tudással felvértezett mezőgazdász érvényesülhessen a hazai nagybirtokokon. Hozzátette:

büszkén mondhatjuk, ez az intézmény egész Közép-Európa mezőgazdaságára és annak fejlődésére is hatással volt. Nagy István kiemelte: a nemzet jövője az iskolákban dől el, és ezt ma különösen komolyan kell venni.

A miniszter szerint a magyar mezőgazdaság három pilléren nyugszik:

• az első a magyar emberek elkötelezettsége, szorgalma, tehetsége és munkabírása,
• második a föld,
• és végül, de nem utolsó sorban, a víz.

Hazánk nemzetstratégiai célja nem változott, továbbra is azt szeretnénk elérni, hogy a Közép-Európába silányabb minőségben érkező dömpingáruk helyett mi, magyarok hosszú távon legyünk képesek jó minőségű magyar élelmiszert előállítani – emlékeztetett a tárcavezető.

A miniszter kiemelte,

a versenyképesség javítása érdekében hazánk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fiatal és megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező termelők fejleszteni tudják a vállalkozásaikat. Ezt a célt pedig a magas szakmai színvonalú felsőoktatási intézményeink nélkül nem tudjuk elérni

 – hangsúlyozta Nagy István.

FOTÓGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A magyar mezőgazdaság és a nemzet jövője az iskolákban dől el appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Dr. Nagy István agrárminiszter előadása

Bevezető gondolatok – Magyaróvár „a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás bölcsője”

A szakmai eredményeket mindig az előző korok oktatási-nevelési színvonala határozza meg, így van ez az agráriumban is. Az alkotói környezet minőségét, egy közösség munkakultúráját az öröklött tudás és az abból fakadó kötelességtudat alapozza meg. A történelem, mikor a múltra veti fényét, a jelent is megvilágítja – mondta Eötvös Loránd híres egyetemi székfoglalójában. S valóban nem hiszem, hogy egy egyetem lényegét és feladatát jobban meg lehetne határozni, mint az egyetemek fejlődésének történetével.

Az európai civilizáció bölcsője az antik görög és római kultúra, melynek vívmányait és örökségét Bizánc és Itália mentette át Európa keresztény középkorába. Ennek hatására jött létre a XI. század végén és a XII. században a nyugati kereszténység két különleges szellemi központja, a bolognai és a párizsi egyetem. Ennek a két központnak köszönhetően szerte Európában egyetemalapítási hullám vette kezdetét, amely a XIV. században érte el Közép-Európát, a prágai, a krakkói, a bécsi egyetemek mellett, erre az időre esnek az első magyarországi egyetemalapítások is. Nagy Lajos 1367-ben Pécsett, Zsigmond 1395-ben, majd 1410-ben Óbudán, Mátyás király pedig 1465-ben Pozsonyban alapított egyetemet, bár sajnos, ezen hazai egyetemek csak rövid ideig működtek. A XVI. század folyamán Magyarországon is a reformáció adott új irányt az művelődésnek.

A magyar protestáns szellemi élet szempontjából kiemelkedő szerepe volt Wittenberg egyetemének, bár Heidelbergben, Utrechtben, Genfben is tanultak magyarok. Létrejöttek református kollégiumok is, Sárospatakon például, melyek a magyarországi művelődés fontos, kezdeményező tényezőivé váltak.

A magyar egyetem hiányát Pázmány Péter bíboros szüntette meg, amikor is 1635. május 12-én aláírta az azóta is folyamatosan működő magyar egyetem alapítólevelét. „A kezdetnek e korszakában világosan tűnik még elénk az az egyszerű viszony, amelyben az egyetem a társadalomhoz s az élet egyéb tényezőihez állott. Az egyetem tanított mindent, amit ő maga tudásra méltónak talált, a társadalom pedig hasznát vette a tanult embereknek – ha nem is éppen minden tudományuknak.”

A későbbiekben a tudomány határt nem ismerő terjeszkedése azt eredményezte, hogy az enciklopédikus tanulmányok helyébe szaktanulmányok léptek, s az élet követelményeinek fokozódása miatt a gyakorlati foglalkozások is szakszerűbbekké váltak – írta Eötvös Loránd.

Így történt ez az első mezőgazdasági felsőoktatási intézmény, a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magánintézet 1818-as alapításakor is. Európa első, folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézményét azzal a céllal hozták létre, hogy mind több képzett, kiváló elméleti és gyakorlati tudással felvértezett mezőgazdász érvényesülhessen, dolgozhasson a hazai nagybirtokokon.

Berzsenyi Dániel így fogalmazta meg ezt a törekvést:

Elgondolván, mennyire függ nemzetünk egész jólléte mezei gazdaságunk virágzásátul,… szívemelő örömmel és nagy reményekkel telve kell látnunk mindazon bölcs intézeteket, melyek által időnkben nemeslelkű nagyjaink a mezei szorgalom ügyét a legszentebb hűséggel ápolják, mindazon bölcs útmutatásokat, melyek a legfőbb nemzeti ügynek különféle akadályait és védszereit ösmertetni ügyekeznek.”

A jogelőd intézet így aztán néhány évtized alatt magas presztízst vívott ki magának az ország életében. Ennek, és kiemelt stratégiai szerepének köszönhetően 1850-ben Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1850-1869) néven, a 35 milliós Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézeteként működött tovább, s büszkén mondhatjuk, ez az intézmény egész Közép-Európa mezőgazdaságára és annak fejlődésére is hatással volt.

Nemzetközi elismertségét jelezte, hogy Európa szinte minden országából érkeztek hallgatók Magyaróvárra. (Az ELTE és az MTA közös kiadványa szerint Magyaróvár az előkelő harmadik helyet foglalja el az 1919-ig Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi diákok létszámát tekintve.)

Az időközben alapított hasonló magyar intézetek mellett (Keszthely – 1865; Debrecen – 1868; Kolozsvár – 1869, majd Kassa – 1875) elsőként emelték akadémiai rangra a magyaróvári kar jogelődjét 1874-ben. Hivatalos elnevezése Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (1874-1942) lett, amely Magyarország egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt egészen 1906-ig. 1884-ben a német nyelvű évfolyamok megszüntetésével lezárult a két tannyelvű képzés a tanintézetben, azóta az oktatás nyelve kizárólag a magyar – ennek ellenére továbbra is számos külföldi hallgató látogatta az iskolát.

Az Akadémia mellett a századforduló időszakában létesülő, gomba módra szaporodó különböző kutatóintézetek jelentették a mai magyar agrárkutatás igazi megindulását, így Magyaróvár „a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás bölcsőjévé”, igazi fellegvárává vált. A kutatóhelyek jogutódjai közül a mai napig városunkban található az 1903-ban létrehozott Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet – a híres Óvári és Pannónia sajtok szülőhelye, Európa egyike első ilyen jellegű intézménye. Ez az intézmény hősöket adott az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban a hazának, hősöket az I. majd a II. világégésben, és vértanúkat 1956. október 26-án.

Engedjék meg, hogy bevezető gondolatsorom végén az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapszabályának 36-dik paragrafusából idézzek:

„A mint egy részről csak igazságos és méltányos, hogy egyes egyéneknek a hazai mezőgazdaság előmozdítása s az e czélra szerzett érdemei hálás emlékezetben tartassanak; ugy más részről az utónemzedékre szintén csak üdvös és buzditó hatással lehet, ha ősei szép és különösen kiváló tetteinek emléke mintegy örökségül őriztetik meg számára.”

Valóban igaz tehát a tétel az immár 200 éves felsőoktatási intézményünk esetében is, hogy azzal a szellemi tőkével, amit az elődöktől kapott, jól és ember próbáló időkben áldozatosan gazdálkodott.

„Egyetem az új humanizmusért” – oktatás-kutatás, innováció, szolgálat

A nagy kérdés ma Magyarországon: hogyan lehet kialakítani a köz érdekét szolgáló, nagy szellemi vagyont birtokló oktatási intézményeket, és hogyan lehet bennük megerősíteni a minőséget, az értékes emberi erényeket képviselő szakembereket, a jövőért felelősségvállalásra kész kutatókat.

Ez a kérdés már száz évvel ezelőtt is foglalkoztatta a nagy gondolkodókat. Amint nincsen e földön két egyforma falevél, úgy nincsen két egyforma beteg vagy két egyforma peres ügy: azért a kiművelt emberfőktől többet kell kívánnunk, mint azt, hogy mások tudománya alkotta mintákat alkalmazni tudjon; szükséges, hogy a magáéból is tudjon valamit hozzáadni. Mert a nemzet jövője az iskolákban dől el.

Bár már elcsépeltnek tűnhet, mégis elismétlem itt Önök előtt is: a magyar gazdaság három pilléren nyugszik: az első a magyar emberek elkötelezettsége, szorgalma, tehetsége és munkabírása, második a föld, és végül, de nem utolsó sorban, a víz.

Mindhárom pillér a magyar agrár-felsőoktatás versenyképességén is alapszik, amely ugyanakkor nem lehet ellentétes jövőnk, földünk megóvását felelősséggel vállaló egyetem küldetésével.

„Az elmúlt fél évszázadban a tudományos eredmények és a technika fejlődése minden emberi képzeletet felülmúlt. Az emberiség az elsajátított tudásanyagban, a megvalósított eszközökben és a kifejlesztett technológiákban szinte végtelen mennyiségű lehetőséget halmozott fel, ugyanakkor a globalizálódó gazdaság a világot egyre áttekinthetetlenebbé, döntéseinek következményeit pedig kiszámíthatatlanná tette.” (Klinghammer István)

Érezzük, látjuk és tapasztaljuk, a tudományok és technológiák fejlődése félelmetes lehetőséget adott az ember kezébe, amely földünk erőforrásait gyengítette, bizonyos értelemben elherdálta. Szembe kell néznünk a következményekkel, a klímaváltozás földünkre és vizeinkre gyakorolt hatásaival. Ez a XXI. század nagy feladata. Ez pedig együtt jár azzal is, hogy tudatosítanunk kell a tudomány korlátait, és biztosítanunk kell az emberhez méltó és az értelem szolgálatába állított kutatásokat. Ez az agrárképzés régi-új iránya, egyetem az új humanizmusért. Így kapcsolódik a múlt és a hagyomány a jelen kihívásai közepette is helytálló, hosszú távra tekintő magyar felsőoktatással, és az arra épülő agráriummal.

A magyar mezőgazdaság öröksége és teljesítménye alapján a magyar gazdaság húzóágazata lehet. Ezért a stratégiában gondolkodó gazdasági szereplőknek be kell látniuk, ahhoz, hogy világpiaci tendenciákhoz igazíthassák versenyképességüket, elengedhetetlenek a technológiai fejlesztések és a piaci szereplők közötti együttműködés, azaz az integráció erősítése. Ma még inkább igaz az a tétel is, hogy az agrárszektor minden szereplője egymásra van utalva.

A nemzetstratégiai célunk nem változott: a Közép-Európába silányabb minőségben érkező dömpingáruk helyett mi, magyarok hosszú távon legyünk képesek jó minőségű magyar élelmiszert előállítani. Jó úton haladunk. Büszkén mondhatjuk, a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 óta növekszik, ami uniós összehasonlításban is figyelemre méltó: 2010 és 2017 között az agrárexport közel kétharmadával, az agrár külkereskedelmi többlet majdnem 70 százalékkal növekedett. Célunkhoz mérten, az elmúlt hét évben – a magyar történelemben is példátlan módon – nagyszabású támogatási rendszert vezettünk be. A hazai termelők 2017-ben a közvetlen támogatások révén a 2010-es értéknél 52 százalékkal több, vagyis 396 milliárd forinthoz jutottak. Emellett a Vidékfejlesztési Program keretében elérhető mintegy 1300 milliárd forint – a többi uniós tagállamhoz képest kiemelkedően magas arányban – több mint 50 százalékban, kifejezetten az agrárberuházások megvalósulását segíti.

Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, mint a gazdaság szinte minden területén, a mezőgazdaságban is komoly kihívást jelent az agrárnépesség elöregedése. Ezért a versenyképesség javítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a fiatal és megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező termelők fejleszteni tudják a vállalkozásaikat. Ezt a célt pedig a magas szakmai színvonalú felsőoktatási intézményeink nélkül nem tudjuk elérni.

Ne feledjük, a magyar mezőgazdaság hosszú távú fejlődésének egyik elengedhetetlen feltétele egy, a piaci igényeket figyelembe vevő duális szakképzési rendszer kifejlesztése, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a felnőttképzés területére.

A magyar agrár-felsőoktatás nem csak az oktatás-kutatás, innováció területén legfőbb partnerünk, hanem szolgáltató jellege miatt, az egyik legfontosabb kapcsolati tőkénk is. Mert felsőoktatási intézményeink egyedülálló módon kapcsolják össze az agrárfelsőoktatást-kutatást, a takarmányiparral, az állategészségüggyel, az élelmiszeriparral és az agrárfinanszírozást képviselő szakmai szervezetekkel, vállalkozásokkal. Olyan partnerhálózatot alakítottak ki, amely valódi értéket képvisel, nem csak a magyar agrárium, de a magyar gazdaság számára is.

Az egyetem hivatása, hogy olyan környezetet formáljon, ahol a tudományt művelik, olyan hellyé formálja, ahol a személyiség úgy bontakozhat ki, hogy késztetést találjon ne csak környezete és egyéni ambíciói, hanem a társadalom szolgálatára is. Ebben rejlik nemzetünk egyik legfőbb értéke a magyar egyetemi kultúra, mert embert és jövőt formáló hatása van, mellyel nemzetünk gazdasági és kulturális erejének megőrzésén és gyarapításán fáradozik, ezért kötelességünk támogatni és segíteni törekvéseit.

Fenntartható fejlődés a változó környezetben –záró gondolat

Kultúránk történelmi tapasztalata, hogy a tartós jelenlétre számító igazi érték mindig messziről jön, gazdag gyökérzetből táplálkozik, gazdag hagyományt foglal magába és újít meg. Ilyen értékünk a magyar egyetemi kultúra, amely nemzeti hagyományaink gyarapításán túl nemzetünk megmaradásáért vállalt kötelezettségünk is. Öröksége nem kevesebb, minthogy gyermekeink emberi méltóságát megőrizze, s azon keresztül nemzeti és európai identitástudatukat erősítse. Ezt a hagyományt felsőoktatási intézményeink ma is méltó módon őrzik és adják tovább a következő generációknak.

Az egyetlen, ami a világban és Európában versenyképességünk alapja lehet, az a nyersanyag, amelyben egyedülálló módon gazdagok vagyunk, s amely – írja a professzor, nem véges, mert újratermelhető. Ez a kiművelt emberfő. Nemzeti érdekünk tehát, hogy az egyetem küldetését támogassuk, feladatát minden időben biztosítani tudjuk. Ebben rejlik a fenntartható fejlődés.

„A tudós hazája széles e világ, szoktuk mondani; de ne feledjük soha, hogy Magyarország is ehhez a világhoz tartozik.” Nemzeti hagyományaink ismerete, számontartása éppúgy erkölcsi kötelessége a tudósnak, mint új eredményeinek, felismeréseinek állandó megmérése a nagyvilág tudományának érvényes mércéjével. Önkörünkbe zárkózni éppúgy hiba, mint elfelejtkezni arról: csak önkörünkben vagyunk s lehetünk tökéletes értékűek.

Ez az erkölcsi parancs vezette az elmúlt évszázadokban egyetemeink vezetőit és oktatóit, kiknek kiemelkedő szakmai munkáját elhivatottságuk és az emberiesség eszméje határozta meg. És ezek a tulajdonságok jellemzik ma is az egyetemi polgárságot, hiszen az Élet ügyének talán egyik leghasznosabb szolgája az az egyetemi tanár és oktató, aki a legveszélyeztetettebb pontot őrzi, hiszen jövőnk végítélete lenne – írta Babits Mihály, ha gyermekeinkkel és kultúrájukkal, tanulmányaikkal és morális emberségükkel senki sem törődne.

Amint bizonyos, hogy a tudomány hatalom, mely nélkül Európában ma egy nemzet sem élhet, úgy bizonyos az is, hogy a tudományban haladni csak az tud, aki az igazságot magáért az igazságért és nem mellékérdekből keresi – mondta Eötvös Loránd.

„Vannak helyzetek, melyekben fáradságunk jutalma nem a siker, hanem csak azon meggyőződés, hogy kötelességünket teljesítettük…”

The post 200 éves az agrárképzés Mosonmagyaróváron – előadás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mosonmagyaróvári határőr laktanyánál a forradalom idején több mint százan vesztették életüket, amikor a laktanyából fegyvertelen tüntetők közé lőttek. Azóta ezen a helyszínen már egy Golgota-szobor emlékeztet a 62 évvel ezelőtti eseményre és az áldozatokra. 

Hálával és köszönettel tartozunk nekik a szabadságért!

KÉPGALÉRIA:

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Fotó: Bánhegyi István, Méhes Ákos

The post Október 26. Városi Gyásznap Mosonmagyaróvár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.